Zöld Energia
Stratégiai fordulat Európában: változik a technológia és fenntarthatóság jövője
Az Európai Uniós és a magánszektor részvételével indítanak új Horizont Európa-partnerségeket.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Bizottság a Horizont Európa keretében három új Európai Partnerséget indított a kontinens technológiai vezető szerepének, ipari rugalmasságának és fenntarthatóságának megerősítése érdekében – számol be a PV Magazine. Az új kezdeményezések a napelemes technológiát, a fejlett anyagokat és a textíliákat támogatják, és 2030-ig összesen közel 1,1 milliárd eurós beruházást biztosítanak az Európai Unió és a magánszektor részéről.
Az Európai Fotovoltaikai Innovációs Partnerség célja Európa napelemes gyártási kapacitásának felfuttatása és a rugalmasabb ellátási lánc kiépítése, amely összhangban van az európai Green Deallel, a REPowerEU tervvel, valamint a 2023-as megújulóenergia-irányelvvel. A program részeként EU és a magánpartnerei 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 240 millió eurót fektetnek be annak érdekében, hogy megerősítsék Európa pozícióját a globális napenergia-piacon, valamint csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
Az Innovatív Fejlett Anyagok Partnersége az ipari versenyképességet és fenntarthatóságot fokozó, élvonalbeli anyagok fejlesztésére összpontosít. A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa a biztonságos és a körforgásos gazdaságot támogató anyagok ipari alkalmazását. Az Európai Unió és a magánszektor 2030-ig egyenként legfeljebb 250 millió euróval járul hozzá a programhoz.
A Jövő Textíliáinak Európai Partnersége a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás előmozdítására törekszik a textiliparban, támogatva a digitális innovációkat és az új üzleti modelleket. A kezdeményezés összhangban van az EU fenntartható és körforgásos textilipari stratégiájával, és célja az EU stratégiai autonómiájának növelése. Az Európai Unió és az ipari partnerek 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 30 millió eurót terveznek befektetni ebben a rendszerben.
Ezek a partnerségek, amelyeket a Horizont Európa 2025-2027 stratégiai tervben prioritásként határoztak meg, várhatóan erősíteni fogják az Európai Unió versenyképességét, miközben előmozdítják a fenntarthatóságra és az energiaátalakításra irányuló erőfeszítéseket.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
