Zöld Energia
Romániában ideiglenesen központosítják az energiabeszerzést
Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
A jogszabály megteremti a feltételeket, hogy (az energiaárak drasztikus emelkedésétől) megvédjék a lakosságot és biztosítsák a román gazdaság versenyképességét – mutatott rá a pénteki kormányülés elején Nicola Ciuca miniszterelnök. A rendelet a központosított beszerzést a romániai nagybani földgáz- és villamosenergia-piacot működtető OPCOM állami vállalatra bízta. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes (37 ezer forint) szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak. A jogszabály a 10 megawattnál nagyobb névleges teljesítményű termelőkre vonatkozik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőkre és az új beruházásokra azonban nem.
Az indoklásban a román kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit. Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként. Nicolae Ciuca miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról is.
A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg. A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt (55,87 forint), a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt (65,73 forint) kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej (106,80 forint). Marian Neagsu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség.
Újságírói kérdésre Neagsu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor – módosításokkal – jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét. A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes (82,16 forint) ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd Romániában egy kilowattóra villamos energiáért.
Zöld Energia
A napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
SmartMan rendezvény: a magyar ipar jövője az energiatároláson és digitalizáción múlik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdaság- és iparpolitika elsődleges prioritása az ipari akkumulátoros energiatározó kapacitások növelése, ami a jövőben a versenyképességet meghatározó tényező lesz – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platform Szövetség rendezvényén Budapesten. A tárcavezető a HUN-REN Sztaki székhelyén, a Smart Manufacturing (Smartman) zárórendezvényen kiemelte: a jövőben a globális versenyben a versenyképesség az adórendszer mellett azon fog múlni, kinek van elérhető és megfizethető energiája – írja az alternativenergia.hu. Ez alapkérdéssé válik, miközben a villamos energia iránti igény a jövőben tovább emelkedik. A hazai napelemes rendszerek áramtermelő kapacitása az elmúlt években dinamikusan nőtt, és 8200 megawattal több mint négyszerese a Paksi Atomerőmű kapacitásának – fogalmazott Nagy Márton megjegyezve, hogy a napenergia áramtermelésen belüli részaránya Magyarországon a világon a legnagyobb.
A magas kapacitásoknak köszönhetően napközben, napsütéses időben, Magyarország nettó áramexportőr a túltermelés miatt, ilyenkor az áramár negatív is lehet. Az energia tárolásával a közép- és kelet-európai régióban kiemelkedően magas volatilitás csökkenthető – mutatott rá. Úgy fogalmazott, hogy a cégek számára most a legfontosabb beruházás a tárolókapacitásokba való befektetés kell, hogy legyen, különben nem csak a technológiai átállás problémájával, hanem működési nehézségekkel nézhetnek szembe. Magyarországon az áram ára a vállalatok számára 10 százalékkal magasabb, mint Németországban – ismertette. Nagy Márton elmondta, az akkumulátoros tárolókapacitások globálisan néhány éve kezdtek el dinamikusan emelkedni, míg a 2022-es évben 18 gigawatt (GW) kapacitás jött létre, az előrejelzések szerint az új, kiépülő kapacitások 2035-ben már elérhetik a 243 gigawattot.
Ezzel párhuzamoson emelkednek a technológiára fordított összegek is, ezen a téren Kína és az Egyesült Államok áll az élen, és a növekedést a mesterséges intelligencia adatközpontok növekvő áramigénye hajtja. Európa csak a harmadik helyen áll a rangsorban, de a felfutást sok országban 2025-ben várják – jegyezte meg. Példaként felhozta Spanyolországot, ahol az áprilisban az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet után indítottak támogató programokat, míg Olaszországban kapacitás aukciókkal ösztönzik a technológia elterjedését. Németország közvetetten támogatja a cégeket, amelyeknek az alacsonyabb áramárból elért nyereséget kell tárolórendszerekbe fektetniük, de Lengyelországban is rohamléptekben haladnak a fejlesztések. Magyarországon is gyorsan terjed az akkumulátoros tárolókapacitások kiépülése, de ennek aránya a napenergia kapacitásokhoz képest alacsony, 1 százalék körül van, míg az uniós átlag 3,5 százalék, ezért a gazdaságpolitikának ösztönöznie kell ezek elterjedését.
Számos előnnyel jár ez a technológiai megoldás, amely a kereslet és kínálat napon belüli volatilitásának mérséklésével csökkenti az árakat, stabilizálja a villamosenergia-hálózatot, javítja az energiabiztonságot és mérsékli az ország energiaimportját – fejtette ki a miniszter. Az akkumulátoros tárolással 15-17 százalékos árelőny érhető el, mint annak használata nélkül – fogalmazott. Kitért arra, hogy a berendezések átlagára is jelentősen csökkent az elmúlt években és a globális túlkapacitás miatt a jövőben további áresés várható. Szemben a kisméretű atomerőművekkel, az ipari tárolókapacitás technológiája már 5-6 éve létezik. Néhány év múlva a globális versenyben már győztesek és vesztesek lesznek, ezért gyorsan kell lépnie a magyar cégeknek – fogalmazott.
A rendezvényen Nagy Márton, Monostori László, az NTPSz elnöke és Ács István társelnök átadták a SmartMan Fesztivál okleveleket. A SmartMan Fesztivál az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség által életre hívott programsorozat, amelyben a magyar ipari nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek betekintést engedtek két héten keresztül (február 26. és március 8. között) az ipari digitalizáció világába. A rendezvény honlapja szerint az eseménysorozat ideje alatt csaknem félszáz programmal, többek között gyárlátogatásokkal, laborbemutatókkal, szakmai és ismeretterjesztő rendezvényekkel várták az érdeklődőket.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaEsküvői álmok okosan – így tervezzetek a nagy napra pénzügyileg is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
