Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Stratégiai fordulat Európában: változik a technológia és fenntarthatóság jövője

Az Európai Uniós és a magánszektor részvételével indítanak új Horizont Európa-partnerségeket.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Európai Bizottság a Horizont Európa keretében három új Európai Partnerséget indított a kontinens technológiai vezető szerepének, ipari rugalmasságának és fenntarthatóságának megerősítése érdekében – számol be a PV Magazine. Az új kezdeményezések a napelemes technológiát, a fejlett anyagokat és a textíliákat támogatják, és 2030-ig összesen közel 1,1 milliárd eurós beruházást biztosítanak az Európai Unió és a magánszektor részéről.

Az Európai Fotovoltaikai Innovációs Partnerség célja Európa napelemes gyártási kapacitásának felfuttatása és a rugalmasabb ellátási lánc kiépítése, amely összhangban van az európai Green Deallel, a REPowerEU tervvel, valamint a 2023-as megújulóenergia-irányelvvel. A program részeként EU és a magánpartnerei 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 240 millió eurót fektetnek be annak érdekében, hogy megerősítsék Európa pozícióját a globális napenergia-piacon, valamint csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

Az Innovatív Fejlett Anyagok Partnersége az ipari versenyképességet és fenntarthatóságot fokozó, élvonalbeli anyagok fejlesztésére összpontosít. A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa a biztonságos és a körforgásos gazdaságot támogató anyagok ipari alkalmazását. Az Európai Unió és a magánszektor 2030-ig egyenként legfeljebb 250 millió euróval járul hozzá a programhoz.

Advertisement

A Jövő Textíliáinak Európai Partnersége a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás előmozdítására törekszik a textiliparban, támogatva a digitális innovációkat és az új üzleti modelleket. A kezdeményezés összhangban van az EU fenntartható és körforgásos textilipari stratégiájával, és célja az EU stratégiai autonómiájának növelése. Az Európai Unió és az ipari partnerek 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 30 millió eurót terveznek befektetni ebben a rendszerben.

Ezek a partnerségek, amelyeket a Horizont Európa 2025-2027 stratégiai tervben prioritásként határoztak meg, várhatóan erősíteni fogják az Európai Unió versenyképességét, miközben előmozdítják a fenntarthatóságra és az energiaátalakításra irányuló erőfeszítéseket.

Advertisement

Zöld Energia

Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég

Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.

Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.

A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”

Advertisement

­”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.

Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.

Advertisement

A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.

A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák