Zöld Energia

Robbanásszerű fejlődés zajlik a magyar napelemes piacon

Létrehozva:

8 év telt el a létrehozás óta

2017-03-21

Szerző:

Hell

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével, Kiss Ernővel beszélgettünk a bevezetésre kerülő teljesítménydíj várható hatásairól a napelemes piacon.

Mennyire volt meglepő a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) számára a két hete bejelentett napelemes rendszerek után fizetendő teljesítménydíj?

Nem számítottunk új teher bevezetésére a napelemes rendszerek esetében, különösen azért nem, mert hazánkban mindössze 30.000 háztartási méretű napelemes rendszer működik, ami messze elmarad a kedvező napenergia adottságainkból adódó lehetőségeinktől, és az EU országok átlagától. Ellene hat az EU irányelveknek is, hiszen 2020 december 31-ét követően már csak olyan épületek építhetők, amelyeknek közel nulla az energiaigényük, melyre az egyik legjobb megoldás a napelemes rendszer hőszivattyús felületfűtéssel kombinálva. Ez a határidő már belátható közeli ahhoz, hogy ma már csak ilyen épületeket építsünk. Ez a rendelkezés azonban pont azokat a családokat sújtja, akik ilyen rendszereket – tehát a 2020-as építészeti eljárásoknak megfelelni akaró otthonokat – teremtenek.

Kire szabták ezt a 4 kW-os teljesítményhatárt?

A törvényalkotó szándéka szerint ez az átlagnál nagyobb napelemes rendszerekre vonatkozna. Ez a gondolat azonban egy kicsit eltér a hazai gyakorlattól, mivel egy átlag család 2500 kWh villamosenergiát fogyaszt, évi 100 e Ft értékben, ami mindössze 1 millió Ft-os 2 kW-os napelemes beruházással kiváltható 30-40 éves működési időtartam alatt. De sajnos ma még nem az átlag, hanem az átlagnál kicsit jobb módú, nagyobb családi házban, vagy lakásban élő családok, illetve a kisvállalkozások vásárolják a napelemeket, ezért jelenleg 8,3 kW egy átlagos rendszer.

Az új “adó” nélkül is nehéz a lakosságot a napelemes rendszerek irányába terelni. Milyen hatásai lehetnek az új díjnak?

Sajnos erősíti a szkeptikusokat, hogy kevésbé éri meg napelemekbe fektetni, mivel az EU átlagos 5 éves megtérülésével szemben hazánkban már 10 év a megtérülés. Ezt a megtérülési időt növeli az új teljesítménydíj is, melynek havi mértéke még nem került meghatározásra. Hazánkban azért rosszabb a megtérülés, mert a világ legmagasabb ÁFA kulcsa párosul az EU egyik legalacsonyabb bruttó villamosenergia tarifájával, kiegészítve a kimagasló mértékű napelemes termékdíjjal, mely 114 Ft/kg+ÁFA, ami kétszerese az ólom savas akkumulátor 57 Ft/kg tételének, és hatszorosa a második legmagasabb belga termékdíjnak. Tovább ronthatja a megtérülést az egyedülálló tűzeseti leválasztó kapcsolóbeépítési kötelezettség is.

A hálózatterhelési kompenzáció indokkal, amelyet a Kormány hangoztat, mennyire lehet egyetérteni?

Egyetértünk a “használó fizessen” elvvel, de az elszomorító, hogy amíg a világon mindenhol adókedvezményekkel támogatják a megújuló energia hasznosítás elterjedését, hazánkban immár 3. éve újabb és újabb adók, díjak és kötelezettségek terhelik a megújuló energiákat hasznosító rendszereket, adókedvezmények helyett.

Vannak információi arról, hogy az Önök szövetsége által képviselt cégek mekkora volumenű telepítést végeztek 2016-ban, vagy korábban?

Robbanásszerű fejlődés zajlik a magyar napelemes piacon! Tagvállalatainktól érkező jelzések szerint az elmúlt évben ismét megduplázódott a telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma, becsléseink szerint ez 25-30 ezer rendszer, összesen 200 – 250 ezer kW kapacitással. Ez azért is meglepő, mert a tavalyi évben komoly veszteségeket szenvedett el a felújítási ipar, így a szolár rendszereket telepítő cégek is az év elején beharangozott, majd augusztusban megjelenő, és néhány óra alatt kimerülő kerettel elindított “Otthon Melege” támogatási program miatt. Az ilyen programok több kárt okoznak, mint hasznot, hiszen elbizonytalanítja a felújításba belevágó családokat, és ezért sokan elhalasztják a beruházási döntéseiket. Az idei évben elindított Otthon Melege Program már szélesebb körben elérhető, de sokkal kisebb támogatást jelent a 0%-os hitel. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk, hiszen az EU forrásból biztosított hitel sok családi ház és lakás felújítását teszi lehetővé.

Az 500 kW-os kiserőművek száma már meghaladja a 100 db-ot, és örvendetes módon megépültek az első naperőművek is: a Mátrai Erőmű mellett 16 MW, és a Pécsi Hőerőmű mellett 10 MW kapacitással. Az idei évben is több naperőmű-beruházás indul meg, pl. bővítik a mátrai és a tüskésréti erőműveket, Százhalombattán és Kaposvár térségében is elindulnak a nagy beruházások. Örvendetes, hogy a legjelentősebb hazai szereplők, köztük az MVM is jelentős részt vállal a hazai napelemes piacban: a közeljövőben több naperőmű- és energiatároló beruházást is megvalósít!

A megépült napelemes erőművekről pontos adatokkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden év júniusában jelenik meg, így rövidesen a hivatalos adatokat is megismerhetjük. Az elmúlt év végéig összesen 2400 db napelemes kiserőműre érkezett be kérelem a MEKH-hez, összesen 1.200 MW teljesítményben, amely a tervezett paksi bővítésnek a fele! Hatalmas különbség, hogy a napelemeket befektetők kívánják megépíteni: Bízunk benne, hogy sok valóban meg is fog épülni!

Hány céget képvisel a szövetség, és miért éri meg csatlakozni az MNNSZ-hez?

Tagságunk a hazai megújuló energiaipar legjelesebb képviselőiből áll, akiknek közös célja, hogy hazánkban is mind szélesebb körben elterjesszük a megújuló energiák, ezen belül a napenergia hasznosítását, és ezt a potenciális felhasználók körében népszerűsítsük. Tevékenységünkkel célunk az import energiafüggőség csökkentése, a hazai megújuló ipar fejlesztése, és munkahelyek teremtése. Közel 300 tagvállalatunk a hazai napkollektor-, napelem-, inverter-, tartószerkezetgyártók és forgalmazók, a megújuló alapú villamosenergia-termelés és -értékesítés, a napelemes és napkollektoros rendszerek tervezése, kivitelezése és az oktatás területét képviseli.

Tagjaink tevékenységét segítjük saját népszerű kommunikációs felületeinkkel, melyeket az évi mindössze 35.000 Ft-os tagdíj mértékéig díjtalanul vehetnek igénybe. Rendszeresen szervezünk oktatásokat, képzéseket, kiállításokat, konferenciákat és előadásokat a tagvállalatainkkal és partnerszövetségekkel, szervezetekkel is együttműködve. Az idei évben kerül megrendezésre a VI. Szolár Konferencia a Construma Reneo kiállítás keretein belül, mely évről-évre teltházas rendezvény. Évente több szakmai utat is szervezünk, melyen tagjaink kedvezményesen, önköltségi áron vehetnek részt.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-09-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom