Zöldinfó

Senki nem tudja, hová tűnt az óceánból a szemét

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-07-22

Szerző:

Hell

Egy pár héttel ezelőtti tudományos vizsgálat szerint sokkal kevesebb műanyagszemét található a Föld óceánjaiban, mint azt a szakemberek korábban sejtették. A megoldás sajnos nem az, hogy kevesebb szemét jut a vízbe, viszont fogalma sem volt senkinek, hova is tűnik a különbség. A kutatás összeállítói most közreadtak egy térképet, ami talán megadhatja a választ.

Az eredeti kutatáshoz Andres Cozar Cabanas és társai körbevitorlázták a világ óceánjait azért, hogy a lehető legtöbb helyről vegyenek mintát a felszínközeli vizekből. A várakozásoknál jóval kevesebbet találtak, és ez komoly probléma volt, hiszen ha ismeretlen marad a műanyag lebomlásának teljes folyamata, a szakértőknek esélyük sincs jó megoldást választani a jelenség elleni harcban.
A műanyag ugyanis nem oldódik fel, inkább folyamatosan egyre kisebb és kisebb darabokra hullik szét, az egészen apró törmeléket pedig akár a halak is felcsipegethetik. Ez – köszönhetően a táplálékkörforgás varázslatának – egyben azt is jelenti, hogy jó eséllyel aztán mi is megesszük ugyanezeket a teljesen szinte soha le nem bomló anyagokat.

A kutatás adataira alapozva Cabanas és kollégái most összeállítottak egy a korábbi jelentésnél pontosabb térképet arról, hol is találták a legtöbb műanyagot, illetve a háromezer mintavétel alapján hol lenne érdemes nekilátni a műanyaghulladék pontos útjának kiderítéséhez. A kutatók szerint az, hogy a tengeráramlatok néhány, jól körülhatárolható helyre sodorják össze a műanyaghulladék nagy részét, megoldás lehet arra a kérdésre, hogy miért találtak sok mintavételi helyen a vártnál jóval kisebb mennyiségű műanyagot.
A térképen látható szigeteket persze nem úgy kell elképzelni, mint látványosan a vízfelszínen levegő marmonkannák, PET-palackok és gyerekjátékok tömegét. A valóságban a műanyag pár milliméteres, vagy annál is kisebb darabokra törve lebeg a vízfelszín közvetlen közelében.

forrás: index.hu

Kapcsolódó tartalom:hulladék szemét

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Eltűnő telek: folyamatosan fogy a hó Magyarországon

1980 óta átlagosan tizenegy nappal csökkent a havas napok száma Magyarországon.

Létrehozva:

57 perc telt el a létrehozás óta

2026-01-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A meteorológiai szolgálat a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében mutatta be a havas és hótakarós napok számának alakulását az 1980-as évektől, vagyis az intenzív melegedés kezdetétől országosan, illetve a Budapest 10 kilométeres és Szeged 15 kilométeres sugarú környezetében elhelyezkedő meteorológiai állomások mérései alapján – írja az alternativenergia.hu. A trendvonalak egyértelmű csökkenést jeleznek, kivéve Szeged esetén a legvastagabb hótakaró tekintetében – jegyezték meg. A bejegyzéshez készített infografikák szerint a havas napok száma – amikor havazást tapasztalnak az észlelők, függetlenül attól, hogy a hó megmarad-e a talajon – országos átlaga 21 nap, ami 11 napos csökkenés 1980 és 2025 között. A legtöbb, 38 havas napot 1996-ban mérték, de még 2005-ben is volt 36 ilyen nap. 1989-ben, 2014-ben és 2020-ban azonban mindössze 8-8 ilyen nap adódott, tavalyelőtt 9, tavaly pedig 11 havas nap volt Magyarországon. Szegeden a havas napok száma átlagosan 11 nap, ami 10 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 45 ilyen napot 1996-ban mérték, a legkevesebbet az utolsó két évben: 2024-ben 9, tavaly 8 ilyen nap volt.

A havas napok száma Budapesten átlagosan 20 nap, ami 12 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb havas napot, 39-et még 1980-ban mérték, de 2010-ben is volt még 37, a legkevesebb pedig mindössze 3 nap volt 2014-ben, és 5 nap 1989-ben. Tavalyelőtt 9, tavaly csak 8 havas nap volt a fővárosban. A bejegyzésben közölték a hótakarós napok számának alakulását is. Azt a napot tekintik hótakarós napnak, amikor a reggel 7 órás észleléskor legalább 1 centiméteres hóréteg borítja a felszínt, és a hóvastagságot is ekkor mérik.

Eszerint a hótakarós napok száma Szegeden átlagosan 22 nap, ami 17 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb hótakarós napot még 2003-ban rögzítették, akkor 62 ilyen nap volt. 2020-ban azonban 0, 2021-ben 5, 2022-ben 6, 2023-ban és 2024-ben ismét 0, 2025-ben pedig 1 hótakarós nap volt Szegeden és környékén. Budapesten a hótakarós napok száma Budapesten átlagosan 30 nap, ami 42 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 71 ilyen napot 1986-ban és 1996-ban regisztrálták, de 2020-ban 0, 2021-ben 6, majd a következő évben 2, 2023-ban 7, majd 4 és tavaly már csak 1 ilyen nap volt. A maximális hóvastagság Budapesten átlagosan 22,4 centiméter, ami 21 centiméteres csökkenés 1980-2025 között. A legnagyobb hó ebben az időszakban 1996-ben volt, akkor 52 centiméter esett, 1987-ben pedig 46 centiméter. 2020-ban azonban ez a szám 0 volt és tavaly is csak 5.

A maximális hóvastagság Szegeden átlagosan 14,6 centiméter, ami 5,5 centiméteres, nem szignifikáns csökkenés 1980 óta. Itt a legtöbb havat 2003-ban mérték, 50 centimétert.

Tovább olvasom