Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Stratégiai fordulat Európában: változik a technológia és fenntarthatóság jövője

Az Európai Uniós és a magánszektor részvételével indítanak új Horizont Európa-partnerségeket.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Európai Bizottság a Horizont Európa keretében három új Európai Partnerséget indított a kontinens technológiai vezető szerepének, ipari rugalmasságának és fenntarthatóságának megerősítése érdekében – számol be a PV Magazine. Az új kezdeményezések a napelemes technológiát, a fejlett anyagokat és a textíliákat támogatják, és 2030-ig összesen közel 1,1 milliárd eurós beruházást biztosítanak az Európai Unió és a magánszektor részéről.

Az Európai Fotovoltaikai Innovációs Partnerség célja Európa napelemes gyártási kapacitásának felfuttatása és a rugalmasabb ellátási lánc kiépítése, amely összhangban van az európai Green Deallel, a REPowerEU tervvel, valamint a 2023-as megújulóenergia-irányelvvel. A program részeként EU és a magánpartnerei 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 240 millió eurót fektetnek be annak érdekében, hogy megerősítsék Európa pozícióját a globális napenergia-piacon, valamint csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

Az Innovatív Fejlett Anyagok Partnersége az ipari versenyképességet és fenntarthatóságot fokozó, élvonalbeli anyagok fejlesztésére összpontosít. A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa a biztonságos és a körforgásos gazdaságot támogató anyagok ipari alkalmazását. Az Európai Unió és a magánszektor 2030-ig egyenként legfeljebb 250 millió euróval járul hozzá a programhoz.

Advertisement

A Jövő Textíliáinak Európai Partnersége a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás előmozdítására törekszik a textiliparban, támogatva a digitális innovációkat és az új üzleti modelleket. A kezdeményezés összhangban van az EU fenntartható és körforgásos textilipari stratégiájával, és célja az EU stratégiai autonómiájának növelése. Az Európai Unió és az ipari partnerek 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 30 millió eurót terveznek befektetni ebben a rendszerben.

Ezek a partnerségek, amelyeket a Horizont Európa 2025-2027 stratégiai tervben prioritásként határoztak meg, várhatóan erősíteni fogják az Európai Unió versenyképességét, miközben előmozdítják a fenntarthatóságra és az energiaátalakításra irányuló erőfeszítéseket.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák