Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pekingben már a tengerbe temetkeznek

Létrehozva:

|

A duplájára emelték a tengeri temetéshez kapcsolódó támogatás összegét Pekingben, ahol egyre kevesebb földterület áll rendelkezésre a temetkezésekhez.

Eszerint azok a családok, amelyek a földbe vagy kolumbáriumba temetkezés helyett elhunyt hozzátartozójuk hamvait a tengerbe szórják, az eddigi 2000 jüan (91 700 forint) helyett 4000 jüant (183 ezer forintot) kaphatnak – jelentette a Beijing News című lap értesülése nyomán a kínai média.
Az új rendelkezés értelmében hat családtag ingyenesen vehet részt a temetési szertartáson, míg korábban csak ketten lehettek ott díjmentesen a tengeri búcsún. A már körülbelül 23 milliósra duzzadt, öregedő népességű kínai főváros önkormányzata évek óta igyekszik a lakosságot “jobb belátásra bírni”, és a környezetbarát temetést elterjeszteni, mivel mind kevesebb földterület áll rendelkezésre a temetkezésekhez. Ezzel párhuzamosan a temetkezés költségei is egyre magasabbak.

Az 1990-ben újdonságként bevezetett temetkezési forma, a tengeri temetés “népszerűsége” a kínai hagyományok miatt igen mérsékelt. Tavaly például 1200 ilyen temetkezés volt, az elmúlt 20 évben a számuk megközelítette a 11 ezret. Kínai szerint a halottat földbe kell temetni, ősei mellé.
A probléma országos, és például a még nagyobb lélekszámú tengerparti Sanghaj is 10 éve szintén ösztönzőkkel igyekszik a tengeri temetésre rávenni az érintetteket. Ott már évekkel ezelőtt több mint kétszer annyian választották a temetkezésnek ezt a formáját, mint a fővárosban.
A kínai halottak napján, a Csingming ünnepén a családtagok, hozzátartozók “lesöprik a sírokat” és a temetőkben emlékeznek meg elhunyt szeretteikről. Az idén április ötödikére esik e munkaszünettel járó ünnep.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Advertisement

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák