Zöldinfó

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-04-01

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás. Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással” – hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság globalizáció környezetvédelem pénz

Zöldinfó

Minierdők, úszólápok és szenzoros kertek: különleges fenntarthatósági projektek indulnak

Tizennyolc projekt részesült elismerésben az idei Föld bajnokai pályázaton.

Létrehozva:

52 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tizennyolc projekt részesült elismerésben az E.ON óvodai, általános iskolai és gimnáziumi közösségek fenntarthatósági kezdeményezéseinek megvalósítását támogató, Föld bajnokai elnevezésű környezetvédelmi pályázaton – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Dunántúl, Pest megye és Budapest áramhálózatát üzemeltető energiacég negyedik éve futó Föld bajnokai pályázatán idén 9 óvodai, 6 általános iskolai és 3 középiskolai pályázat részesült elismerésben és egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban. Mint írták, a nyertesek a hőséghullámok, a folyószennyezések és a hulladék-túltermelés problémáira is szolgáltak megoldási javaslatokkal.

A zsűri tagjai Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója; Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke; Pokorny Lia színésznő, egy a fenntarthatóság jegyében összeállított receptgyűjtemény szerzője; Nagy Réka újságíró, kommunikációs szakértő és Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network alapítója és ügyvezetője voltak. A tájékoztatás szerint a győztesek között van a budapesti Kolozsvár Utcai Óvoda, amelynek Árnyékmentő erdő projektjében az óvodások Miyawaki-minierdő kialakítására készülnek. A szigetszentmiklósi gimnazisták több éve futó projektjük folytatásaként úszólápszigetekkel, vízminőség-méréssel és drónos megfigyeléssel segítenék a 2020-as olajszennyezés által sújtott Ráckevei-Duna-ág újjászületését.

Záhonyban a Tisza folyó kavicsos medrét és magát a folyót is kicsiben az iskolába költöztetik, és alapos vizsgálatnak vetik alá. Penészleken az óvodások az Andokban élő őslakók tudását használnák saját környezeti problémáik megoldására: földbe süllyesztett, úgynevezett “walipini üvegházuk” nyáron hűt, télen fűt, a gyerekek pedig a szüleikkel és az idősek klubjával együtt hasznos konyhakerti növényeket termesztenek majd benne. Kulcson az ország első közüzemi szélturbinája mellől indul az óvodások új, természetismereti tanösvénye, a Váci Deákvári Óvodában pedig a panelházak között egyfajta oázist terveznek létrehozni. A tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában szlovák motívumokkal díszített táska és tolltartó készül kinőtt farmerekből a körforgásos gazdaság jegyében, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium diákjai pedig a büfékukák tartalmát elemezve terveznek hulladékcsökkentő programot.

A budapesti Szőlőszem Óvoda szenzoros kertje az autizmussal élő gyerekek igényeire hangolódik, a Vakok Intézetének Braille-feliratos magaságyásaiban pedig a növények tapintással, illattal és ízekkel “válaszolnak” a diákoknak. A közleményben emlékeztettek arra, hogy a 2025-ös Föld bajnokai pályázat nyerteseinek munkája nyomán Vácon elkészült az ország első iskolai szivacskertje, Decsen óvodás tyúkfarm, Visegrádon denevérmonitorozó állomás működik, Kunpeszéren 800 fás klímaerdőt és lepkekertet alakítottak ki, a Budapest School pedig permakultúrás zöld oázist teremtett a főváros aszfaltján.

A pályázat révén eddig összesen 100 millió forinttal támogatta az E.ON a nyertes intézményeket Magyarországon. A gyermekek és a pedagógusok által közösen, sokszor a szülők és a települések közreműködésével valóra váltott ötletek lokálisak, de a hatásuk a szemléletformálást és a pozitív környezeti következményeket tekintve is időben és térben is sokkal messzebbre mutat – áll az összegzésben.

Tovább olvasom