Mohamed bin Zájid Ál Nahaján, az emírségek államelnöke a WAM helyi hírügynökség szerint az energiabiztonság szavatolásáról és az ipari termelés növelésérő szóló megállapodást írt alá a német kancellárral. A közlés szerint az egyezség keretében az Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC cseppfolyósított földgázt (LNG) fog szállítani a németországi RWE energiavállalat számára. Az első szállítmány 2022 végén várható a tesztüzembe helyezett brunsbütteli tengeri terminálra. Scholz utalt arra, hogy a megállapodások segíthetnek a szárnyaló gázárak csökkentésében. “Nagy valószínűséggel át fogjuk tudni vészelni ezt a telet” – jelentette ki a kancellár a gázszállítások növelését szolgáló erőfeszítésekre hivatkozva. A kancellár úgy vélte, “biztosítani kell, hogy a világ cseppfolyósítottföldgáz-termelése annyira fejlett legyen, hogy el tudja látni a most is tapasztalható nagy keresletet úgy, hogy közben nem kell az oroszországi kitermelésre hagyatkozni”. Németország egészen a közelmúltig erősen függött az orosz gáztól, a német szövetségi kormány azonban az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyre jobban igyekszik más forrásokból is biztosítani az ország energiaellátását.

Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár a héten közölte, hogy a hétvégi abu-dzabi látogatás célja, hogy megállapodást kössenek az emírségekkel a cseppfolyósított földgáz (LNG) és dízelolaj Németországba irányuló exportjáról. Az Egyesült Arab Emírségek a világ hetedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik. A kancellár szombaton Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökössel Dzsiddában tárgyalt. Ottani tárgyalásán Scholz nem kerülte a 2018-ban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró ügyét sem, akit Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán öltek meg. “Semmi olyasmi nem maradt kimondatlanul, amiről szó kellett essék” – nyilatkozott szombaton Scholz a Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel folytatott megbeszélést követően újságíróknak. Mint mondta, “ez így helyénvaló”. Scholz vasárnap továbbutazott Katarba, amely novemberben a labdarúgó-világbajnokság házigazdája lesz. A kancellár kifogásolta, hogy ugyan az utóbbi években sokat javultak a bevándorló munkavállalók munkakörülményei, de még messze vannak az ideálistól, s további erőfeszítéseket kell tenni az emberi jogok terén. A katari emberi jogi helyzet, különösen a bevándorlók életkörülményei és munkafeltételei a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek, amióta kiderült, hogy 2022-ben Katar rendezheti a labdarúgó-világbajnokságot.

mti