Zöldinfó
Senki nem tudja, hová tűnt az óceánból a szemét

Egy pár héttel ezelőtti tudományos vizsgálat szerint sokkal kevesebb műanyagszemét található a Föld óceánjaiban, mint azt a szakemberek korábban sejtették. A megoldás sajnos nem az, hogy kevesebb szemét jut a vízbe, viszont fogalma sem volt senkinek, hova is tűnik a különbség. A kutatás összeállítói most közreadtak egy térképet, ami talán megadhatja a választ.
Az eredeti kutatáshoz Andres Cozar Cabanas és társai körbevitorlázták a világ óceánjait azért, hogy a lehető legtöbb helyről vegyenek mintát a felszínközeli vizekből. A várakozásoknál jóval kevesebbet találtak, és ez komoly probléma volt, hiszen ha ismeretlen marad a műanyag lebomlásának teljes folyamata, a szakértőknek esélyük sincs jó megoldást választani a jelenség elleni harcban.
A műanyag ugyanis nem oldódik fel, inkább folyamatosan egyre kisebb és kisebb darabokra hullik szét, az egészen apró törmeléket pedig akár a halak is felcsipegethetik. Ez – köszönhetően a táplálékkörforgás varázslatának – egyben azt is jelenti, hogy jó eséllyel aztán mi is megesszük ugyanezeket a teljesen szinte soha le nem bomló anyagokat.
A kutatás adataira alapozva Cabanas és kollégái most összeállítottak egy a korábbi jelentésnél pontosabb térképet arról, hol is találták a legtöbb műanyagot, illetve a háromezer mintavétel alapján hol lenne érdemes nekilátni a műanyaghulladék pontos útjának kiderítéséhez. A kutatók szerint az, hogy a tengeráramlatok néhány, jól körülhatárolható helyre sodorják össze a műanyaghulladék nagy részét, megoldás lehet arra a kérdésre, hogy miért találtak sok mintavételi helyen a vártnál jóval kisebb mennyiségű műanyagot.
A térképen látható szigeteket persze nem úgy kell elképzelni, mint látványosan a vízfelszínen levegő marmonkannák, PET-palackok és gyerekjátékok tömegét. A valóságban a műanyag pár milliméteres, vagy annál is kisebb darabokra törve lebeg a vízfelszín közvetlen közelében.
forrás: index.hu

Zöldinfó
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert
Budapest tiszta levegőjéhez a Főkert idén eddig csaknem ezerötszáz új fa ültetésével is hozzájárult, így több mint hatszáz új fasori és parkfával bővült az állomány, tíz idős fát telepítettek át, emellett kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak a fővárosi erdők – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Főkert Kertészeti Divíziója hétfőn az MTI-vel.

Budapest fennállásának 150. évfordulója alkalmából a szakemberek nagy mennyiségben telepítettek facsemetéket a Hungária körúton és a Könyves Kálmán körúton, ahol a Főkert százötven oszlopos szillel pótolta a fasor kiszáradt és a balesetveszély miatt kivágott oszlopos juharfáit. A szil várhatóan jobban fogja tolerálni a kedvezőtlen városi körülményeket, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Budán, a XII. kerületben a Fodor utcában ötvennyolc közönséges pagodafa zöldíti újra a fasort, a Németvölgyi úton pedig negyvennégy korai juhart ültettek el. A Fiumei útra lepényfák, a Kőbányai útra hazai nemesítésű, gömb koronájú virágos kőrisek, illetve fatermetű, szárazságtűrő galagonyák kerültek.
A Népligetben, a Feneketlen-tónál, valamint a Pünkösdfürdő parkban és a Gesztenyéskertben a Főkert szakemberei nemcsak fiatal csemetéket ültettek, hanem egy speciális géppel huszonöt évesnél idősebb fákat – törökmogyorót, kőrist, szivarfát, páfrányfenyőt és vörös tölgyet – is. Ezek a koros fák már jóval nagyobb zöldtömeggel rendelkeznek, mint a díszfaiskolából frissen kikerült fiatal fák, ezért hatékonyabban növelik meg az adott területen a fotoszintetizáló zöldfelület nagyságát. A szakemberek az idén is folytatták az erdősítést, a Felsőrákosi-réteken csaknem ötszáz,a Szépvölgyi-erdőben pedig négyszáz erdészeti facsemete kezdheti meg a növekedést. A májusi erdőtelepítésen a világhírű környezetvédő és tudós, Jane Goodall személyesen vett részt, és egy gyertyán elültetésével maga is hozzájárult Budapest zöldfelületeinek növeléséhez. A Főkert felhívta a figyelmet, hogy a frissen ültetett fák sérülékenyek, még meg kell szokniuk új környezetüket, ezért arra kérnek mindenkit, hogy vigyázzanak a növényekre, és a kutyáikat se engedjék a közelükbe, mert az ebek kárt tehetnek a csemetékben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Energiaügyi Minisztérium: rengeteg áramot és gázt spóroltunk meg a fűtési szezonban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés