Zöldinfó
Pekingben már a tengerbe temetkeznek
A duplájára emelték a tengeri temetéshez kapcsolódó támogatás összegét Pekingben, ahol egyre kevesebb földterület áll rendelkezésre a temetkezésekhez.
Eszerint azok a családok, amelyek a földbe vagy kolumbáriumba temetkezés helyett elhunyt hozzátartozójuk hamvait a tengerbe szórják, az eddigi 2000 jüan (91 700 forint) helyett 4000 jüant (183 ezer forintot) kaphatnak – jelentette a Beijing News című lap értesülése nyomán a kínai média.
Az új rendelkezés értelmében hat családtag ingyenesen vehet részt a temetési szertartáson, míg korábban csak ketten lehettek ott díjmentesen a tengeri búcsún. A már körülbelül 23 milliósra duzzadt, öregedő népességű kínai főváros önkormányzata évek óta igyekszik a lakosságot “jobb belátásra bírni”, és a környezetbarát temetést elterjeszteni, mivel mind kevesebb földterület áll rendelkezésre a temetkezésekhez. Ezzel párhuzamosan a temetkezés költségei is egyre magasabbak.
Az 1990-ben újdonságként bevezetett temetkezési forma, a tengeri temetés “népszerűsége” a kínai hagyományok miatt igen mérsékelt. Tavaly például 1200 ilyen temetkezés volt, az elmúlt 20 évben a számuk megközelítette a 11 ezret. Kínai szerint a halottat földbe kell temetni, ősei mellé.
A probléma országos, és például a még nagyobb lélekszámú tengerparti Sanghaj is 10 éve szintén ösztönzőkkel igyekszik a tengeri temetésre rávenni az érintetteket. Ott már évekkel ezelőtt több mint kétszer annyian választották a temetkezésnek ezt a formáját, mint a fővárosban.
A kínai halottak napján, a Csingming ünnepén a családtagok, hozzátartozók “lesöprik a sírokat” és a temetőkben emlékeznek meg elhunyt szeretteikről. Az idén április ötödikére esik e munkaszünettel járó ünnep.
Zöldinfó
Jelentősen nő a rijekai finomító feldolgozási kapacitása
Átadták a korszerűsített rijekai olajfinomítót
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A mintegy 700 millió eurós beruházás az INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása – írja az alternativenergia.hu. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.
A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához. Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.
Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében. Hangsúlyozta: a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon. Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.
A rijekai finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát. A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés