Zöld Energia
Rezsiárak: Napelem telepítési bumm indult Magyarországon
Jelentősen nőtt a napelemek iránt a kereslet az elmúlt két három hétben – mondta a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke az MTI-nek.
Kiss Ernő közölte, 2021-ben Magyarországon a tagvállalataik, illetve más vállalkozások együttesen 35 ezer háztartásba telepítettek napelemes rendszereket, illetve napelemes erőműveket. Idén viszont csak az elmúlt hetekben körülbelül 60 ezer megkeresés érkezett a szövetséghez. Ráadásul a vállalkozásoknak is több ezer napelemes rendszerre van igényük, hiszen már évek óta piaci áron kapják a villamos energiát. Mindez pedig nagy leterheltséget okoz, ezért a szövetség elnöke biztos abban, hogy a nemrégiben jelzett igények megvalósításának egy része átcsúszik jövőre. Ugyanakkor jelezte, a legnagyobb gátló tényező, hogy a napelemes rendszerek telepítésére vonatkozó, az energiaszolgáltatók által kiadott műszaki gazdasági tájékoztatóra a szolgáltatók leterheltsége miatt, a jogszabályban rögzített 30 nappal szemben, több hónapot, akár fél évet is kell várni.
Kiss Ernő elmondta, ha egy ügyfél megkeresi a szövetség tagjait, hogy szeretne napelemes rendszert telepíteni, akkor első lépésben a felkeresett kivitelezőnek az áramszolgáltatóhoz be kell jelenteni a napelemes rendszer telepítésére vonatkozó igényét. Erre azért van szükség, mert bár a napelemes rendszer nem engedélyköteles, de a telepítéséhez szolgáltatói hozzájárulás kell. Ez alapján lehet ugyanis megkezdeni a kivitelezést, ami egy átlagos méretű rendszernél mindössze egy napig tart. Rendkívüli problémának nevezte a szövetség elnöke, hogy az áramszolgáltatók a 2,5 kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemes rendszer telepítésénél a korábbi gyakorlatot szigorították. Most már az esetek döntő többségében megkövetelik a felhasználótól, hogy alakítsa át ingatlanában a villamoscsatlakozásának helyét, mielőtt benyújtja a napelemes rendszerre az igényét. Ez korábban egyetlen lépésben meg lehetett tenni.
Az új szabályozás értelmében ez a beruházás, amely önmagában átlagosan 500 ezer forint, több hónapos csúszást eredményez a beruházás megvalósításában. Mindezt a szövetség elnöke értelmetlennek tartja, mert a beruházás után sok esetben elutasíthatják a napelemes rendszer telepítésére vonatkozó igénybejelentést. A másik nagy problémát a termékhiány jelenti. Az orosz-ukrán háború hatására ugyanis egész Európában óriási a kereslet a napelemek és az inverterek iránt. Globális szinten a napelemgyártás 85 százaléka Kínában található, majd Dél-Koreában és az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon részegységeket gyártanak – jellemzően kínai alapanyagból – például Csornán és Kecskeméten. Ezért az ország importra szorul. Kiss Ernő elmondta, a szövetségnek több mint 300 tagvállalata van, amelyektől elvárják egyebek mellett, hogy képzett szakemberekkel rendelkezzenek és legyen több lezárt üzleti évük, azaz most induló cég nem lehet a szövetség tagja.
Zöld Energia
IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene
Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.
Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.
A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.
A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.
A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).
A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.
Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
