Zöld Energia
Rekordot döntöttek a negatív áras órák – 500 megawattra nő a hazai energiatárolás jövőre
Augusztus végéig több volt a nulla vagy negatív áramáras óra, mint tavaly egész évben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az időjárásfüggő megújulók elterjedése szokatlan jelenségekhez vezet a nemzetközi energiapiacokon. Derűs, napsütéses időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a pillanatnyi túlkínálat a mínuszos tartományba szorítja az áram tőzsdei árát – hívta fel a figyelmet bejegyzésében az alternativenergia.hu. Jórészt az óriási napenergia-kapacitások miatt Magyarországon idén újra rekordot döntött a nullánál nem nagyobb árral jellemezhető órák száma. A helyzet kezelésében sokat segít az energiatárolói képességek megerősítése, a kormány összesen 230 milliárd forinttal támogatja a családok és vállalkozások fejlesztéseit. Bejegyzésében a minisztérium kiemelte: januártól augusztusig 309 alkalommal volt nulla vagy negatív a villamos energia piaci ára Magyarországon. Így az első nyolc hónapban meghaladta a tavalyi egész éves darabszámot. (A 2024-es 306 esetből 274 történt meg a nyár végéig.) Bár új csúcs született, a növekedés üteme mintha lassulna.
2023-ban 93 legfeljebb nullás órát regisztráltak, többet, mint a megelőző tíz évben összesen. Tavalyra megháromszorozódott az esetszám, ehhez képest idén fékeződni látszik a bővülés üteme. Távolról sem magyar sajátosságról van szó: az uniós tagállamokban összesen közel 10 ezer negatív áras óra fordult elő 2024-ben – jegyezte meg az EM. A zöldenergia hatékonyabb felhasználása érdekében kézenfekvő megoldás az energiatárolók telepítése. A napközbeni csúcstermelési időszakban előálló többletmennyiség így félretehető késő délutánig, kora estig, a csúcsfogyasztás idejére. A tárolói kapacitások kisimítják az áramárak szélsőséges kilengéseit is – emlékeztetett az elemzés. Felidézték, hogy a kormány a Napenergia Plusz Programmal segítette a családokat napelem és energiatároló egyidejű beszerzésében, felszerelésében.
Az energiaszektor vállalatait több pályázat ösztönözte új létesítmények telepítésére. Csak az elmúlt hónapokban a MAVIR – Az energia irányítója Szolnokon, az MVM Csoport Litéren, az E.on Soroksáron létesített tárolót. Az Opus Energetika Aranyosapátiban, Csengeren, Nyírlugosban és Rakamazon helyezett üzembe új berendezéseket, a Mol Algyőn fogott hozzá a kivitelezéshez. A már zajló beruházások révén a 2023 végi 22 megawattról már jövőre 500 megawattra nő az összes beépített teljesítmény. A Jedlik Ányos Energetikai Programban ősszel induló 50 milliárd forintos kiírás még közelebb visz a 2030-ra megcélzott 1 gigawatt tárolói kapacitáshoz – jelezte az EM.
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
