Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolországban energiatakarékosságból korlátozzák a középületek hűtését és fűtését

Létrehozva:

|

Spanyolországban nyáron nem lehet 27 Celsius-foknál hidegebbre hűteni, télen pedig 19 Celsius-foknál melegebbre fűteni egyebek mellett a közigazgatási épületeket, a kereskedelmi, zárt vendéglátó és kulturális tereket, vasút- és buszállomásokat – olvasható a spanyol állami közlöny (BOE) kedden megjelent számában.

A spanyol kormány hétfőn fogadta el az energiatakarékossági intézkedéscsomagot, amely megjelenését követően egy héttel lép életbe, és 2023. november 1-jéig marad hatályban. A döntés értelmében az üzletek kirakatainak világítását le kell kapcsolni este 10 óra után, ahogy a használaton kívüli középületek külső világítását is. Amennyiben akár a fűtés, akár a klímaberendezés működik, az ajtókat zárva kell tartani, ennek érdekben szeptember végéig automatizálni kell a bejáratokat. A jogszabály előírja, hogy azoknál az ingatlanoknál, amelyeknél 2021. január 1. előtt végeztek legutóbb energiahatékonysági vizsgálatot, felül kell vizsgálni a termikus berendezéseket. Az energiatakarékossági intézkedések nem vonatkoznak például az egészségügyi és oktatási intézményekre, a fodrászatokra, sem az éttermek konyháira, és minden olyan helyre, ahol “indokolt a különleges környezeti feltételek fenntartása”.

A most hatályba lépett intézkedéscsomag része a spanyol kormány arra irányuló cselekvési programjának, hogy teljesítse az Európai Unió július végén elfogadott gázmegtakarítási tervét, amelynek célja az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválság megelőzése. Ennek értelmében Spanyolország önkéntes alapon vállalta, hogy jelenlegi gázfogyasztását hét százalékkal csökkenti.

Advertisement

Zöldinfó

Felfüggesztenék a part menti nagyberuházásokat

A balatoni nagyberuházások leállítását sürgetik a tó védelmében összefogó civil szervezetek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A balatoni partszakaszokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek köztulajdonba vételét és 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását sürgetik civil szervezetek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A SOS Balaton mozgalom kezdeményezői elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatának megmentése érdekében várnak intézkedést – áll a szervezetek képviselőjének MTI-hez eljuttatott közleményében. Indítványukban – amelyet kormánytagoknak, az érintett országgyűlési képviselőknek, az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának is eljuttattak – azt írták, hogy a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál, ahol a Cordia nagyberuházása zajlik, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megítélése szerint” felbecsülhetetlen értékű, még megmaradt természetes kapu” található, amelynek megőrzése a teljes tó ökológiai stabilitásának és jövőjének elengedhetetlen feltétele.

A kormányhoz intézett felhívás sürgeti a természetes és természetközeli parti területeket veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését és az érintett területek állami tulajdonba vételét. Kérik: a tudományos intézmények bevonásával vegyék számba, mely partszakaszokon és beruházásoknál szükséges hasonló beavatkozás, és biztosítsák az érintett területek tartós védelmét. Ezen kívül induljon tudományos alapú program a károsított nádasok, torkolatok és természetes parti élőhelyek helyreállítása érdekében.

A szervezetek a szükséges beavatkozások elindításához 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását javasolják. A kezdeményezők hangsúlyozzák, a klímaváltozás miatt várhatóan gyakoribbá váló alacsony vízállásokra nem kizárólag veszélyként kell tekinteni. A víz időszakos visszahúzódása lehetőséget teremthet a természetes parti zónák, sekélyvízi élőhelyek és nádasok megújulására is. Elengedhetetlen lenne, hogy ezek a területek a természet számára megmaradjanak, és ne új beépítések célpontjává váljanak.

Advertisement

A közlemény idézi a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) állásfoglalást, mely szerint a déli part beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot, ebben a helyzetben pedig minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás “súlyos ökológiai felelőtlenség”. A szervezetek a beruházások együttes környezeti hatására vonatkozó átfogó ombudsmani vizsgálatot kezdeményeznek.

Emellett a fonyódi beruházás soron kívüli vizsgálatát kérik, valamint nyilvános állásfoglalást is várnak a megmaradt természetes partvidék védelmében. A kezdeményezők – a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – további civil szervezetek és helyi közösségek csatlakozását várják.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák