Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pénzügyi botrány történt a Greenpeace-nél

Létrehozva:

|

Több millió euró kárt okozott félresikerült devizaügyletekkel a Greenpeace-nek a nemzetközi környezetvédő szervezet egy munkatársa – írta a Der Spiegel.

A német hírmagazin vasárnapi számában megjelent beszámoló szerint a Greenpeace International amszterdami központjában a pénzügyi osztály egy munkatársa az euró gyengülésére építő határidős ügyleteket hajtott végre tagszervezetektől származó támogatói adományok felhasználásával, de az euró erősödött, és így végül 3,8 millió euró veszteség keletkezett. A Greenpeace International megerősítette a Spiegel értesülését. A szervezet bocsánatot kért az eset miatt és közölte, hogy a várható devizapiaci fejleményeket hibásan megbecsülő munkatársat elbocsátották.

Az esetben szerepe volt a belső ellenőrzés hiányosságainak is, amelyeket azonban időközben pótoltak – tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy korrupció vagy hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja nem merült fel. A kár jelentős, de nem fenyegeti a szervezet működését és az elkezdett kampányokat. A pénzt olyan országokban akarták felhasználni, ahol még nem épült ki teljesen a Greenpeace helyi szervezete. A Greenpeace International a legutóbbi, 2012-es pénzügyi beszámolójában 270 millió euró bevételt tüntetett fel. A pénz legnagyobb része a mintegy 3 millió támogatótól származó adomány volt.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák