Zöldinfó

Scholz szorosabb együttműködést remél az Emírségekkel az energiaellátás terén

Több energiakereskedelmi projekt napirendre került, amelyek megvalósulhatnak az Egyesült Arab Emírségek és Németország között, és soha többé nem történhet meg, hogy Berlin egyetlen energiabeszállítóra hagyatkozzon – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Abu-Dzabiban.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-09

Szerző:

Hell

Mohamed bin Zájid Ál Nahaján, az emírségek államelnöke a WAM helyi hírügynökség szerint az energiabiztonság szavatolásáról és az ipari termelés növelésérő szóló megállapodást írt alá a német kancellárral. A közlés szerint az egyezség keretében az Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC cseppfolyósított földgázt (LNG) fog szállítani a németországi RWE energiavállalat számára. Az első szállítmány 2022 végén várható a tesztüzembe helyezett brunsbütteli tengeri terminálra. Scholz utalt arra, hogy a megállapodások segíthetnek a szárnyaló gázárak csökkentésében. “Nagy valószínűséggel át fogjuk tudni vészelni ezt a telet” – jelentette ki a kancellár a gázszállítások növelését szolgáló erőfeszítésekre hivatkozva. A kancellár úgy vélte, “biztosítani kell, hogy a világ cseppfolyósítottföldgáz-termelése annyira fejlett legyen, hogy el tudja látni a most is tapasztalható nagy keresletet úgy, hogy közben nem kell az oroszországi kitermelésre hagyatkozni”. Németország egészen a közelmúltig erősen függött az orosz gáztól, a német szövetségi kormány azonban az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyre jobban igyekszik más forrásokból is biztosítani az ország energiaellátását.

Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár a héten közölte, hogy a hétvégi abu-dzabi látogatás célja, hogy megállapodást kössenek az emírségekkel a cseppfolyósított földgáz (LNG) és dízelolaj Németországba irányuló exportjáról. Az Egyesült Arab Emírségek a világ hetedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik. A kancellár szombaton Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökössel Dzsiddában tárgyalt. Ottani tárgyalásán Scholz nem kerülte a 2018-ban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró ügyét sem, akit Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán öltek meg. “Semmi olyasmi nem maradt kimondatlanul, amiről szó kellett essék” – nyilatkozott szombaton Scholz a Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel folytatott megbeszélést követően újságíróknak. Mint mondta, “ez így helyénvaló”. Scholz vasárnap továbbutazott Katarba, amely novemberben a labdarúgó-világbajnokság házigazdája lesz. A kancellár kifogásolta, hogy ugyan az utóbbi években sokat javultak a bevándorló munkavállalók munkakörülményei, de még messze vannak az ideálistól, s további erőfeszítéseket kell tenni az emberi jogok terén. A katari emberi jogi helyzet, különösen a bevándorlók életkörülményei és munkafeltételei a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek, amióta kiderült, hogy 2022-ben Katar rendezheti a labdarúgó-világbajnokságot.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia politika Scholz

Zöldinfó

Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás

Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.

A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.

Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.

Tovább olvasom