Zöldinfó
Rekord február a repülőtéren: 1,2 millió felett az utasforgalom
A tavalyi rekord éves forgalom és a szintén rekorddal induló január után februárban folytatódott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jelentős utasszám-emelkedése. Az ország turisztikai vonzereje, a magyarok utazási kedve és az egyre inkább az élményszerzésre irányuló vásárlóerő még az általában legkevésbé forgalmas időszaknak számító hónapban is komoly felhajtóerőnek bizonyult az utasforgalom tekintetében. Idén februárban az utasszám elérte az 1 249 814 főt, ami a tavalyi, akkor minden idők legforgalmasabb februárjának számító 1 075 552 fős forgalmához képest 15,9%-os emelkedés, míg az első két hónap összesített eredménye 16,7%-kal haladja meg a 2024-es adatot.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Ezt a töretlen felfelé ívelést Magyarország páratlan adottságai mellett a Budapest Airport és a VINCI Airports kiterjedt légitársasági partnerhálózata, illetve a diverzifikációra épülő járatfejlesztési stratégiája támogatja, melynek célja a járathálózat sűrítése új célállomások bevonzásával és a meglévő úti célokra repülő légitársaságok számának bővítésével. Mindez lehetővé teszi az utasoknak, hogy a kiválasztott útvonalon a számukra legmegfelelőbb szolgáltatást vehessék igénybe. Az év eleje óta a Budapest Airport hét új járat indítását jelentette be – köztük egy, szintén a VINCI Airports hálózatához tartozó Nantes repülőtérére közlekedő easyJet járatot -, és folyamatosan dolgozik a további új összeköttetések elindításán.
Ebben az időszakban a legkedveltebb úti célok London, Isztambul, Róma, Párizs és Milánó voltak.
Régiós versenytársait is túlszárnyalják a repülőtér cargo eredményei
Tavaly a Budapest Airport által regisztrált cargo mennyiség megközelítette a 300 000 tonnát, amellyel a budapesti repülőtér megelőzte régiós versenytársát, a bécsi légikikötőt. A kiemelkedő évzárás után 2025-ben is felfelé ível a kezelt áru mennyisége; a másodikhavi 29 063 tonna az előző év azonos időszakához képest 44,3%-os növekedést jelent, míg 2025 eddigi teljes árumennyisége 51%-kal több a tavalyinál, és mind a Bécsben, mind pedig a Münchenben kezelt áru mennyiségét megelőzi.
A robosztus növekedés motorját az jelenti, hogy a budapesti repülőtér az elmúlt években Kelet-Közép-Európa gyűjtő-elosztóközpontja lett, amely szerep a világszínvonalú cargo infrastruktúra létrehozása mellett elsősorban az Ázsiából, kiemelten Kínából érkező árunak köszönhetően szilárdult meg. A légikikötőnek jelenleg Sanghajjal, Hongkonggal, Csengcsouval, Csengtuval, Hsziannal, Ecsouval, Hangcsouval, Sencsennel és Kantonnal van közvetlen cargo kapcsolata.
A cargo sikerszériát a logisztikai szakma is elismeri. Az Air Cargo Week az Év cargo repülőtere – regionális cargo hub díjra jelölte a Budapest Airportot az évi 750 000 tonna alatti árut kezelő légikikötők kategóriájában. A szavazás ide kattintva érhető el.
Aktív feltöltődés: energiatermelő biciklik a repülőtéren
Sportos és fenntartható újítással egészültek ki a repülőtér utasszolgáltatásai; a Budapest Airport márciusban energiatermelő szobabicikliket helyezett ki a repülőtér termináljaira, amelyek segítségével az utasok a kerékpár tekerése által előállított energiával tölthetik okoseszközeiket. Az USB-A és USB-C típusú csatlakozókkal ellátott biciklikhez az utasok saját kábel segítségével csatlakoztathatják mobiltelefonjaikat és táblagépeiket, a kijelzőkön pedig nemcsak az eszközök töltöttségi szintjét, hanem saját tekerési sebességüket is nyomon követhetik.
Az aktív kikapcsolódást és a fenntartható energiafogyasztást egyaránt támogató kerékpárokból jelenleg két-két darab található az 1. utasmólón, a 2A és a 2B Terminálon. A repülőtér-üzemeltető a kisgyerekekre is gondolt; hamarosan további három, a gyerekek számára kialakított, kisméretű bicikli érkezik, így már kilenc ilyen eszköz lesz elérhető a repülőtéren.
Forrás: Budapest Airport
Zöld Energia
Túl a boomon: merre tart a magyar napenergia 2025 után?
Soha nem termelt még ennyi áramot a nap Magyarországon, mint 2025-ben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
2025-ben a napenergia szerepe Magyarországon egyszerre vált meghatározóvá az energiatermelésben és központi kérdéssé az energiapolitikában – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt évek robbanásszerű bővülése után a hazai napelemes piac éretté vált, miközben új kihívások is megjelentek a támogatások, hálózati csatlakozás és piaci szerkezet tekintetében. Az évet Magyarország körülbelül 7 gigawattot meghaladó beépített napelemes kapacitással kezdte. Ez az érték néhány évvel korábban még elképzelhetetlennek tűnt, 2025-re azonban természetes kiindulóponttá vált. Az év során tovább folytatódott a bővülés, így az összesített kapacitás az év második felére megközelítette, egyes becslések szerint el is érte a 8 gigawattos szintet. A növekedés nemcsak nagy naperőművekhez kötődött, hanem döntően a lakossági és kisebb vállalati rendszerekhez is, amelyek száma országosan már meghaladta a háromszázezret.
A bővülés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is az állami támogatási rendszer volt. A korábban elindított Napenergia Plusz Program 2025-ben is éreztette hatását, mivel a pályázatok jelentős része ekkorra valósult meg fizikailag. Sok háztartás ebben az évben jutott el oda, hogy a támogatási döntést valódi, működő napelemes rendszer kövesse. A támogatások elsősorban a lakossági szektort célozták, de közvetve az egész piacra élénkítő hatással voltak, stabil megrendelésállományt biztosítva a kivitelezőknek és gyártóknak.
A hálózat kérdése
Ugyanakkor 2025 már nem kizárólag a támogatások sikeréről szólt. Egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat mennyire képes kezelni a gyorsan növekvő napenergia-termelést. A korábbi évek csatlakozási korlátozásai ugyan fokozatosan enyhültek, de sok térségben továbbra is szűk keresztmetszetet jelentett a hálózati kapacitás. Ez különösen a nagyobb, ipari méretű beruházásoknál okozott késedelmeket, miközben a lakossági rendszerek esetében is egyre nagyobb figyelmet kaptak az inverterek szabályozhatóságára és az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírások.
A termelési adatok alapján 2025-ben egyértelműen látszott, hogy a napenergia már nem kiegészítő szereplő a magyar energiatermelésben. A nyári hónapokban rendszeressé váltak azok a napok, amikor a napelemes termelés a teljes országos villamosenergia-igény jelentős részét fedezte, csúcsidei időszakokban több ezer megawattos teljesítménnyel. Ezek a rekordok egyszerre jelentettek sikert és kihívást. Siker volt abból a szempontból, hogy Magyarország európai összevetésben is az élmezőnybe került a napenergia arányát tekintve, kihívás pedig azért, mert a rendszerirányítás számára egyre fontosabbá vált a termelés és a fogyasztás finomhangolása.
Az elszámolási rendszer jövője
2025-ben viták középpontjába került az elszámolási rendszer jövője is. A korábbi nettó elszámolás fokozatos kivezetése után sok háztartás számára vált világossá, hogy a napelem önmagában már nem feltétlenül jelent azonnali megtérülést, ha nincs mellette tudatos fogyasztásszervezés vagy energiatárolás. Ennek hatására egyre többen kezdtek érdeklődni akkumulátoros rendszerek, okos vezérlés és energiaközösségi megoldások iránt, amelyek 2025-ben még inkább a jövő ígéretét, mintsem a tömeges valóságot jelentették.
Összességében 2025 a magyar napelemes szektor számára egy átmeneti év volt. Az időszak már messze nem a kezdeti fellendülésről szólt, de még nem is egy teljesen kiforrott, stabil rendszer működéséről. A napenergia vitathatatlanul az energiamix egyik alappillérévé vált, miközben világossá lett az is, hogy a további növekedés kulcsa nem pusztán az új panelek telepítésében, hanem a hálózat fejlesztésében, az energiatárolásban és a szabályozási környezet finomhangolásában rejlik. 2025 így nemcsak egy erős év volt a számok szintjén, hanem egy olyan fordulópont is, amely meghatározza a hazai napenergia jövőbeli irányát a következő évtizedben.
Napelem forradalom után tárolói forradalom jön!
A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, amelyben háztartásonként akár 2,5 millió forint támogatás igényelhető egy mindössze 2,5 oldalas pályázati űrlap kitöltésével. A program célja, hogy a már megtermelt, de jelenleg elvesző napenergiát a háztartások akkumulátorok segítségével eltárolhassák, csökkentve ezzel a villamosenergia-hálózat terhelését és a fogyasztók kiszolgáltatottságát. A támogatás nemcsak az energiatárolóra, hanem az inverterre is vonatkozik, és különösen előnyös azok számára, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnek át.
A kormány párhuzamosan egy 50 milliárd forintos vállalati programot is indít, így a jelenlegi mintegy 220 megawattnyi hazai tárolókapacitás másfél éven belül akár 1000 megawattra nőhet. A számítások szerint a lakossági program önmagában is legalább 200 megawattnyi új energiatároló kapacitást hozhat létre, ami kulcsszerepet játszik a napelemes rendszerek hatékonyabb kihasználásában és az ellátásbiztonság erősítésében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
