Zöldinfó
Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről
Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (HUN-REN CSFK) munkatársai több mint 15 éve tudományos kutatásokat végeznek a szaharai porviharok hatásaival kapcsolatban, ezért erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak. Egyre gyakrabban hallani a hírekben a hazánkat elérő szaharai porviharokról és az ezekkel járó saras esőkről. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is megszaporodnak a félrevezető találgatások és álhírek. Vannak, akik nemcsak a por származását vonják kétségbe, hanem azt is állítják, hogy szándékos mérgezésről vagy repülőgépes permetezésről van szó – mindenféle bizonyíték nélkül. A HUN-REN CSFK kutatói most ezeket az állításokat cáfolják.
A HUN-REN CSFK kutatói 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében. Megfigyeléseik szerint ezek száma és intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt: míg korábban évente csupán 3–4 alkalommal érte el hazánkat a sivatagi por, napjainkban már akár 10–12 esetet is rögzítenek. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.
Kell-e félni a szaharai portól?
Azzal mindenki találkozhat, hogy a szaharai eredetű, vöröses-narancssárga por esőcseppekkel érkezve foltokat hagy az autókon, ablakokon, növényeken. Ezek a porviharok összetételükben főként ásványi szemcsékből – kvarc, földpát, kalcit, dolomit és vas-oxidok – állnak, de spórákat, gombákat és baktériumokat is tartalmaznak, vagyis a Szahara mikroorganizmusai is eljuthatnak hozzánk. Azonban fontos, hogy ezek csak kis mennyiségben figyelhetőek meg az érkező porviharokban.
A kutatók szerint a levegőben megnövekedett por inkább csak kellemetlenséget okoz, komoly egészségügyi hatásokkal általában nem kell számolni.
Persze az is igaz, hogy Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes részein a szaharai porviharok idején a levegőben lévő PM10-es porszemcsék koncentrációja gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A kutatók szerint emiatt nehéz mindig betartani az uniós kibocsátáscsökkentési szabályokat – ezért jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy olyan módszert tudjanak létrehozni, amely figyelembe veszi, ha a szennyezés természetes forrásból – például a Szaharából – származik.
Láthatatlan hatás: közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között
A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket is – de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatása szerint –melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. Részletek a cikkünkben.
Hozhatnak ezek a viharok magukkal radioaktív részecskéket is? A Szaharában végzett atomkísérletek nyomai még ma is kimutathatók. Egy 2022-es porvihar során francia eredetű radioaktív izotópokat találtak Európában. A sugárzás szintje mindenféle egészségügyi küszöbérték alatt maradt, és nem volt magasabb, mint bármely helyi talaj háttérsugárzása. Ennél komolyabb dózis éri az embereket a reptereken vagy egészségügyi intézményekben.
Persze nem csak a tévhitek miatt fontos beszélni a szaharai porviharokról. Valóban egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben.
Ahogy azt korábban részletesen megírtuk, a légköri por csökkenti a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét, mivel visszaveri, elnyeli és szórja a fényt. Emellett egyes porszemcsék a felhőképződést is elősegítik, ami tovább mérsékli a besugárzást. Mindez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előre jelezni.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget
A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.
Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.
Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.
Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.
Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.
A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia19 óra telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek