Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állandósulni látszó időjárási és geopolitikai kihívások miatt bizonytalan időszak előtt áll az agrárium, a változékony körülmények közepette a termelők fejlesztésekkel javíthatják a versenyképességüket, mutattak rá az MBH Bank szakértői – írja az alternativenergia.hu. A bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője úgy látja, hogy a kedvezőtlen feltételek miatt számos ágazat nem tud kitörni a kedvezőtlen pozícióból. A gyümölcstermesztést a tavaszi fagyok idén is nehéz helyzetbe hozták, a jelentős élőmunkaigény ugyancsak rontja a kilátásaikat. Védőintézkedések nélkül nincs esélyük javulásra, mert a termelés annyira költségessé vált, hogy az árakban ezt már nem lehet megjeleníteni – fejtette ki Hollósi Dávid. A fagy a szőlőkben ugyancsak rég látott károkat okozott, a szántóföldi növénytermesztésben pedig a 2022-esnél is nagyobb aszálykárok várhatók, ha a következő 2-3 hétben nem érkezik jelentős csapadék. Az újra és újra visszatérő szárazság átrendezte a szántóföldi növénytermesztés szerkezetét, jelentős területek nem alkalmasak többé kukoricatermelésre. A termelési költségek emelkedése ugyancsak jelentős, az iráni konfliktus a műtrágyapiacon komoly zavarokat okozott – mondta.

Hollósi Dávid szerint az állattenyésztésen belül jelenleg a tejágazat helyzete a legsúlyosabb, mert a termelők önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni. A túltermelés miatt egész Európa tejfelesleggel küzd, és csak az év második felében látszik esély a helyzet rendeződésére. A baromfi- és tojáságazat ugyanakkor fellendülni látszik, a magyar termelők ugyanis éltek a lehetőségeikkel és kihasználták az adottságaikat. A kilátásokat a szabadkereskedelmi egyezmények ronthatják, a takarmányellátást pedig a szántóföldi növénytermesztés nehézségei befolyásolhatják – tette hozzá. A szakértő rendszerszintű változásokat sürget a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, mert világszerte egyre gyakoribbak és jelentősebbek az áringadozások, az uniós agrártámogatások pedig – tette hozzá – egyre kisebb részt fedezhetnek a termelési költségekből. Magyarországnak újra kell értékelnie, miben lehet sikeres és mi az, amit fel kell adnia a jelenlegi termelésből. A hitelintézeteknek bőséges a keretük a beruházások támogatásához, de veszteségfinanszírozásra nincs lehetőség, hosszú távon csak az eredményt termelő tevékenyekségnek lehet jövője – fogalmazott.

Héjja Csaba, az agrár- és élelmiszeripari üzletág stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium problémái nemzetközi szintű kihívások is egyúttal. A piac minden eddiginél változékonyabb, az élelmiszerárak az ezredforduló óta folyamatosan és egyre jelentősebben ütemben nőnek, az emelkedés az utóbbi 20-25 évben reálértéken számolva 30-40 százalékos, belföldön ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások jelentős része évek óta a jövedelmezősége csökkenésével szembesül. A földrajzi adottságok, a termelési és exportszerkezet, a termeléshez szükséges energiamix olyan adottságok, amelyeken lehetetlen vagy nagyon nehéz változtatni, de arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló kereteken belül az ország a lehető legjobban kihasználja a lehetőségeit, és javítsa az ellenállóképességét a nemzetközi versenyben – hangsúlyozta a szakértő.