Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolországban energiatakarékosságból korlátozzák a középületek hűtését és fűtését

Létrehozva:

|

Spanyolországban nyáron nem lehet 27 Celsius-foknál hidegebbre hűteni, télen pedig 19 Celsius-foknál melegebbre fűteni egyebek mellett a közigazgatási épületeket, a kereskedelmi, zárt vendéglátó és kulturális tereket, vasút- és buszállomásokat – olvasható a spanyol állami közlöny (BOE) kedden megjelent számában.

A spanyol kormány hétfőn fogadta el az energiatakarékossági intézkedéscsomagot, amely megjelenését követően egy héttel lép életbe, és 2023. november 1-jéig marad hatályban. A döntés értelmében az üzletek kirakatainak világítását le kell kapcsolni este 10 óra után, ahogy a használaton kívüli középületek külső világítását is. Amennyiben akár a fűtés, akár a klímaberendezés működik, az ajtókat zárva kell tartani, ennek érdekben szeptember végéig automatizálni kell a bejáratokat. A jogszabály előírja, hogy azoknál az ingatlanoknál, amelyeknél 2021. január 1. előtt végeztek legutóbb energiahatékonysági vizsgálatot, felül kell vizsgálni a termikus berendezéseket. Az energiatakarékossági intézkedések nem vonatkoznak például az egészségügyi és oktatási intézményekre, a fodrászatokra, sem az éttermek konyháira, és minden olyan helyre, ahol “indokolt a különleges környezeti feltételek fenntartása”.

A most hatályba lépett intézkedéscsomag része a spanyol kormány arra irányuló cselekvési programjának, hogy teljesítse az Európai Unió július végén elfogadott gázmegtakarítási tervét, amelynek célja az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválság megelőzése. Ennek értelmében Spanyolország önkéntes alapon vállalta, hogy jelenlegi gázfogyasztását hét százalékkal csökkenti.

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák