Zöldinfó
Senki nem tudja, hová tűnt az óceánból a szemét
Egy pár héttel ezelőtti tudományos vizsgálat szerint sokkal kevesebb műanyagszemét található a Föld óceánjaiban, mint azt a szakemberek korábban sejtették. A megoldás sajnos nem az, hogy kevesebb szemét jut a vízbe, viszont fogalma sem volt senkinek, hova is tűnik a különbség. A kutatás összeállítói most közreadtak egy térképet, ami talán megadhatja a választ.
Az eredeti kutatáshoz Andres Cozar Cabanas és társai körbevitorlázták a világ óceánjait azért, hogy a lehető legtöbb helyről vegyenek mintát a felszínközeli vizekből. A várakozásoknál jóval kevesebbet találtak, és ez komoly probléma volt, hiszen ha ismeretlen marad a műanyag lebomlásának teljes folyamata, a szakértőknek esélyük sincs jó megoldást választani a jelenség elleni harcban.
A műanyag ugyanis nem oldódik fel, inkább folyamatosan egyre kisebb és kisebb darabokra hullik szét, az egészen apró törmeléket pedig akár a halak is felcsipegethetik. Ez – köszönhetően a táplálékkörforgás varázslatának – egyben azt is jelenti, hogy jó eséllyel aztán mi is megesszük ugyanezeket a teljesen szinte soha le nem bomló anyagokat.
A kutatás adataira alapozva Cabanas és kollégái most összeállítottak egy a korábbi jelentésnél pontosabb térképet arról, hol is találták a legtöbb műanyagot, illetve a háromezer mintavétel alapján hol lenne érdemes nekilátni a műanyaghulladék pontos útjának kiderítéséhez. A kutatók szerint az, hogy a tengeráramlatok néhány, jól körülhatárolható helyre sodorják össze a műanyaghulladék nagy részét, megoldás lehet arra a kérdésre, hogy miért találtak sok mintavételi helyen a vártnál jóval kisebb mennyiségű műanyagot.
A térképen látható szigeteket persze nem úgy kell elképzelni, mint látványosan a vízfelszínen levegő marmonkannák, PET-palackok és gyerekjátékok tömegét. A valóságban a műanyag pár milliméteres, vagy annál is kisebb darabokra törve lebeg a vízfelszín közvetlen közelében.
forrás: index.hu
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés