Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Scholz szorosabb együttműködést remél az Emírségekkel az energiaellátás terén

Több energiakereskedelmi projekt napirendre került, amelyek megvalósulhatnak az Egyesült Arab Emírségek és Németország között, és soha többé nem történhet meg, hogy Berlin egyetlen energiabeszállítóra hagyatkozzon – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Abu-Dzabiban.

Létrehozva:

|

Mohamed bin Zájid Ál Nahaján, az emírségek államelnöke a WAM helyi hírügynökség szerint az energiabiztonság szavatolásáról és az ipari termelés növelésérő szóló megállapodást írt alá a német kancellárral. A közlés szerint az egyezség keretében az Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC cseppfolyósított földgázt (LNG) fog szállítani a németországi RWE energiavállalat számára. Az első szállítmány 2022 végén várható a tesztüzembe helyezett brunsbütteli tengeri terminálra. Scholz utalt arra, hogy a megállapodások segíthetnek a szárnyaló gázárak csökkentésében. “Nagy valószínűséggel át fogjuk tudni vészelni ezt a telet” – jelentette ki a kancellár a gázszállítások növelését szolgáló erőfeszítésekre hivatkozva. A kancellár úgy vélte, “biztosítani kell, hogy a világ cseppfolyósítottföldgáz-termelése annyira fejlett legyen, hogy el tudja látni a most is tapasztalható nagy keresletet úgy, hogy közben nem kell az oroszországi kitermelésre hagyatkozni”. Németország egészen a közelmúltig erősen függött az orosz gáztól, a német szövetségi kormány azonban az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyre jobban igyekszik más forrásokból is biztosítani az ország energiaellátását.

Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár a héten közölte, hogy a hétvégi abu-dzabi látogatás célja, hogy megállapodást kössenek az emírségekkel a cseppfolyósított földgáz (LNG) és dízelolaj Németországba irányuló exportjáról. Az Egyesült Arab Emírségek a világ hetedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik. A kancellár szombaton Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökössel Dzsiddában tárgyalt. Ottani tárgyalásán Scholz nem kerülte a 2018-ban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró ügyét sem, akit Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán öltek meg. “Semmi olyasmi nem maradt kimondatlanul, amiről szó kellett essék” – nyilatkozott szombaton Scholz a Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel folytatott megbeszélést követően újságíróknak. Mint mondta, “ez így helyénvaló”. Scholz vasárnap továbbutazott Katarba, amely novemberben a labdarúgó-világbajnokság házigazdája lesz. A kancellár kifogásolta, hogy ugyan az utóbbi években sokat javultak a bevándorló munkavállalók munkakörülményei, de még messze vannak az ideálistól, s további erőfeszítéseket kell tenni az emberi jogok terén. A katari emberi jogi helyzet, különösen a bevándorlók életkörülményei és munkafeltételei a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek, amióta kiderült, hogy 2022-ben Katar rendezheti a labdarúgó-világbajnokságot.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák