Zöld Energia
Robbanásszerű fejlődés zajlik a magyar napelemes piacon
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével, Kiss Ernővel beszélgettünk a bevezetésre kerülő teljesítménydíj várható hatásairól a napelemes piacon.
Mennyire volt meglepő a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) számára a két hete bejelentett napelemes rendszerek után fizetendő teljesítménydíj?
Nem számítottunk új teher bevezetésére a napelemes rendszerek esetében, különösen azért nem, mert hazánkban mindössze 30.000 háztartási méretű napelemes rendszer működik, ami messze elmarad a kedvező napenergia adottságainkból adódó lehetőségeinktől, és az EU országok átlagától. Ellene hat az EU irányelveknek is, hiszen 2020 december 31-ét követően már csak olyan épületek építhetők, amelyeknek közel nulla az energiaigényük, melyre az egyik legjobb megoldás a napelemes rendszer hőszivattyús felületfűtéssel kombinálva. Ez a határidő már belátható közeli ahhoz, hogy ma már csak ilyen épületeket építsünk. Ez a rendelkezés azonban pont azokat a családokat sújtja, akik ilyen rendszereket – tehát a 2020-as építészeti eljárásoknak megfelelni akaró otthonokat – teremtenek.
Kire szabták ezt a 4 kW-os teljesítményhatárt?
A törvényalkotó szándéka szerint ez az átlagnál nagyobb napelemes rendszerekre vonatkozna. Ez a gondolat azonban egy kicsit eltér a hazai gyakorlattól, mivel egy átlag család 2500 kWh villamosenergiát fogyaszt, évi 100 e Ft értékben, ami mindössze 1 millió Ft-os 2 kW-os napelemes beruházással kiváltható 30-40 éves működési időtartam alatt. De sajnos ma még nem az átlag, hanem az átlagnál kicsit jobb módú, nagyobb családi házban, vagy lakásban élő családok, illetve a kisvállalkozások vásárolják a napelemeket, ezért jelenleg 8,3 kW egy átlagos rendszer.
Az új “adó” nélkül is nehéz a lakosságot a napelemes rendszerek irányába terelni. Milyen hatásai lehetnek az új díjnak?
Sajnos erősíti a szkeptikusokat, hogy kevésbé éri meg napelemekbe fektetni, mivel az EU átlagos 5 éves megtérülésével szemben hazánkban már 10 év a megtérülés. Ezt a megtérülési időt növeli az új teljesítménydíj is, melynek havi mértéke még nem került meghatározásra. Hazánkban azért rosszabb a megtérülés, mert a világ legmagasabb ÁFA kulcsa párosul az EU egyik legalacsonyabb bruttó villamosenergia tarifájával, kiegészítve a kimagasló mértékű napelemes termékdíjjal, mely 114 Ft/kg+ÁFA, ami kétszerese az ólom savas akkumulátor 57 Ft/kg tételének, és hatszorosa a második legmagasabb belga termékdíjnak. Tovább ronthatja a megtérülést az egyedülálló tűzeseti leválasztó kapcsolóbeépítési kötelezettség is.
A hálózatterhelési kompenzáció indokkal, amelyet a Kormány hangoztat, mennyire lehet egyetérteni?
Egyetértünk a “használó fizessen” elvvel, de az elszomorító, hogy amíg a világon mindenhol adókedvezményekkel támogatják a megújuló energia hasznosítás elterjedését, hazánkban immár 3. éve újabb és újabb adók, díjak és kötelezettségek terhelik a megújuló energiákat hasznosító rendszereket, adókedvezmények helyett.
Vannak információi arról, hogy az Önök szövetsége által képviselt cégek mekkora volumenű telepítést végeztek 2016-ban, vagy korábban?
Robbanásszerű fejlődés zajlik a magyar napelemes piacon! Tagvállalatainktól érkező jelzések szerint az elmúlt évben ismét megduplázódott a telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma, becsléseink szerint ez 25-30 ezer rendszer, összesen 200 – 250 ezer kW kapacitással. Ez azért is meglepő, mert a tavalyi évben komoly veszteségeket szenvedett el a felújítási ipar, így a szolár rendszereket telepítő cégek is az év elején beharangozott, majd augusztusban megjelenő, és néhány óra alatt kimerülő kerettel elindított “Otthon Melege” támogatási program miatt. Az ilyen programok több kárt okoznak, mint hasznot, hiszen elbizonytalanítja a felújításba belevágó családokat, és ezért sokan elhalasztják a beruházási döntéseiket. Az idei évben elindított Otthon Melege Program már szélesebb körben elérhető, de sokkal kisebb támogatást jelent a 0%-os hitel. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk, hiszen az EU forrásból biztosított hitel sok családi ház és lakás felújítását teszi lehetővé.
Az 500 kW-os kiserőművek száma már meghaladja a 100 db-ot, és örvendetes módon megépültek az első naperőművek is: a Mátrai Erőmű mellett 16 MW, és a Pécsi Hőerőmű mellett 10 MW kapacitással. Az idei évben is több naperőmű-beruházás indul meg, pl. bővítik a mátrai és a tüskésréti erőműveket, Százhalombattán és Kaposvár térségében is elindulnak a nagy beruházások. Örvendetes, hogy a legjelentősebb hazai szereplők, köztük az MVM is jelentős részt vállal a hazai napelemes piacban: a közeljövőben több naperőmű- és energiatároló beruházást is megvalósít!
A megépült napelemes erőművekről pontos adatokkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden év júniusában jelenik meg, így rövidesen a hivatalos adatokat is megismerhetjük. Az elmúlt év végéig összesen 2400 db napelemes kiserőműre érkezett be kérelem a MEKH-hez, összesen 1.200 MW teljesítményben, amely a tervezett paksi bővítésnek a fele! Hatalmas különbség, hogy a napelemeket befektetők kívánják megépíteni: Bízunk benne, hogy sok valóban meg is fog épülni!
Hány céget képvisel a szövetség, és miért éri meg csatlakozni az MNNSZ-hez?
Tagságunk a hazai megújuló energiaipar legjelesebb képviselőiből áll, akiknek közös célja, hogy hazánkban is mind szélesebb körben elterjesszük a megújuló energiák, ezen belül a napenergia hasznosítását, és ezt a potenciális felhasználók körében népszerűsítsük. Tevékenységünkkel célunk az import energiafüggőség csökkentése, a hazai megújuló ipar fejlesztése, és munkahelyek teremtése. Közel 300 tagvállalatunk a hazai napkollektor-, napelem-, inverter-, tartószerkezetgyártók és forgalmazók, a megújuló alapú villamosenergia-termelés és -értékesítés, a napelemes és napkollektoros rendszerek tervezése, kivitelezése és az oktatás területét képviseli.
Tagjaink tevékenységét segítjük saját népszerű kommunikációs felületeinkkel, melyeket az évi mindössze 35.000 Ft-os tagdíj mértékéig díjtalanul vehetnek igénybe. Rendszeresen szervezünk oktatásokat, képzéseket, kiállításokat, konferenciákat és előadásokat a tagvállalatainkkal és partnerszövetségekkel, szervezetekkel is együttműködve. Az idei évben kerül megrendezésre a VI. Szolár Konferencia a Construma Reneo kiállítás keretein belül, mely évről-évre teltházas rendezvény. Évente több szakmai utat is szervezünk, melyen tagjaink kedvezményesen, önköltségi áron vehetnek részt.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés