Zöldinfó

Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről

Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-04-18

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (HUN-REN CSFK) munkatársai több mint 15 éve tudományos kutatásokat végeznek a szaharai porviharok hatásaival kapcsolatban, ezért erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak. Egyre gyakrabban hallani a hírekben a hazánkat elérő szaharai porviharokról és az ezekkel járó saras esőkről. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is megszaporodnak a félrevezető találgatások és álhírek. Vannak, akik nemcsak a por származását vonják kétségbe, hanem azt is állítják, hogy szándékos mérgezésről vagy repülőgépes permetezésről van szó – mindenféle bizonyíték nélkül. A HUN-REN CSFK kutatói most ezeket az állításokat cáfolják.

A HUN-REN CSFK kutatói 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében. Megfigyeléseik szerint ezek száma és intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt: míg korábban évente csupán 3–4 alkalommal érte el hazánkat a sivatagi por, napjainkban már akár 10–12 esetet is rögzítenek. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.

Kell-e félni a szaharai portól?
Azzal mindenki találkozhat, hogy a szaharai eredetű, vöröses-narancssárga por esőcseppekkel érkezve foltokat hagy az autókon, ablakokon, növényeken. Ezek a porviharok összetételükben főként ásványi szemcsékből – kvarc, földpát, kalcit, dolomit és vas-oxidok – állnak, de spórákat, gombákat és baktériumokat is tartalmaznak, vagyis a Szahara mikroorganizmusai is eljuthatnak hozzánk. Azonban fontos, hogy ezek csak kis mennyiségben figyelhetőek meg az érkező porviharokban.

A kutatók szerint a levegőben megnövekedett por inkább csak kellemetlenséget okoz, komoly egészségügyi hatásokkal általában nem kell számolni.

Persze az is igaz, hogy Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes részein a szaharai porviharok idején a levegőben lévő PM10-es porszemcsék koncentrációja gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A kutatók szerint emiatt nehéz mindig betartani az uniós kibocsátáscsökkentési szabályokat – ezért jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy olyan módszert tudjanak létrehozni, amely figyelembe veszi, ha a szennyezés természetes forrásból – például a Szaharából – származik.

Láthatatlan hatás: közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között
A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket is – de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatása szerint –melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. Részletek a cikkünkben.

Hozhatnak ezek a viharok magukkal radioaktív részecskéket is? A Szaharában végzett atomkísérletek nyomai még ma is kimutathatók. Egy 2022-es porvihar során francia eredetű radioaktív izotópokat találtak Európában. A sugárzás szintje mindenféle egészségügyi küszöbérték alatt maradt, és nem volt magasabb, mint bármely helyi talaj háttérsugárzása. Ennél komolyabb dózis éri az embereket a reptereken vagy egészségügyi intézményekben.

Persze nem csak a tévhitek miatt fontos beszélni a szaharai porviharokról. Valóban egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben.

Ahogy azt korábban részletesen megírtuk, a légköri por csökkenti a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét, mivel visszaveri, elnyeli és szórja a fényt. Emellett egyes porszemcsék a felhőképződést is elősegítik, ami tovább mérsékli a besugárzást. Mindez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előre jelezni.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem Légszennyezés por szahari porvihar

Zöldinfó

Az iskolai jóllét erősítését célozza az Egészségtudatos Iskola pályázat

Új program indul az iskolák egészségéért!

Létrehozva:

52 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az iskolák jövője ma már nemcsak a tanulmányi eredményekről szól – írja az alternativenergia.hu. Egyre nagyobb szerepet kap az is, hogy az intézmények mennyire tudják támogatni a diákok testi, lelki és mentális jóllétét. Ezt a szemléletet erősíti az Egészségtudatos Iskola pályázat, amelyet a 21 Nő az egészségügyért Alapítvány és a Gyulai Tankerületi Központ hirdetett meg a Klebelsberg Központ együttműködésével a Békés vármegyei általános és középiskolák számára. A kezdeményezés célja, hogy elismerje azokat az intézményeket, amelyek kiemelten foglalkoznak a gyermekek testi, lelki és mentális egészségének támogatásával. Az Egészségtudatos Iskola pályázat olyan intézményeket kíván díjazni, ahol az egészségnevelés és az egészségfejlesztés nem egyszeri program vagy kampány, hanem a mindennapi pedagógiai gyakorlat része. A pályázatot a Gyulai Tankerületi Központ “Légy egészséges, légy tudatos, légy egészségtudatos!” című élménynapján jelentette be Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.

“A jelen és a jövő nevelési feladatai között az egészségfejlesztés kiemelt szerepet kap. A Gyulai Tankerületi Központ évek óta bizonyítja, hogy az egészségnevelés a mindennapi iskolai élet szerves része lehet, és valódi sikerélményt jelent a diákok, pedagógusok és szülők számára egyaránt. Ezt a jó gyakorlatot szeretnénk most Békés vármegyében szélesebb körben is elérhetővé tenni, majd országosan is kiterjeszteni” – fogalmazott Hajnal Gabriella. Az Egészségtudatos Iskola cím mögött egy átfogó szemlélet áll: az egészségre törekvés – a prevenció, a tudatos döntések képessége és a mentális jóllét támogatása – szinte észrevétlenül épül be az iskola hétköznapjaiba.

“A család mellett a köznevelési intézményeknek van lehetőségük arra, hogy a fiatalok számára segítséget nyújtsanak az egészséges életmód és a minőségi élet kialakításában. Az egészségügyi szakemberek és pedagógusok együttműködésével a 21 Nő az egészségügyért alapítvány ezért dolgozta ki az Egészségtudatos Iskola pályázatot, amely irányt mutat a 21. századi egészségszemlélet felé” – hangsúlyozta Kertész Éva, a 21 Nő az egészségügyért Alapítvány ügyvezetője. A pályázat különlegessége, hogy a díjazott iskolák nemcsak szakmai és anyagi elismerést kapnak, hanem gyakorlati támogatást is, ugyanis korszerű egészségnevelési segédanyagokhoz jutnak, valamint szakmai programokban vehetnek részt. A díj egyben azt is jelzi a szülők és a helyi közösség számára, hogy az adott intézmény a tanulás mellett kiemelten foglalkozik a diákok testi és lelki jóllétével.

“Évek óta nagy figyelmet fordítunk tanintézményeink szisztematikus egészségfejlesztő munkájára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egészségfejlesztés akkor a legeredményesebb, ha közösségi élménnyé válik, és bevonja a szülőket, valamint a helyi közösségeket is” – mondta Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője. A pályázó intézmények tevékenységét egy 12 fő területből álló szempontrendszer alapján értékelik. A kritériumok az egészségfejlesztés teljes spektrumát lefedik: a személyi higiéniától és a helyes táplálkozástól kezdve a lelki egészség támogatásán át egészen az egészséget támogató iskolai környezet kialakításáig. A rendszer kiemelten foglalkozik a mozgás, az elsősegélynyújtás, valamint a tudatos fogyasztói szemlélet fejlesztésével is.

Az Egészségtudatos Iskola címet egészségügyi és oktatási szakemberekből álló szakmai zsűri ítéli oda az intézményeknek. A címet egy évig viselhetik az iskolák, amelyet pályázat útján évente megújíthatnak. Azok az intézmények, amelyek négy egymást követő évben sikeresen pályáznak, örökös Egészségtudatos Iskola címet kapnak. A Békés vármegyei köznevelési intézmények 2026. április 22-ig pályázhatnak, a díjakat 2026. június 5-én adják át.

Tovább olvasom