Zöldinfó
Senki nem tudja, hová tűnt az óceánból a szemét
Egy pár héttel ezelőtti tudományos vizsgálat szerint sokkal kevesebb műanyagszemét található a Föld óceánjaiban, mint azt a szakemberek korábban sejtették. A megoldás sajnos nem az, hogy kevesebb szemét jut a vízbe, viszont fogalma sem volt senkinek, hova is tűnik a különbség. A kutatás összeállítói most közreadtak egy térképet, ami talán megadhatja a választ.
Az eredeti kutatáshoz Andres Cozar Cabanas és társai körbevitorlázták a világ óceánjait azért, hogy a lehető legtöbb helyről vegyenek mintát a felszínközeli vizekből. A várakozásoknál jóval kevesebbet találtak, és ez komoly probléma volt, hiszen ha ismeretlen marad a műanyag lebomlásának teljes folyamata, a szakértőknek esélyük sincs jó megoldást választani a jelenség elleni harcban.
A műanyag ugyanis nem oldódik fel, inkább folyamatosan egyre kisebb és kisebb darabokra hullik szét, az egészen apró törmeléket pedig akár a halak is felcsipegethetik. Ez – köszönhetően a táplálékkörforgás varázslatának – egyben azt is jelenti, hogy jó eséllyel aztán mi is megesszük ugyanezeket a teljesen szinte soha le nem bomló anyagokat.
A kutatás adataira alapozva Cabanas és kollégái most összeállítottak egy a korábbi jelentésnél pontosabb térképet arról, hol is találták a legtöbb műanyagot, illetve a háromezer mintavétel alapján hol lenne érdemes nekilátni a műanyaghulladék pontos útjának kiderítéséhez. A kutatók szerint az, hogy a tengeráramlatok néhány, jól körülhatárolható helyre sodorják össze a műanyaghulladék nagy részét, megoldás lehet arra a kérdésre, hogy miért találtak sok mintavételi helyen a vártnál jóval kisebb mennyiségű műanyagot.
A térképen látható szigeteket persze nem úgy kell elképzelni, mint látványosan a vízfelszínen levegő marmonkannák, PET-palackok és gyerekjátékok tömegét. A valóságban a műanyag pár milliméteres, vagy annál is kisebb darabokra törve lebeg a vízfelszín közvetlen közelében.
forrás: index.hu
Zöldinfó
Ötszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
A Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 2020-ban indult Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen; a faültetés a jövő nemzedékeiről való gondoskodás, amit úgy is meg lehet közelíteni, hogy minden faültetés tisztelgés a természet előtt – mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. Mocz András a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte, a Településfásítási programban célul tűzték ki, hogy 2027 végéig 100 ezer sorfát ültessenek el – tudatta az alternativenergia.hu. Rámutatott, hogy az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával történik a faültetés, a programban 12 fafajból – például: korai juhar, kislevelű-, nagylevelű-, ezüsthárs – lehet választani, a kiválasztott sorfákat pedig ki is szállítják az egyes településekre.
A helyettes államtitkár az M1 aktuális csatornán arra is kitért, hogy a programban megcélozott 100 ezer sorfa elültetése 40-50 év múlva “500 hektár erdő tüdejének felel meg”. Egyúttal a környezettudatos nevelés fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeket már óvodás kortól a természet tiszteletére, az erdő szeretetére kell nevelni.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés