Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Románia amerikai hitelből készül bővíteni atomerőművét

Románia az amerikai US Exim Bank hárommilliárd dolláros hiteléből készül finanszírozni a cernavodai atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának a megépítését – közölte az Agerpres hírügynökség.

Létrehozva:

|

A hitelnyújtás szándéknyilatkozatait az egyiptomi Sarm-es-Sejkben zajló klímakonferencián nyújtotta át szerdán Reta Jo Lewis, az US Exim Bank elnöke Virgil Popescu román energiaügyi miniszternek. Az eseményen Klaus Iohannis román államfő, valamint az Egyesült Államok elnökének a klímaügyi megbízottja, John Kerry is részt vett. Az egyik szándéknyilatkozat egy ötvenmillió dolláros hitelről szól, amelyből az előkészítési munkálatok második szakaszát finanszíroznák, a második egy hárommilliárd dolláros hitelről, amelyet az erőműbővítés harmadik szakaszára, a tényleges építkezésre fordítanának. “Szükségünk van az energiabiztonságra, de ez csakis akkor lehetséges, ha rendelkezésünkre áll az energia” – jelentette ki Iohannis. Hozzátette: a beruházás lehetővé teszi Románia energetikai függetlenségét, és segíti az országot a zöld energiára való áttérésben, hiszen lehetővé teszi a fosszilis üzemanyagok kiváltását. John Kerry azt hangsúlyozta: nem lehet 2050-ig elérni a klímasemlegességet anélkül, hogy az atomenergia is része legyen az energiamixnek.

Nicolae Ciuca miniszterelnök a közösségi oldalán közölt bejegyzésben méltatta a romániai atomerőmű-bővítés finanszírozására vonatkozó fejleményt. Kijelentette: az amerikai finanszírozás megközelítőleg a harmadrészét biztosítja a két új erőműblokk felépítési költségeinek, a fennmaradó kétharmad részt más forrásokból kell előteremteni. Mint részletezte: a cernavodai atomerőmű bővítése három fázisban történik. Az első, előkészítő fázisnak a jövő év első negyedében kell befejeződnie. A második előkészítő szakasz 2023 márciusában-áprilisában kezdődik, és 2025 őszéig tart. A harmadik szakasz, amely során ténylegesen megépülnek az új blokkok, 2030-ban fejeződik be – közölte a kormányfő. Nicolae Ciuca azt is megemlítette, hogy az atomerőmű-bővítéssel Románia környezetkímélő technológia alkalmazásával tesz jelentős lépéseket az energetikai függetlenség felé, és ezzel csökkenti károsanyag-kibocsátását. Azt is hangsúlyozta, hogy a hitel újabb bizonyítéka annak a szoros kapcsolatnak, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között a 25 évi stratégiai partnerség során alakult ki.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák