Zöldinfó

Spiegel: elhalaszthatják a három utolsó németországi atomerőmű leállítását

A villamos energia drágulása miatt elhalaszthatják az utolsó három németországi atomerőmű év végére tervezett leállítását – jelentette kedden a Der Spiegel című német hírmagazin.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

A Der Spiegel a hírportálján azt írta, hogy értesüléseik szerint irányváltás mutatkozik a szövetségi gazdasági és klímavédelmi minisztériumban abban a kérdésben, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja révén kibontakozott energiaválság közepette tartani kell-e az úgynevezett energiapolitikai fordulat utolsó szakaszára megmaradt három atomerőmű leállítását 2022. december 31-re előirányzó menetrendet. A háború miatt már tavasszal vizsgálatot indítottak annak feltárására, hogy érdemes-e, és egyáltalán lehetséges-e meghosszabbítani az üzemeltetési időt. A Der Spiegel jelentése szerint az atomenergia használatát elutasító Zöldek legnépszerűbb politikusa, Robert Habeck által vezetett minisztérium megváltoztatta a vizsgálat szempontjait. Így a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatoknak már nemcsak azt kell elemezniük, hogy a három erőmű üzemeltetésének meghosszabbítása hozzájárulhat-e az energiaellátás biztonságának fenntartásához, hanem azt is, hogy hozzájárulhat-e a villamos energia árának csökkenéséhez.

A stressztesztnek – terhelési próbának – nevezett vizsgálat eredménye várhatóan az lesz, hogy lehetséges ilyen költségcsökkentő hatás, bár csekély. A tárcánál azonban máris mérlegelik, hogy miként lehet úgy módosítani az atomerőművek bezárásáról rendelkező törvényt, hogy az utolsó három erőmű a jogszabályban kijelölt határidő után is termelhessen áramot – írta a Der Spiegel. A beszámoló szerint a kormány augusztus elején megkérdezte az üzemeltetőket, hogy a megmaradt fűtőelemek meddig képesek még áramot termelni. Az üzemeltetők tájokoztatása szerint két erőmű (Emsland, Neckarwestheim 2) 70 százalékos teljesítményen még áprilisig üzemben maradhat, a harmadiknál, a bajorországi Isar 2 atomerőműnél pedig júniusig tartanak ki a fűtőelemek. Németországban a Japánban fekvő Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.

mti

Kapcsolódó tartalom:atomerőmű energiapolitika klímavédelem

Zöldinfó

Jönnek a napviharok? Új magyar kutatás segíthet megvédeni a műholdakat és az áramhálózatot

Egy új, nemzetközi adatokra épülő magyar kutatási projekt segíthet jobban megérteni, hogyan hatnak a Napból érkező energiakitörések a Föld mágneses környezetére.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2025-08-21

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projekt indult a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban (FK) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Wigner FK munkatársai a SWIFT projekt (Solar wind impact on turbulent dynamics of the terrestrial magnetosphere-ionosphere system) keretében folytatják a napfizikai jelenségek földi mágneses környezetre gyakorolt hatásának tanulmányozását. A kutatást az ESA pályázatán elnyert támogatásból indították el, és a vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió mérési adatait használják fel. Felidézték, hogy a HUN-REN Wigner FK Űrfizikai Csoportja idén támogatást nyert az ESA-tól az űridőjárást közvetlenül formáló jelenségek kutatásával foglalkozó projekt elindítására. Ennek során a magyar kutatók olyan fizikai folyamatokat vizsgálnak, amelyek alapvető szerepet játszanak a Napból, közvetlenül pedig a napszélből származó energia eljutásában a Föld közvetlen környezetébe.

A projektben különös figyelmet kap a bolygóközi mágneses és a geomágneses erővonalak összekapcsolódásának, a turbulens plazmafizikai jelenségeknek, valamint a földközeli plazmában kialakuló elektromos áramoknak a vizsgálata, illetve ezek egymással való kapcsolatának tanulmányozása. A vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió – köztük a NASA által indított MMS és Themis, valamint az ESA által felügyelt Cluster és Swarm – mérési adatait használják fel a kutatók. A várható eredmények nemcsak az űridőjárás előrejelzését tehetik pontosabbá, de hozzájárulhatnak más területeken (asztrofizika, folyadékdinamika vagy a fúziós reaktorok tervezése) zajló kutatások sikeréhez is – áll a közleményben. A napkitörések esetenként komoly kockázatot jelenthetnek a műszaki és infrastrukturális hálózatokra és az emberre, ugyanakkor a veszélyek előrejelzésével csökkenthető a várható veszteségek mértéke – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy erre emlékeztet a 19. század közepén bekövetkezett, Carrington-eseményként ismert geomágneses vihar is. Akkor “csak” a távírók szikráztak, manapság azonban már az elektromos hálózatok, a földi csővezeték-hálózatok jelentős része, a GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszerek, az űreszközök is károsodhatnak egy-egy geomágneses vihar miatt.

Tovább olvasom