Zöldinfó

Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről

Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-18

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (HUN-REN CSFK) munkatársai több mint 15 éve tudományos kutatásokat végeznek a szaharai porviharok hatásaival kapcsolatban, ezért erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak. Egyre gyakrabban hallani a hírekben a hazánkat elérő szaharai porviharokról és az ezekkel járó saras esőkről. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is megszaporodnak a félrevezető találgatások és álhírek. Vannak, akik nemcsak a por származását vonják kétségbe, hanem azt is állítják, hogy szándékos mérgezésről vagy repülőgépes permetezésről van szó – mindenféle bizonyíték nélkül. A HUN-REN CSFK kutatói most ezeket az állításokat cáfolják.

A HUN-REN CSFK kutatói 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében. Megfigyeléseik szerint ezek száma és intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt: míg korábban évente csupán 3–4 alkalommal érte el hazánkat a sivatagi por, napjainkban már akár 10–12 esetet is rögzítenek. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.

Kell-e félni a szaharai portól?
Azzal mindenki találkozhat, hogy a szaharai eredetű, vöröses-narancssárga por esőcseppekkel érkezve foltokat hagy az autókon, ablakokon, növényeken. Ezek a porviharok összetételükben főként ásványi szemcsékből – kvarc, földpát, kalcit, dolomit és vas-oxidok – állnak, de spórákat, gombákat és baktériumokat is tartalmaznak, vagyis a Szahara mikroorganizmusai is eljuthatnak hozzánk. Azonban fontos, hogy ezek csak kis mennyiségben figyelhetőek meg az érkező porviharokban.

A kutatók szerint a levegőben megnövekedett por inkább csak kellemetlenséget okoz, komoly egészségügyi hatásokkal általában nem kell számolni.

Persze az is igaz, hogy Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes részein a szaharai porviharok idején a levegőben lévő PM10-es porszemcsék koncentrációja gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A kutatók szerint emiatt nehéz mindig betartani az uniós kibocsátáscsökkentési szabályokat – ezért jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy olyan módszert tudjanak létrehozni, amely figyelembe veszi, ha a szennyezés természetes forrásból – például a Szaharából – származik.

Láthatatlan hatás: közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között
A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket is – de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatása szerint –melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. Részletek a cikkünkben.

Hozhatnak ezek a viharok magukkal radioaktív részecskéket is? A Szaharában végzett atomkísérletek nyomai még ma is kimutathatók. Egy 2022-es porvihar során francia eredetű radioaktív izotópokat találtak Európában. A sugárzás szintje mindenféle egészségügyi küszöbérték alatt maradt, és nem volt magasabb, mint bármely helyi talaj háttérsugárzása. Ennél komolyabb dózis éri az embereket a reptereken vagy egészségügyi intézményekben.

Persze nem csak a tévhitek miatt fontos beszélni a szaharai porviharokról. Valóban egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben.

Ahogy azt korábban részletesen megírtuk, a légköri por csökkenti a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét, mivel visszaveri, elnyeli és szórja a fényt. Emellett egyes porszemcsék a felhőképződést is elősegítik, ami tovább mérsékli a besugárzást. Mindez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előre jelezni.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem Légszennyezés por szahari porvihar

Zöldinfó

Különleges japánkertet alakítottak ki a Kámoni Arborétumban

Japánkertet avatott a Soproni Egyetem a Kámoni Arborétumban.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szombathelyi Kámoni Arborétum az ország egyik legnagyobb fás gyűjteménye, ahol több mint 3500-féle fa és cserje él – írja az alternativenergia.hu. Belépve az ember egy egészen varázslatos világba csöppen, ahol a csend, madárdal és vízcsobogás fogadja a látogatót. Ez a különleges helyszín most egy újabb látványossággal bővült: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) egy mesés Japánkertet alakított ki az arborétum szívében, egy festői szigeten. A kert avatóünnepségén Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a terület minden szegletét emberi kéz és szakmai alázat formálta. Különösen igaz ez a tavakra, amelyek partján a Japánkert is helyet kapott. „Ezt a tavat a 60-as években Bánó István a családjával, kiskatonákkal és az akkori dolgozókkal kézzel ásta ki. Abban az időben nem gépekkel, hanem kubikus módszerekkel hozták létre ezt a környezetet.”

A főigazgató kiemelte, hogy a kert a pihenés mellett a klímaváltozásra adott válaszokat is keresi, hiszen olyan növényeket tesztelnek, amelyek a jövőben is bírják majd a forró, aszályos nyarakat. Németh Gábor, a Kámoni Arborétum vezetője szerint a helyszínválasztás nem volt véletlen. Az arborétum négy tava közül a legszebb középső tónál, egy több száz négyzetméteres szigeten hozták létre az új egységet. „Egy intenzíven gondozott, formákkal és színekkel teli kertet szerettünk volna, amely akár esküvői fotózásokhoz is tökéletes hátteret ad. Minden kanyargós utat és pihenőt úgy találtunk ki, hogy a látogató elé lépten-nyomon új, megnyugtató látvány táruljon” – mesélte a kertigazgató. A munkálatok látványos része mindössze két hónap alatt készült el. Új hidak épültek, padokat helyeztek ki, és különleges növényritkaságokat ültettek el.

A kert növényanyaga igazi kuriózumokat rejt. A látogatók láthatnak itt virágzó japán azáleákat, színes levelű juharokat és különleges kagylóciprusokat is. Németh Gábor egy személyes büszkeséget is megmutatott a vendégeknek: „Itt látható a ‘Zsófi’ nevű babérmeggy, amely az egyetlen olyan magyar fajta, amely világversenyen aranyérmet nyert. Emellett fontos volt számunkra, hogy a múlt nagyjai előtt is tisztelegjünk, így helyet kaptak Bánó István és Retkes József korábbi nemesítései is, például a ‘Kámon’ névre keresztelt fajta.” A megnyitón elhangzott, hogy a Japánkert célja nem a harsányság, hanem a belső egyensúly megteremtése. A sintó vallás szerint minden kőben és fában istenek laknak, ez a szemlélet pedig a szombathelyi kertet is áthatja.

A kanyargós ösvények, a víz csobogása és a gondosan elhelyezett kőlámpások mind azt szolgálják, hogy a látogató egy kicsit kiszakadjon a digitalizált világ zajából. Bár ez Szombathely első japánkertje, az alkotók nem a hivalkodásra, hanem a valódi tartalomra törekedtek: egy olyan helyre, ahol a természet és az emberi alkotóvágy csendben találkozik. A Japánkertben található egy vörösfenyőből készült autentikus fahíd is, amely FALCO Zrt. támogatásával egy helyi asztalosnak köszönhetően készült el.

Tovább olvasom