Zöldinfó
Rekord február a repülőtéren: 1,2 millió felett az utasforgalom
A tavalyi rekord éves forgalom és a szintén rekorddal induló január után februárban folytatódott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jelentős utasszám-emelkedése. Az ország turisztikai vonzereje, a magyarok utazási kedve és az egyre inkább az élményszerzésre irányuló vásárlóerő még az általában legkevésbé forgalmas időszaknak számító hónapban is komoly felhajtóerőnek bizonyult az utasforgalom tekintetében. Idén februárban az utasszám elérte az 1 249 814 főt, ami a tavalyi, akkor minden idők legforgalmasabb februárjának számító 1 075 552 fős forgalmához képest 15,9%-os emelkedés, míg az első két hónap összesített eredménye 16,7%-kal haladja meg a 2024-es adatot.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Ezt a töretlen felfelé ívelést Magyarország páratlan adottságai mellett a Budapest Airport és a VINCI Airports kiterjedt légitársasági partnerhálózata, illetve a diverzifikációra épülő járatfejlesztési stratégiája támogatja, melynek célja a járathálózat sűrítése új célállomások bevonzásával és a meglévő úti célokra repülő légitársaságok számának bővítésével. Mindez lehetővé teszi az utasoknak, hogy a kiválasztott útvonalon a számukra legmegfelelőbb szolgáltatást vehessék igénybe. Az év eleje óta a Budapest Airport hét új járat indítását jelentette be – köztük egy, szintén a VINCI Airports hálózatához tartozó Nantes repülőtérére közlekedő easyJet járatot -, és folyamatosan dolgozik a további új összeköttetések elindításán.
Ebben az időszakban a legkedveltebb úti célok London, Isztambul, Róma, Párizs és Milánó voltak.
Régiós versenytársait is túlszárnyalják a repülőtér cargo eredményei
Tavaly a Budapest Airport által regisztrált cargo mennyiség megközelítette a 300 000 tonnát, amellyel a budapesti repülőtér megelőzte régiós versenytársát, a bécsi légikikötőt. A kiemelkedő évzárás után 2025-ben is felfelé ível a kezelt áru mennyisége; a másodikhavi 29 063 tonna az előző év azonos időszakához képest 44,3%-os növekedést jelent, míg 2025 eddigi teljes árumennyisége 51%-kal több a tavalyinál, és mind a Bécsben, mind pedig a Münchenben kezelt áru mennyiségét megelőzi.
A robosztus növekedés motorját az jelenti, hogy a budapesti repülőtér az elmúlt években Kelet-Közép-Európa gyűjtő-elosztóközpontja lett, amely szerep a világszínvonalú cargo infrastruktúra létrehozása mellett elsősorban az Ázsiából, kiemelten Kínából érkező árunak köszönhetően szilárdult meg. A légikikötőnek jelenleg Sanghajjal, Hongkonggal, Csengcsouval, Csengtuval, Hsziannal, Ecsouval, Hangcsouval, Sencsennel és Kantonnal van közvetlen cargo kapcsolata.
A cargo sikerszériát a logisztikai szakma is elismeri. Az Air Cargo Week az Év cargo repülőtere – regionális cargo hub díjra jelölte a Budapest Airportot az évi 750 000 tonna alatti árut kezelő légikikötők kategóriájában. A szavazás ide kattintva érhető el.
Aktív feltöltődés: energiatermelő biciklik a repülőtéren
Sportos és fenntartható újítással egészültek ki a repülőtér utasszolgáltatásai; a Budapest Airport márciusban energiatermelő szobabicikliket helyezett ki a repülőtér termináljaira, amelyek segítségével az utasok a kerékpár tekerése által előállított energiával tölthetik okoseszközeiket. Az USB-A és USB-C típusú csatlakozókkal ellátott biciklikhez az utasok saját kábel segítségével csatlakoztathatják mobiltelefonjaikat és táblagépeiket, a kijelzőkön pedig nemcsak az eszközök töltöttségi szintjét, hanem saját tekerési sebességüket is nyomon követhetik.
Az aktív kikapcsolódást és a fenntartható energiafogyasztást egyaránt támogató kerékpárokból jelenleg két-két darab található az 1. utasmólón, a 2A és a 2B Terminálon. A repülőtér-üzemeltető a kisgyerekekre is gondolt; hamarosan további három, a gyerekek számára kialakított, kisméretű bicikli érkezik, így már kilenc ilyen eszköz lesz elérhető a repülőtéren.
Forrás: Budapest Airport
Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁllami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!