Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Scholz szorosabb együttműködést remél az Emírségekkel az energiaellátás terén

Több energiakereskedelmi projekt napirendre került, amelyek megvalósulhatnak az Egyesült Arab Emírségek és Németország között, és soha többé nem történhet meg, hogy Berlin egyetlen energiabeszállítóra hagyatkozzon – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Abu-Dzabiban.

Létrehozva:

|

Mohamed bin Zájid Ál Nahaján, az emírségek államelnöke a WAM helyi hírügynökség szerint az energiabiztonság szavatolásáról és az ipari termelés növelésérő szóló megállapodást írt alá a német kancellárral. A közlés szerint az egyezség keretében az Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC cseppfolyósított földgázt (LNG) fog szállítani a németországi RWE energiavállalat számára. Az első szállítmány 2022 végén várható a tesztüzembe helyezett brunsbütteli tengeri terminálra. Scholz utalt arra, hogy a megállapodások segíthetnek a szárnyaló gázárak csökkentésében. “Nagy valószínűséggel át fogjuk tudni vészelni ezt a telet” – jelentette ki a kancellár a gázszállítások növelését szolgáló erőfeszítésekre hivatkozva. A kancellár úgy vélte, “biztosítani kell, hogy a világ cseppfolyósítottföldgáz-termelése annyira fejlett legyen, hogy el tudja látni a most is tapasztalható nagy keresletet úgy, hogy közben nem kell az oroszországi kitermelésre hagyatkozni”. Németország egészen a közelmúltig erősen függött az orosz gáztól, a német szövetségi kormány azonban az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyre jobban igyekszik más forrásokból is biztosítani az ország energiaellátását.

Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár a héten közölte, hogy a hétvégi abu-dzabi látogatás célja, hogy megállapodást kössenek az emírségekkel a cseppfolyósított földgáz (LNG) és dízelolaj Németországba irányuló exportjáról. Az Egyesült Arab Emírségek a világ hetedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik. A kancellár szombaton Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökössel Dzsiddában tárgyalt. Ottani tárgyalásán Scholz nem kerülte a 2018-ban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró ügyét sem, akit Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán öltek meg. “Semmi olyasmi nem maradt kimondatlanul, amiről szó kellett essék” – nyilatkozott szombaton Scholz a Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel folytatott megbeszélést követően újságíróknak. Mint mondta, “ez így helyénvaló”. Scholz vasárnap továbbutazott Katarba, amely novemberben a labdarúgó-világbajnokság házigazdája lesz. A kancellár kifogásolta, hogy ugyan az utóbbi években sokat javultak a bevándorló munkavállalók munkakörülményei, de még messze vannak az ideálistól, s további erőfeszítéseket kell tenni az emberi jogok terén. A katari emberi jogi helyzet, különösen a bevándorlók életkörülményei és munkafeltételei a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek, amióta kiderült, hogy 2022-ben Katar rendezheti a labdarúgó-világbajnokságot.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Jelentős áramhálózat-fejlesztést zárt le az E.ON

Befejezte 115 milliárd forintos hálózatfejlesztését az E.ON.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az E.ON Hungária Csoport lezárta 2022-ben indult 114,919 milliárd forintos átfogó áramhálózat-fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be – írja az alternativenergia.hu. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések. A modernizált rendszer révén gyorsabbá és pontosabbá vált a hibák azonosítása, amely felgyorsítja a helyreállítási folyamatokat. A fejlesztések részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósultak meg az Európai Unió támogatásával, részben pedig önerőből finanszírozta az E.ON Hungária Csoport.

A beruházások célja volt az is, hogy a hálózat minél nagyobb mértékben képes legyen fogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó áramot, különösen a lakossági napelemes rendszerek által termelt energiát. A projektekben hat új alállomás épült, és több meglévő létesítmény is bővült. A beruházások teljes térségek energiaellátását biztosítják, mint például a Szekszárd térségét ellátó Tolna-Mözs alállomás, a zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint a Budapesten megvalósult Őrmező alállomás. Emellett több helyszínen – például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, Angyalföldön és Zuglóban – történt kapacitásbővítés. Egyes állomások nagyobb teljesítményű transzformátort kaptak, máshol új berendezések telepítésével nőtt a hálózat kapacitása.

Több mint 1800 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat épült vagy újult meg, és több mint 2800 új vagy korszerűsített transzformátor állt üzembe a növekvő energiaigények kiszolgálása érdekében. Emellett több ezer digitalizációs és üzemirányítási fejlesztés is megvalósult, amelyek hozzájárulnak az áramellátás biztonságához és az áramszünetek gyorsabb kezeléséhez. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 megawatt (MW) többletkapacitás jött létre, amely új napelemes kapacitások csatlakozását tette lehetővé. 2020 óta jelentősen nőtt a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer lakossági napelem (HMKE) működik, ezek közül több mint 200 ezer az E.ON szolgáltatási területén – tették hozzá.

Advertisement

Az észak-dunántúli térségben mintegy 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, míg Budapesten és Pest vármegyében 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A hálózatbiztonság mellett a környezeti szempontok is fontos szerepet kaptak: a Budai Tájvédelmi Körzetben például 50 kilométernyi földkábel épült, és 450 oszlopot bontottak el. A most lezárult program után a fejlesztések nem állnak meg: a vállalatcsoport párhuzamosan több új hálózatfejlesztési programot készített elő és indított el a jövő kihívásaira való eredményes felkészülés érdekében – írta az E.ON.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák