Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolországban energiatakarékosságból korlátozzák a középületek hűtését és fűtését

Létrehozva:

|

Spanyolországban nyáron nem lehet 27 Celsius-foknál hidegebbre hűteni, télen pedig 19 Celsius-foknál melegebbre fűteni egyebek mellett a közigazgatási épületeket, a kereskedelmi, zárt vendéglátó és kulturális tereket, vasút- és buszállomásokat – olvasható a spanyol állami közlöny (BOE) kedden megjelent számában.

A spanyol kormány hétfőn fogadta el az energiatakarékossági intézkedéscsomagot, amely megjelenését követően egy héttel lép életbe, és 2023. november 1-jéig marad hatályban. A döntés értelmében az üzletek kirakatainak világítását le kell kapcsolni este 10 óra után, ahogy a használaton kívüli középületek külső világítását is. Amennyiben akár a fűtés, akár a klímaberendezés működik, az ajtókat zárva kell tartani, ennek érdekben szeptember végéig automatizálni kell a bejáratokat. A jogszabály előírja, hogy azoknál az ingatlanoknál, amelyeknél 2021. január 1. előtt végeztek legutóbb energiahatékonysági vizsgálatot, felül kell vizsgálni a termikus berendezéseket. Az energiatakarékossági intézkedések nem vonatkoznak például az egészségügyi és oktatási intézményekre, a fodrászatokra, sem az éttermek konyháira, és minden olyan helyre, ahol “indokolt a különleges környezeti feltételek fenntartása”.

A most hatályba lépett intézkedéscsomag része a spanyol kormány arra irányuló cselekvési programjának, hogy teljesítse az Európai Unió július végén elfogadott gázmegtakarítási tervét, amelynek célja az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválság megelőzése. Ennek értelmében Spanyolország önkéntes alapon vállalta, hogy jelenlegi gázfogyasztását hét százalékkal csökkenti.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák