Zöld Energia
Robbanásszerű fejlődés zajlik a magyar napelemes piacon
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével, Kiss Ernővel beszélgettünk a bevezetésre kerülő teljesítménydíj várható hatásairól a napelemes piacon.
Mennyire volt meglepő a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) számára a két hete bejelentett napelemes rendszerek után fizetendő teljesítménydíj?
Nem számítottunk új teher bevezetésére a napelemes rendszerek esetében, különösen azért nem, mert hazánkban mindössze 30.000 háztartási méretű napelemes rendszer működik, ami messze elmarad a kedvező napenergia adottságainkból adódó lehetőségeinktől, és az EU országok átlagától. Ellene hat az EU irányelveknek is, hiszen 2020 december 31-ét követően már csak olyan épületek építhetők, amelyeknek közel nulla az energiaigényük, melyre az egyik legjobb megoldás a napelemes rendszer hőszivattyús felületfűtéssel kombinálva. Ez a határidő már belátható közeli ahhoz, hogy ma már csak ilyen épületeket építsünk. Ez a rendelkezés azonban pont azokat a családokat sújtja, akik ilyen rendszereket – tehát a 2020-as építészeti eljárásoknak megfelelni akaró otthonokat – teremtenek.
Kire szabták ezt a 4 kW-os teljesítményhatárt?
A törvényalkotó szándéka szerint ez az átlagnál nagyobb napelemes rendszerekre vonatkozna. Ez a gondolat azonban egy kicsit eltér a hazai gyakorlattól, mivel egy átlag család 2500 kWh villamosenergiát fogyaszt, évi 100 e Ft értékben, ami mindössze 1 millió Ft-os 2 kW-os napelemes beruházással kiváltható 30-40 éves működési időtartam alatt. De sajnos ma még nem az átlag, hanem az átlagnál kicsit jobb módú, nagyobb családi házban, vagy lakásban élő családok, illetve a kisvállalkozások vásárolják a napelemeket, ezért jelenleg 8,3 kW egy átlagos rendszer.
Az új “adó” nélkül is nehéz a lakosságot a napelemes rendszerek irányába terelni. Milyen hatásai lehetnek az új díjnak?
Sajnos erősíti a szkeptikusokat, hogy kevésbé éri meg napelemekbe fektetni, mivel az EU átlagos 5 éves megtérülésével szemben hazánkban már 10 év a megtérülés. Ezt a megtérülési időt növeli az új teljesítménydíj is, melynek havi mértéke még nem került meghatározásra. Hazánkban azért rosszabb a megtérülés, mert a világ legmagasabb ÁFA kulcsa párosul az EU egyik legalacsonyabb bruttó villamosenergia tarifájával, kiegészítve a kimagasló mértékű napelemes termékdíjjal, mely 114 Ft/kg+ÁFA, ami kétszerese az ólom savas akkumulátor 57 Ft/kg tételének, és hatszorosa a második legmagasabb belga termékdíjnak. Tovább ronthatja a megtérülést az egyedülálló tűzeseti leválasztó kapcsolóbeépítési kötelezettség is.
A hálózatterhelési kompenzáció indokkal, amelyet a Kormány hangoztat, mennyire lehet egyetérteni?
Egyetértünk a “használó fizessen” elvvel, de az elszomorító, hogy amíg a világon mindenhol adókedvezményekkel támogatják a megújuló energia hasznosítás elterjedését, hazánkban immár 3. éve újabb és újabb adók, díjak és kötelezettségek terhelik a megújuló energiákat hasznosító rendszereket, adókedvezmények helyett.
Vannak információi arról, hogy az Önök szövetsége által képviselt cégek mekkora volumenű telepítést végeztek 2016-ban, vagy korábban?
Robbanásszerű fejlődés zajlik a magyar napelemes piacon! Tagvállalatainktól érkező jelzések szerint az elmúlt évben ismét megduplázódott a telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma, becsléseink szerint ez 25-30 ezer rendszer, összesen 200 – 250 ezer kW kapacitással. Ez azért is meglepő, mert a tavalyi évben komoly veszteségeket szenvedett el a felújítási ipar, így a szolár rendszereket telepítő cégek is az év elején beharangozott, majd augusztusban megjelenő, és néhány óra alatt kimerülő kerettel elindított “Otthon Melege” támogatási program miatt. Az ilyen programok több kárt okoznak, mint hasznot, hiszen elbizonytalanítja a felújításba belevágó családokat, és ezért sokan elhalasztják a beruházási döntéseiket. Az idei évben elindított Otthon Melege Program már szélesebb körben elérhető, de sokkal kisebb támogatást jelent a 0%-os hitel. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk, hiszen az EU forrásból biztosított hitel sok családi ház és lakás felújítását teszi lehetővé.
Az 500 kW-os kiserőművek száma már meghaladja a 100 db-ot, és örvendetes módon megépültek az első naperőművek is: a Mátrai Erőmű mellett 16 MW, és a Pécsi Hőerőmű mellett 10 MW kapacitással. Az idei évben is több naperőmű-beruházás indul meg, pl. bővítik a mátrai és a tüskésréti erőműveket, Százhalombattán és Kaposvár térségében is elindulnak a nagy beruházások. Örvendetes, hogy a legjelentősebb hazai szereplők, köztük az MVM is jelentős részt vállal a hazai napelemes piacban: a közeljövőben több naperőmű- és energiatároló beruházást is megvalósít!
A megépült napelemes erőművekről pontos adatokkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden év júniusában jelenik meg, így rövidesen a hivatalos adatokat is megismerhetjük. Az elmúlt év végéig összesen 2400 db napelemes kiserőműre érkezett be kérelem a MEKH-hez, összesen 1.200 MW teljesítményben, amely a tervezett paksi bővítésnek a fele! Hatalmas különbség, hogy a napelemeket befektetők kívánják megépíteni: Bízunk benne, hogy sok valóban meg is fog épülni!
Hány céget képvisel a szövetség, és miért éri meg csatlakozni az MNNSZ-hez?
Tagságunk a hazai megújuló energiaipar legjelesebb képviselőiből áll, akiknek közös célja, hogy hazánkban is mind szélesebb körben elterjesszük a megújuló energiák, ezen belül a napenergia hasznosítását, és ezt a potenciális felhasználók körében népszerűsítsük. Tevékenységünkkel célunk az import energiafüggőség csökkentése, a hazai megújuló ipar fejlesztése, és munkahelyek teremtése. Közel 300 tagvállalatunk a hazai napkollektor-, napelem-, inverter-, tartószerkezetgyártók és forgalmazók, a megújuló alapú villamosenergia-termelés és -értékesítés, a napelemes és napkollektoros rendszerek tervezése, kivitelezése és az oktatás területét képviseli.
Tagjaink tevékenységét segítjük saját népszerű kommunikációs felületeinkkel, melyeket az évi mindössze 35.000 Ft-os tagdíj mértékéig díjtalanul vehetnek igénybe. Rendszeresen szervezünk oktatásokat, képzéseket, kiállításokat, konferenciákat és előadásokat a tagvállalatainkkal és partnerszövetségekkel, szervezetekkel is együttműködve. Az idei évben kerül megrendezésre a VI. Szolár Konferencia a Construma Reneo kiállítás keretein belül, mely évről-évre teltházas rendezvény. Évente több szakmai utat is szervezünk, melyen tagjaink kedvezményesen, önköltségi áron vehetnek részt.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés