Zöldinfó

Scholz szorosabb együttműködést remél az Emírségekkel az energiaellátás terén

Több energiakereskedelmi projekt napirendre került, amelyek megvalósulhatnak az Egyesült Arab Emírségek és Németország között, és soha többé nem történhet meg, hogy Berlin egyetlen energiabeszállítóra hagyatkozzon – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Abu-Dzabiban.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-09

Szerző:

Hell

Mohamed bin Zájid Ál Nahaján, az emírségek államelnöke a WAM helyi hírügynökség szerint az energiabiztonság szavatolásáról és az ipari termelés növelésérő szóló megállapodást írt alá a német kancellárral. A közlés szerint az egyezség keretében az Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC cseppfolyósított földgázt (LNG) fog szállítani a németországi RWE energiavállalat számára. Az első szállítmány 2022 végén várható a tesztüzembe helyezett brunsbütteli tengeri terminálra. Scholz utalt arra, hogy a megállapodások segíthetnek a szárnyaló gázárak csökkentésében. “Nagy valószínűséggel át fogjuk tudni vészelni ezt a telet” – jelentette ki a kancellár a gázszállítások növelését szolgáló erőfeszítésekre hivatkozva. A kancellár úgy vélte, “biztosítani kell, hogy a világ cseppfolyósítottföldgáz-termelése annyira fejlett legyen, hogy el tudja látni a most is tapasztalható nagy keresletet úgy, hogy közben nem kell az oroszországi kitermelésre hagyatkozni”. Németország egészen a közelmúltig erősen függött az orosz gáztól, a német szövetségi kormány azonban az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyre jobban igyekszik más forrásokból is biztosítani az ország energiaellátását.

Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár a héten közölte, hogy a hétvégi abu-dzabi látogatás célja, hogy megállapodást kössenek az emírségekkel a cseppfolyósított földgáz (LNG) és dízelolaj Németországba irányuló exportjáról. Az Egyesült Arab Emírségek a világ hetedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik. A kancellár szombaton Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökössel Dzsiddában tárgyalt. Ottani tárgyalásán Scholz nem kerülte a 2018-ban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró ügyét sem, akit Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán öltek meg. “Semmi olyasmi nem maradt kimondatlanul, amiről szó kellett essék” – nyilatkozott szombaton Scholz a Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel folytatott megbeszélést követően újságíróknak. Mint mondta, “ez így helyénvaló”. Scholz vasárnap továbbutazott Katarba, amely novemberben a labdarúgó-világbajnokság házigazdája lesz. A kancellár kifogásolta, hogy ugyan az utóbbi években sokat javultak a bevándorló munkavállalók munkakörülményei, de még messze vannak az ideálistól, s további erőfeszítéseket kell tenni az emberi jogok terén. A katari emberi jogi helyzet, különösen a bevándorlók életkörülményei és munkafeltételei a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek, amióta kiderült, hogy 2022-ben Katar rendezheti a labdarúgó-világbajnokságot.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia politika Scholz

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom