Zöld Energia
Steiner Attila: március óta több mint 123 millió euró megtakarítást jelentett a napenergia-kapacitás növekedése
Március óta több mint 123 millió euró megtakarítást jelentett a napenergia-kapacitás növekedése – közölte Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára szerdán a közösségi oldalán.
Kifejtette, Magyarországon az elmúlt években korábban soha nem látott mértékben növekedett a napenergia hasznosítása, az ország már most a paksi atomerőmű kapacitásának több mint 1,5-szeresét kitevő napelemes kapacitással rendelkezik. Magyarország a 2022. március és szeptember közötti időszakban megvalósult napelemes kapacitás-növekedéssel a jelenlegi, szankciós gázárakat figyelembe véve 123 millió eurót takarított meg, ami mintegy 63 ezer háztartás, azaz egy Sopron nagyságú város energiaellátásának felel meg. Hangsúlyozta, az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválságban a napenergia kiváló eszköz az ország ellátásbiztonságának megőrzésére és a lakossági energiaárak alacsonyan tartására. E tekintetben Magyarország kimondottan jó adottságokkal bír, az elmúlt években pedig nagyarányú állami támogatások is segítették a szektor fejlődését, így a 2030-ra tervezett 6 gigawatt (GW) célszámot már jóval korábban, akár néhány éven belül el lehet érni.
A kormány a szankciós energiaválság miatt ugrásszerűen megnövekedett napenergia igények kiszolgálására elrendelte a villamosenergia-hálózat fejlesztését. Amíg ezek megvalósulnak, tehermentesíteni és stabilizálni kell a hálózatot, ezért ideiglenesen felfüggesztették a betáplálási lehetőséget az újonnan csatlakozó lakossági napelemes rendszereknél – mutatott rá Steiner Attila. Az államtitkár kiemelte, a megtermelt energia helyben történő hasznosítását akkumulátor biztosíthatja, hogy rendelkezésre álljon akkor is, ha éppen nem termel a rendszer. Így a háztartások – függetlenül a központi hálózattól – megtermelni és tárolni is saját maguk tudják az energiát.
A kormány vizsgálja az energiatárolás állami támogatásának lehetőségeit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal pedig rendszeresen ellenőrzi a hálózat állapotát, és javaslatot tesz a betáplálás felfüggesztésének megszüntetésére – olvasható az államtitkár Facebook-bejegyzésében. A kormány továbbra is mindent megtesz, hogy a szankciók okozta energiaválságban is biztosítsa a magyar lakosság és gazdaság biztonságos energiaellátását, és megvédje a rezsicsökkentést – hangsúlyozta Steiner Attila.
mti
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
