Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Régi házak új tetőkkel New Yorkban

Létrehozva:

|

A cím az amerikai metropolis megújuló tető rendszereinek térhódítására utal, amely építészirodák és non profit szervezetek együttműködése révén valósul meg.

Újításuk lényege, hogy kiépítsék az ország első integrált kék és zöld tetős rendszerét. Mit jelent ez a meghatározás? Mindenekelőtt azt, hogy ez a fejlesztés különbözik a hagyományos zöld tetős rendszerektől, ugyanis ezzel a megoldással számottevően több csapadékot tudnak hasznosítani, továbbá az új ötlet a levegő minőségét is hatékonyabban javítja. Ami az új rendszer kivitelezését illeti, olcsóbb telepíteni, mint a korábban felszerelt zöld tetőket, következésképpen a város régi épületeinek környezetbarátabbá tételéhez költségkímélőbb választást jelent. Két részből áll a mérnökök által feltalált rendszer. A zöld tető továbbra is szűrőként és csapadékvíz elnyelőként működik, míg az új részek, a kék elemek, lassítják az esővíz lefolyását, ami nyilvánvalóan csökkenti az erózió és a veszteség hatását. A prognózis szerint, a kék tetővel kiegészített új rendszer, vihar esetén 32 százalékkal csökkenti majd a csapadékvíz veszteséget és az új változatú fedél szigeteli is az épületet, ezáltal a legkisebb összegűre csökkenti a hűtési és a fűtési költségeket. Kísérleti stádiumban van egyelőre az új tetőfedő eljárás, de a tesztelés adatai máris reményt keltőek.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák