Zöldinfó

Spiegel: elhalaszthatják a három utolsó németországi atomerőmű leállítását

A villamos energia drágulása miatt elhalaszthatják az utolsó három németországi atomerőmű év végére tervezett leállítását – jelentette kedden a Der Spiegel című német hírmagazin.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

A Der Spiegel a hírportálján azt írta, hogy értesüléseik szerint irányváltás mutatkozik a szövetségi gazdasági és klímavédelmi minisztériumban abban a kérdésben, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja révén kibontakozott energiaválság közepette tartani kell-e az úgynevezett energiapolitikai fordulat utolsó szakaszára megmaradt három atomerőmű leállítását 2022. december 31-re előirányzó menetrendet. A háború miatt már tavasszal vizsgálatot indítottak annak feltárására, hogy érdemes-e, és egyáltalán lehetséges-e meghosszabbítani az üzemeltetési időt. A Der Spiegel jelentése szerint az atomenergia használatát elutasító Zöldek legnépszerűbb politikusa, Robert Habeck által vezetett minisztérium megváltoztatta a vizsgálat szempontjait. Így a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatoknak már nemcsak azt kell elemezniük, hogy a három erőmű üzemeltetésének meghosszabbítása hozzájárulhat-e az energiaellátás biztonságának fenntartásához, hanem azt is, hogy hozzájárulhat-e a villamos energia árának csökkenéséhez.

A stressztesztnek – terhelési próbának – nevezett vizsgálat eredménye várhatóan az lesz, hogy lehetséges ilyen költségcsökkentő hatás, bár csekély. A tárcánál azonban máris mérlegelik, hogy miként lehet úgy módosítani az atomerőművek bezárásáról rendelkező törvényt, hogy az utolsó három erőmű a jogszabályban kijelölt határidő után is termelhessen áramot – írta a Der Spiegel. A beszámoló szerint a kormány augusztus elején megkérdezte az üzemeltetőket, hogy a megmaradt fűtőelemek meddig képesek még áramot termelni. Az üzemeltetők tájokoztatása szerint két erőmű (Emsland, Neckarwestheim 2) 70 százalékos teljesítményen még áprilisig üzemben maradhat, a harmadiknál, a bajorországi Isar 2 atomerőműnél pedig júniusig tartanak ki a fűtőelemek. Németországban a Japánban fekvő Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.

mti

Kapcsolódó tartalom:atomerőmű energiapolitika klímavédelem

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Tovább olvasom