Zöldinfó
Spiegel: elhalaszthatják a három utolsó németországi atomerőmű leállítását
A villamos energia drágulása miatt elhalaszthatják az utolsó három németországi atomerőmű év végére tervezett leállítását – jelentette kedden a Der Spiegel című német hírmagazin.
A Der Spiegel a hírportálján azt írta, hogy értesüléseik szerint irányváltás mutatkozik a szövetségi gazdasági és klímavédelmi minisztériumban abban a kérdésben, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja révén kibontakozott energiaválság közepette tartani kell-e az úgynevezett energiapolitikai fordulat utolsó szakaszára megmaradt három atomerőmű leállítását 2022. december 31-re előirányzó menetrendet. A háború miatt már tavasszal vizsgálatot indítottak annak feltárására, hogy érdemes-e, és egyáltalán lehetséges-e meghosszabbítani az üzemeltetési időt. A Der Spiegel jelentése szerint az atomenergia használatát elutasító Zöldek legnépszerűbb politikusa, Robert Habeck által vezetett minisztérium megváltoztatta a vizsgálat szempontjait. Így a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatoknak már nemcsak azt kell elemezniük, hogy a három erőmű üzemeltetésének meghosszabbítása hozzájárulhat-e az energiaellátás biztonságának fenntartásához, hanem azt is, hogy hozzájárulhat-e a villamos energia árának csökkenéséhez.
A stressztesztnek – terhelési próbának – nevezett vizsgálat eredménye várhatóan az lesz, hogy lehetséges ilyen költségcsökkentő hatás, bár csekély. A tárcánál azonban máris mérlegelik, hogy miként lehet úgy módosítani az atomerőművek bezárásáról rendelkező törvényt, hogy az utolsó három erőmű a jogszabályban kijelölt határidő után is termelhessen áramot – írta a Der Spiegel. A beszámoló szerint a kormány augusztus elején megkérdezte az üzemeltetőket, hogy a megmaradt fűtőelemek meddig képesek még áramot termelni. Az üzemeltetők tájokoztatása szerint két erőmű (Emsland, Neckarwestheim 2) 70 százalékos teljesítményen még áprilisig üzemben maradhat, a harmadiknál, a bajorországi Isar 2 atomerőműnél pedig júniusig tartanak ki a fűtőelemek. Németországban a Japánban fekvő Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.
mti
Zöldinfó
A gazdálkodói tudatosság a túlélés kulcsa a változó klimatikus viszonyok között
Az Agrárminisztérium 2026-ban is támogatja a gazdálkodók tudatosságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is – jelentette ki Facebook-oldalán az agrárminiszter – írja az alternativenergia.hu. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint Nagy István közölte: Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik, melynek minden eleme komoly segítségére lehet a gazdáknak a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok miatti mezőgazdasági károk mérséklésében. A gazdálkodói öngondoskodáson túl a magyar kormány is a lehető legtöbb eszközzel igyekszik a gazdák segítségére lenni, ezért az Európai Bizottságnál tavaly elérte, hogy az aszálykárok mellett a fagykárt szenvedett gazdák is részesülhessenek rendkívüli támogatásban – ismertette a miniszter. Elmondta: az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet.
A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet – fejtette ki Nagy István. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Nagy István arról is beszélt, hogy a tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el.
Hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan időjárás és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. Kiemelte: a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelemcsökkenést okoz.
Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A tárcavezető közlése szerint a csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére, ezt a hozzájárulást uniós forrásokkal egészítik ki. Mint mondta, a gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is.
Fontosnak nevezte a gazdálkodói tudatosságot, rámutatva, hogy a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAmikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban
