Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről

Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (HUN-REN CSFK) munkatársai több mint 15 éve tudományos kutatásokat végeznek a szaharai porviharok hatásaival kapcsolatban, ezért erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak. Egyre gyakrabban hallani a hírekben a hazánkat elérő szaharai porviharokról és az ezekkel járó saras esőkről. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is megszaporodnak a félrevezető találgatások és álhírek. Vannak, akik nemcsak a por származását vonják kétségbe, hanem azt is állítják, hogy szándékos mérgezésről vagy repülőgépes permetezésről van szó – mindenféle bizonyíték nélkül. A HUN-REN CSFK kutatói most ezeket az állításokat cáfolják.

A HUN-REN CSFK kutatói 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében. Megfigyeléseik szerint ezek száma és intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt: míg korábban évente csupán 3–4 alkalommal érte el hazánkat a sivatagi por, napjainkban már akár 10–12 esetet is rögzítenek. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.

Kell-e félni a szaharai portól?
Azzal mindenki találkozhat, hogy a szaharai eredetű, vöröses-narancssárga por esőcseppekkel érkezve foltokat hagy az autókon, ablakokon, növényeken. Ezek a porviharok összetételükben főként ásványi szemcsékből – kvarc, földpát, kalcit, dolomit és vas-oxidok – állnak, de spórákat, gombákat és baktériumokat is tartalmaznak, vagyis a Szahara mikroorganizmusai is eljuthatnak hozzánk. Azonban fontos, hogy ezek csak kis mennyiségben figyelhetőek meg az érkező porviharokban.

Advertisement

A kutatók szerint a levegőben megnövekedett por inkább csak kellemetlenséget okoz, komoly egészségügyi hatásokkal általában nem kell számolni.

Persze az is igaz, hogy Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes részein a szaharai porviharok idején a levegőben lévő PM10-es porszemcsék koncentrációja gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A kutatók szerint emiatt nehéz mindig betartani az uniós kibocsátáscsökkentési szabályokat – ezért jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy olyan módszert tudjanak létrehozni, amely figyelembe veszi, ha a szennyezés természetes forrásból – például a Szaharából – származik.

Advertisement

Láthatatlan hatás: közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között
A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket is – de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatása szerint –melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. Részletek a cikkünkben.

Hozhatnak ezek a viharok magukkal radioaktív részecskéket is? A Szaharában végzett atomkísérletek nyomai még ma is kimutathatók. Egy 2022-es porvihar során francia eredetű radioaktív izotópokat találtak Európában. A sugárzás szintje mindenféle egészségügyi küszöbérték alatt maradt, és nem volt magasabb, mint bármely helyi talaj háttérsugárzása. Ennél komolyabb dózis éri az embereket a reptereken vagy egészségügyi intézményekben.

Advertisement

Persze nem csak a tévhitek miatt fontos beszélni a szaharai porviharokról. Valóban egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben.

Ahogy azt korábban részletesen megírtuk, a légköri por csökkenti a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét, mivel visszaveri, elnyeli és szórja a fényt. Emellett egyes porszemcsék a felhőképződést is elősegítik, ami tovább mérsékli a besugárzást. Mindez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előre jelezni.

Advertisement

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák