Zöldinfó
Senki nem tudja, hová tűnt az óceánból a szemét
Egy pár héttel ezelőtti tudományos vizsgálat szerint sokkal kevesebb műanyagszemét található a Föld óceánjaiban, mint azt a szakemberek korábban sejtették. A megoldás sajnos nem az, hogy kevesebb szemét jut a vízbe, viszont fogalma sem volt senkinek, hova is tűnik a különbség. A kutatás összeállítói most közreadtak egy térképet, ami talán megadhatja a választ.
Az eredeti kutatáshoz Andres Cozar Cabanas és társai körbevitorlázták a világ óceánjait azért, hogy a lehető legtöbb helyről vegyenek mintát a felszínközeli vizekből. A várakozásoknál jóval kevesebbet találtak, és ez komoly probléma volt, hiszen ha ismeretlen marad a műanyag lebomlásának teljes folyamata, a szakértőknek esélyük sincs jó megoldást választani a jelenség elleni harcban.
A műanyag ugyanis nem oldódik fel, inkább folyamatosan egyre kisebb és kisebb darabokra hullik szét, az egészen apró törmeléket pedig akár a halak is felcsipegethetik. Ez – köszönhetően a táplálékkörforgás varázslatának – egyben azt is jelenti, hogy jó eséllyel aztán mi is megesszük ugyanezeket a teljesen szinte soha le nem bomló anyagokat.
A kutatás adataira alapozva Cabanas és kollégái most összeállítottak egy a korábbi jelentésnél pontosabb térképet arról, hol is találták a legtöbb műanyagot, illetve a háromezer mintavétel alapján hol lenne érdemes nekilátni a műanyaghulladék pontos útjának kiderítéséhez. A kutatók szerint az, hogy a tengeráramlatok néhány, jól körülhatárolható helyre sodorják össze a műanyaghulladék nagy részét, megoldás lehet arra a kérdésre, hogy miért találtak sok mintavételi helyen a vártnál jóval kisebb mennyiségű műanyagot.
A térképen látható szigeteket persze nem úgy kell elképzelni, mint látványosan a vízfelszínen levegő marmonkannák, PET-palackok és gyerekjátékok tömegét. A valóságban a műanyag pár milliméteres, vagy annál is kisebb darabokra törve lebeg a vízfelszín közvetlen közelében.
forrás: index.hu
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balatoni Turizmus Szövetség által készített hangulatjelentésben azt kérdezték a tihanyi és siófoki strandolóktól, van-e elég fa a parton? A kérdés első hallásra evidens, a válaszok mégis meglepőek voltak – írja az alternativenergia.hu.
„Egyértelmű, hogy a turisták árnyékot akarnak a melegben! De ha jobban megnézzük a kérdésre adott válaszokat, nagyon érdekes dolog rajzolódik ki – mondta Éskovács Péter, a kérdőív ötletgazdája, kommunikációs tanácsadó. A balatoni felmérésben 350 ember mondta el a véleményét. A megkérdezettek 70%-a több árnyékot is el tudna képzelni a strandokon, de a helyzet még ennél is árnyaltabb. Az emberek nemcsak úgy „zöldet” akarnak a strandon, hanem hasznos árnyékot; ha lehet, olyat, amit nem a kihelyezett napvitorlák vagy napernyők adnak, hanem a természet. Éskovács elmondta, hogy 200 embert részletesen, offline kérdeztek a strandokon, egy egyszerűbb kérdést pedig az online térben is feltettek a témáról. „A közösségi médiában, a hozzászólásokból érdekes részletek derültek ki: sokan említették, hogy mostanában divatos lett gömbkoronájú díszfákat ültetni a parkokba és a partokra. Ezek nagyon szépen néznek ki, csak éppen az a baj van velük, hogy alig adnak árnyékot.”
A hivatalos statisztikákban egy pici csemete és a hatalmas, ötvenéves fa is ugyanúgy „egy darab fának” számít, a strandolónak viszont nem mindegy. Jól bizonyítják ezt azok a kutatás során elhangzott megjegyzések, amelyek arról szólnak, hogy sok vendég évek, évtizedek óta ugyanaz alatt a fa alatt pihen, amikor nyaralni jön. Ha egy ilyen fát kivágnak a strandról és helyette egy díszfát ültetnek oda, a turisták elveszítik kedvenc helyüket. Több hozzászólás megjegyzi azt is, hogy a Balatonon sok helyen a lakóparki építkezések miatt kivágták a nagyobb fákat és a helyüket a már említett kisebb díszfák vették át, amelyek a túlzott térkövezéssel együtt sokat rontanak a helyzeten.
Máshol is aktuális ez a probléma
Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke hozzátette: Balatonboglár, Vonyarcvashegy, Csopak mellett, talán Balatonföldvár az egyik legjobb példa arra, hogyan kell igazán zöld tereket létesíteni egy településen, különösen a strandon. Itt társadalmi összefogással telepítettek több tucat fát a város különböző helyszínein, köztük a partra is, ezzel is támogatva a települési zöld terek kialakítását és bővítését. Szerinte a földvári turisták között is sok olyan nyaraló akad, aki mindig ugyanannak a régi fának az árnyékát szeretné élvezni. Mint mondta: a balatoni kérdőív eredményei egyébként teljesen összhangban vannak a nemzetközi kutatásokkal.
“Szingapúrban egy korábbi kutatás azt bizonyította, hogy a tengerparti parkokban a látogatók sokkal többre értékelik a természetes elemeket, mint a különféle sport- és épített játékokat. A walesi strandokon is kiderült, hogy az emberek nem a túlzsúfolt, betonozott, kiépített szolgáltatásokat keresik, hanem a természetes környezetet. Az Egyesült Államokban, a Colorado folyónál is vizsgálták a pihenőket: teljesen mindegy volt, hogy ki milyen csoporttal vagy milyen céllal érkezett a vízparthoz, mindenki számára a fa által adott árnyék volt a legfontosabb kényelmi szempont pihenéskor”- mondta Fekete Tamás.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés