Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolországban energiatakarékosságból korlátozzák a középületek hűtését és fűtését

Létrehozva:

|

Spanyolországban nyáron nem lehet 27 Celsius-foknál hidegebbre hűteni, télen pedig 19 Celsius-foknál melegebbre fűteni egyebek mellett a közigazgatási épületeket, a kereskedelmi, zárt vendéglátó és kulturális tereket, vasút- és buszállomásokat – olvasható a spanyol állami közlöny (BOE) kedden megjelent számában.

A spanyol kormány hétfőn fogadta el az energiatakarékossági intézkedéscsomagot, amely megjelenését követően egy héttel lép életbe, és 2023. november 1-jéig marad hatályban. A döntés értelmében az üzletek kirakatainak világítását le kell kapcsolni este 10 óra után, ahogy a használaton kívüli középületek külső világítását is. Amennyiben akár a fűtés, akár a klímaberendezés működik, az ajtókat zárva kell tartani, ennek érdekben szeptember végéig automatizálni kell a bejáratokat. A jogszabály előírja, hogy azoknál az ingatlanoknál, amelyeknél 2021. január 1. előtt végeztek legutóbb energiahatékonysági vizsgálatot, felül kell vizsgálni a termikus berendezéseket. Az energiatakarékossági intézkedések nem vonatkoznak például az egészségügyi és oktatási intézményekre, a fodrászatokra, sem az éttermek konyháira, és minden olyan helyre, ahol “indokolt a különleges környezeti feltételek fenntartása”.

A most hatályba lépett intézkedéscsomag része a spanyol kormány arra irányuló cselekvési programjának, hogy teljesítse az Európai Unió július végén elfogadott gázmegtakarítási tervét, amelynek célja az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválság megelőzése. Ennek értelmében Spanyolország önkéntes alapon vállalta, hogy jelenlegi gázfogyasztását hét százalékkal csökkenti.

Advertisement

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák