Zöldinfó
Pekingben már a tengerbe temetkeznek
A duplájára emelték a tengeri temetéshez kapcsolódó támogatás összegét Pekingben, ahol egyre kevesebb földterület áll rendelkezésre a temetkezésekhez.
Eszerint azok a családok, amelyek a földbe vagy kolumbáriumba temetkezés helyett elhunyt hozzátartozójuk hamvait a tengerbe szórják, az eddigi 2000 jüan (91 700 forint) helyett 4000 jüant (183 ezer forintot) kaphatnak – jelentette a Beijing News című lap értesülése nyomán a kínai média.
Az új rendelkezés értelmében hat családtag ingyenesen vehet részt a temetési szertartáson, míg korábban csak ketten lehettek ott díjmentesen a tengeri búcsún. A már körülbelül 23 milliósra duzzadt, öregedő népességű kínai főváros önkormányzata évek óta igyekszik a lakosságot “jobb belátásra bírni”, és a környezetbarát temetést elterjeszteni, mivel mind kevesebb földterület áll rendelkezésre a temetkezésekhez. Ezzel párhuzamosan a temetkezés költségei is egyre magasabbak.
Az 1990-ben újdonságként bevezetett temetkezési forma, a tengeri temetés “népszerűsége” a kínai hagyományok miatt igen mérsékelt. Tavaly például 1200 ilyen temetkezés volt, az elmúlt 20 évben a számuk megközelítette a 11 ezret. Kínai szerint a halottat földbe kell temetni, ősei mellé.
A probléma országos, és például a még nagyobb lélekszámú tengerparti Sanghaj is 10 éve szintén ösztönzőkkel igyekszik a tengeri temetésre rávenni az érintetteket. Ott már évekkel ezelőtt több mint kétszer annyian választották a temetkezésnek ezt a formáját, mint a fővárosban.
A kínai halottak napján, a Csingming ünnepén a családtagok, hozzátartozók “lesöprik a sírokat” és a temetőkben emlékeznek meg elhunyt szeretteikről. Az idén április ötödikére esik e munkaszünettel járó ünnep.
Zöldinfó
Flamingók otthona kerülhet veszélybe: sürgős beavatkozásra van szükség Montenegróban
Veszélyben Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, az ulcinji sólepárló.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egyre sürgetőbbé válik a montenegrói Ulcinj egykori sólepárlójának megmentése, mivel a 2013-ban leállt sótermelés következtében folyamatosan romlik az Adria egyik legfontosabb vizes élőhelyének ökológiai állapota – közölte az alternativenergia.hu. Természetvédők szerint a terület megőrzésének kulcsa a vízgazdálkodási rendszer helyreállítása és a sótermelés újraindítása. Az Ulcinj melletti, mintegy 15 négyzetkilométeres sólepárló a Földközi-tenger egyik legjelentősebb madárélőhelye. A terület rózsás flamingók, gödények és több tucat más vonuló madárfaj számára nélkülözhetetlen pihenő- és táplálkozóhely.
A természetes lagúnából a XX. század elején alakították ki a sólepárlót. A mesterséges medencék és csatornák nemcsak a sótermelést szolgálták, hanem egy különleges ökoszisztémát is létrehoztak. A sótermelést végző vállalat 2013-as csődje után azonban leálltak a vízszintet szabályozó szivattyúk, megszűnt a medencék folyamatos tengervíz-utánpótlása, a területet benőtte a növényzet, csökkent a víz sótartalma, és romlani kezdtek a madarak, növények és rovarok életfeltételei. Zenepa Lika természetvédő szerint a sólepárló teljes egészében mesterségesen fenntartott rendszer, amelynek működéséhez folyamatos vízutánpótlás szükséges. Korábban másodpercenként mintegy 3000 liter tengervizet szivattyúztak a medencékbe egy 37 kilométeres csatornahálózaton keresztül, jelenleg azonban mindössze egy szivattyú működik. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha rövid időn belül nem kezdődik meg a rehabilitáció, néhány éven belül visszafordíthatatlanul megváltozhat a terület élővilága.
A sólepárlót 2019-ben természeti parkká nyilvánították, és felkerült a ramszári egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára is. A természetvédők szerint azonban a jogi védelem önmagában nem elegendő, mert a terület állapota tovább romlik, miközben az értékes tengerparti fekvése miatt az ingatlanfejlesztők érdeklődése sem csökkent. A montenegrói kormány és Ulcinj önkormányzata bejelentette, hogy négymillió eurós közös vállalatot hoznak létre a természetvédelmi terület kezelésére és a sótermelés fokozatos újraindítására. A projekt Podgorica európai uniós csatlakozási törekvéseinek is része: az Európai Bizottság a környezetvédelemről szóló 27-es tárgyalási fejezet keretében többször is sürgette a sólepárló helyreállítását.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a teljes rehabilitáció akár öt-tíz évet is igénybe vehet, és a korábbi becslések szerint a beruházás költsége elérheti a 20 millió eurót. A természetvédők szerint az ulcinji sólepárló megőrzése nem csupán montenegrói ügy: a terület a kelet-adriai térség egyik legfontosabb madárvonulási állomása, eltűnése pedig egész Európa biodiverzitására érezhető hatással lenne.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés