Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Rekordot ér el az idén a világ szénfelhasználása

A szénfelhasználás 1,2 százalékos idei növekedését és hosszabb távon stagnálását jelzi a pénteken publikált éves szénpiaci jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA.

Létrehozva:

|

A növekedéssel a világ szénfelhasználása az első alkalommal az idén lépi át a 8 milliárd tonnát, és egyben megdönti a 2013-ban felállított korábbi rekordot. A villamosenergia-termelésben felhasznált szén, ami a szénkereslet legnagyobb hányada, 2022-ben várhatóan valamivel több mint 2 százalékkal fog növekedni. Ezzel szemben az ipari szénfogyasztás várhatóan több mint 1 százalékkal csökken, elsősorban a gazdasági válság közepette visszaeső vas- és acéltermelés miatt. Az IEA várakozásai szerint a globális szénfelhasználás 2025-ig a jelenlegi szinten marad, mivel a hagyományos piacokon tapasztalható csökkenést ellensúlyozza a feltörekvő ázsiai gazdaságok továbbra is erős kereslete. Ez azt jelenti, hogy a szén továbbra is a globális energiarendszer messze legnagyobb energiaforrása marad.

A 2022-re várt szénkereslet nagyon közel áll az IEA egy évvel ezelőtt a Coal 2021 című kiadványban közzétett előrejelzéséhez azzal együtt is, hogy a szénpiacokat azóta számos ellentétes erő bolygatta fel: a globális energiaválság közepette megemelkedett földgázárak növelték a szén energiatermelésben betöltött szerepét, a lassuló gazdasági növekedés viszont csökkentette a villamosenergia-keresletet és az ipari termelést. Emellett a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés is új rekordot döntött.

“A világ közel áll a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csúcspontjához, és elsőként a szén fog csökkenni, bár ott még nem tartunk” – mondta Keisuke Sadamori, az IEA energiapiacokért és energiabiztonságért felelős igazgatója. “A szén iránti kereslet makacsul tartja magát, és idén valószínűleg minden idők legmagasabb szintjét éri el, ami a globális termelésre is ösztönzőleg hat majd. Ezzel párhuzamosan viszont az energiaválság következményeként gyorsul a megújuló források kiaknázásának a növekedési üteme, az energiahatékonyságot javító technológiák, valamint a hőszivattyúk terjedése is. Ez a folyamat pedig az elkövetkező években mérsékelni fogja a szén iránti keresletet” – fejtette ki. A nemzetközi szénpiacot az idén is feszes kereslet-kínálati egyensúly jellemezte az energiatermelés rekordnagyságú szénigénye miatt. A szén ára márciusban, majd júniusban is soha nem látott magasságokba emelkedett. A drágulást a globális energiaválság okozta feszültségek, különösen a földgáz árának szárnyalása, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi szállító Ausztráliában uralkodó kedvezőtlen időjárási viszonyok váltották ki.

Advertisement

Az orosz gázszállítás csökkenésének kitett Európa szénfogyasztása már a második egymást követő évben emelkedett. A becslések szerint azonban 2025-re már a 2020-as szint alá csökken. A világ legnagyobb széntermelői – Kína, India és Indonézia – az idén termelési rekordot érnek el. A szénfelhasználás közép- és hosszútávú kilátásai miatt azonban a magas világpiaci árak és a széntermelők nagy nyeresége ellenére sem történnek exportorientált termelésnövelő beruházások. Az előrejelzések szerint a szén iránti kereslet a fejlett gazdaságokban az elkövetkező években csökkenni fog, mivel a megújuló energiaforrások egyre inkább kiszorítják a szenet a villamosenergia-termelésből. Ázsia feltörekvő és fejlődő gazdaságai azonban növelni fogják a szénfelhasználást a gazdasági növekedés elősegítése érdekében, még azzal együtt is, hogy megújuló forrásokat is egyre többet használnak. A kínai fejleményeknek lehet a legnagyobb hatásuk a globális szénkereslet kilátásaira, mivel Kína adja a szénkereslet több mint felét, 53 százalékát. Csak a kínai villamosenergia-ágazat a globális szénfogyasztás egyharmadát teszi ki. A szénfogyasztás Kínában 2021-ben erőteljesen nőtt, de a növekedés 2025-ig várhatóan viszonylag stabil marad, átlagosan évi 0,7 százalékos lesz, főként a megújuló energiatermelés növekedése miatt. 2022 és 2025 között várhatóan csaknem ezer terawattórával (TWh) nő a megújulóenergia-termelés Kínában. Eközben India szénfogyasztása 2007 óta megduplázódott, évi 6 százalékos növekedési ütemmel – és továbbra is India lesz a globális szénkereslet növekedésének motorja.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban a szénfelhasználás az előrejelzések szerint továbbra is csökkenő tendenciát követ, az Európai Unióban pedig 2025-ig jelentősen visszaesik. Globális szinten az új megújulóenergia-termelés 2025-ig a villamosenergia-igény növekedésének közel 90 százalékát fedezi majd. Az atomenergia-termelés ennél kisebb mértékű növekedése mellett és a magas gázárak miatt a szénenergia-termelés 2025-ig kismértékben növekszik. Ezért – és mivel nincsenek olyan alacsony kibocsátású alternatívák, amelyekkel a vas- és acéliparban rövid távon számottevő mértékben helyettesíteni lehetne a szenet – a globális szénfelhasználás az elkövetkező években stagnálni fog.

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák