Zöldinfó

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2025-04-01

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás. Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással” – hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság globalizáció környezetvédelem pénz

Zöldinfó

Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.

A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.

Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.

Tovább olvasom