Zöld Energia
Stratégiai fordulat Európában: változik a technológia és fenntarthatóság jövője
Az Európai Uniós és a magánszektor részvételével indítanak új Horizont Európa-partnerségeket.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Bizottság a Horizont Európa keretében három új Európai Partnerséget indított a kontinens technológiai vezető szerepének, ipari rugalmasságának és fenntarthatóságának megerősítése érdekében – számol be a PV Magazine. Az új kezdeményezések a napelemes technológiát, a fejlett anyagokat és a textíliákat támogatják, és 2030-ig összesen közel 1,1 milliárd eurós beruházást biztosítanak az Európai Unió és a magánszektor részéről.
Az Európai Fotovoltaikai Innovációs Partnerség célja Európa napelemes gyártási kapacitásának felfuttatása és a rugalmasabb ellátási lánc kiépítése, amely összhangban van az európai Green Deallel, a REPowerEU tervvel, valamint a 2023-as megújulóenergia-irányelvvel. A program részeként EU és a magánpartnerei 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 240 millió eurót fektetnek be annak érdekében, hogy megerősítsék Európa pozícióját a globális napenergia-piacon, valamint csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
Az Innovatív Fejlett Anyagok Partnersége az ipari versenyképességet és fenntarthatóságot fokozó, élvonalbeli anyagok fejlesztésére összpontosít. A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa a biztonságos és a körforgásos gazdaságot támogató anyagok ipari alkalmazását. Az Európai Unió és a magánszektor 2030-ig egyenként legfeljebb 250 millió euróval járul hozzá a programhoz.
A Jövő Textíliáinak Európai Partnersége a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás előmozdítására törekszik a textiliparban, támogatva a digitális innovációkat és az új üzleti modelleket. A kezdeményezés összhangban van az EU fenntartható és körforgásos textilipari stratégiájával, és célja az EU stratégiai autonómiájának növelése. Az Európai Unió és az ipari partnerek 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 30 millió eurót terveznek befektetni ebben a rendszerben.
Ezek a partnerségek, amelyeket a Horizont Európa 2025-2027 stratégiai tervben prioritásként határoztak meg, várhatóan erősíteni fogják az Európai Unió versenyképességét, miközben előmozdítják a fenntarthatóságra és az energiaátalakításra irányuló erőfeszítéseket.
Zöld Energia
Külföldről, drágán vesszük az áramot: fejleszteni kell a hazai energiatermelést
Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelésre áll át Magyarország.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelés a cél, a jelenlegi mintegy nyolcvan százalékos importkitettség csökkentése mellett – hangsúlyozta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára, egy balatonfüredi konferencián. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület háromnapos vándorgyűlésének nyitónapján Tótth András hangsúlyozta, hogy bár a 20. és a 21. században az elektromosságé a főszerep, az ország pillanatnyilag nem áll túl jól az energetikai felkészülés terén – írja az alternativenergia.hu. Mint mondta, Magyarország energiaimport-kitettsége megközelíti a nyolcvan százalékot, ami Európában a legmagasabb. Irányváltást és ciklusokon átívelő fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte: a szélprogram keretében 8 gigawattos szélparkot építenek ki, mely a tervek szerint 2040 és 2050 között valósul meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy még idén megindul az ágazatot érintő stratégiai program iparági egyeztetéssel – húzta alá.
Tótth András beszélt arról is, hogy a paksi erőmű nyári kiesésekor a fogyasztók jelentősen mértékben lefaragtak az igényekből, így sikerült orvosolni a krízist, hosszú távon azonban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Hozzátette, a hazai termelés állapota miatt a regionális erőművek sokkal olcsóbban tudtak áramot biztosítani Magyarország számára, mint egyes hazai erőművek. A csúcsórákban Magyarországon a legmagasabb az átlagos energiaköltség egész Európában, “egyfajta potyautasként jelenünk meg a rendszerben, nem termelünk annyi villamos energiát, mint amennyit az ország elfogyaszt” – húzta alá.
Azáltal, hogy nem újítottuk fel az energiaparkjainkat, nem építjük ki a villamosenergia-termelő képességünket, megspórolunk bizonyos beruházási összegeket, de folyamatosan plusz költségek merülnek fel azáltal, hogy a kiszolgáltatott órákban külföldről, drágán vesszük a villamos energiát – fejtette ki.
A paksi atomerőmű biztosítja a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát, emellé komoly naperőművi kapacitásokat sikerült kiépítenünk, amelyeknek a termelése már meghaladta a gázerőműves kapacitásokat, ám nem működnek elég hatékonyan – mondta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csütörtökig tartó 72. vándorgyűlésén 1300 résztvevő és 150 előadás várható. A szektort érintő kihívások megvitatása mellett szó lesz a háztartások és a vállalkozások mindennapjait befolyásoló kérdésekről is.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
