Zöldinfó

Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről

Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is.

Létrehozva:

9 hónap telt el a létrehozás óta

2025-04-18

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (HUN-REN CSFK) munkatársai több mint 15 éve tudományos kutatásokat végeznek a szaharai porviharok hatásaival kapcsolatban, ezért erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak. Egyre gyakrabban hallani a hírekben a hazánkat elérő szaharai porviharokról és az ezekkel járó saras esőkről. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is megszaporodnak a félrevezető találgatások és álhírek. Vannak, akik nemcsak a por származását vonják kétségbe, hanem azt is állítják, hogy szándékos mérgezésről vagy repülőgépes permetezésről van szó – mindenféle bizonyíték nélkül. A HUN-REN CSFK kutatói most ezeket az állításokat cáfolják.

A HUN-REN CSFK kutatói 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében. Megfigyeléseik szerint ezek száma és intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt: míg korábban évente csupán 3–4 alkalommal érte el hazánkat a sivatagi por, napjainkban már akár 10–12 esetet is rögzítenek. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.

Kell-e félni a szaharai portól?
Azzal mindenki találkozhat, hogy a szaharai eredetű, vöröses-narancssárga por esőcseppekkel érkezve foltokat hagy az autókon, ablakokon, növényeken. Ezek a porviharok összetételükben főként ásványi szemcsékből – kvarc, földpát, kalcit, dolomit és vas-oxidok – állnak, de spórákat, gombákat és baktériumokat is tartalmaznak, vagyis a Szahara mikroorganizmusai is eljuthatnak hozzánk. Azonban fontos, hogy ezek csak kis mennyiségben figyelhetőek meg az érkező porviharokban.

A kutatók szerint a levegőben megnövekedett por inkább csak kellemetlenséget okoz, komoly egészségügyi hatásokkal általában nem kell számolni.

Persze az is igaz, hogy Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes részein a szaharai porviharok idején a levegőben lévő PM10-es porszemcsék koncentrációja gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A kutatók szerint emiatt nehéz mindig betartani az uniós kibocsátáscsökkentési szabályokat – ezért jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy olyan módszert tudjanak létrehozni, amely figyelembe veszi, ha a szennyezés természetes forrásból – például a Szaharából – származik.

Láthatatlan hatás: közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között
A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket is – de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatása szerint –melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. Részletek a cikkünkben.

Hozhatnak ezek a viharok magukkal radioaktív részecskéket is? A Szaharában végzett atomkísérletek nyomai még ma is kimutathatók. Egy 2022-es porvihar során francia eredetű radioaktív izotópokat találtak Európában. A sugárzás szintje mindenféle egészségügyi küszöbérték alatt maradt, és nem volt magasabb, mint bármely helyi talaj háttérsugárzása. Ennél komolyabb dózis éri az embereket a reptereken vagy egészségügyi intézményekben.

Persze nem csak a tévhitek miatt fontos beszélni a szaharai porviharokról. Valóban egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben.

Ahogy azt korábban részletesen megírtuk, a légköri por csökkenti a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét, mivel visszaveri, elnyeli és szórja a fényt. Emellett egyes porszemcsék a felhőképződést is elősegítik, ami tovább mérsékli a besugárzást. Mindez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előre jelezni.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem Légszennyezés por szahari porvihar

Zöldinfó

Amikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban

A mindennapok részévé vált a fenntarthatóság a Pannonhalmi Főapátságban.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-01-02

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A teremtésvédelmi keresztútról, a Pannonhalmi Főapátságban alkalmazott fenntarthatósági megoldásokról és a könyvtárba befészkelt kenyérbogarakról is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapáttal a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető. A főapát – aki 2018 óta tölti be tisztségét – kiemelte: Ferenc pápa Laudato si’ című első enciklikája nemcsak szociális, társadalmi kérdéseket taglal, hanem abban elhelyezi a teremtésvédelem nagy témáját is. Az egyházfő lelkiismereti kérdéssé akarja tenni mindenki számára azt, hogy felelősséggel tartozunk a Föld megőrzéséért – írja az alternativenergia.hu. Hortobágyi T. Cirill ismertette, a teremtésvédelmi keresztút alapgondolata az volt, hogy a Föld is szenved.

Az út egyes állomásain a résztvevők olyan kérdéseken gondolkodnak, mint a vizek tisztasága, a légszennyezés, a környezetterhelés vagy az illegálisan lerakott hulladék okozta nehézségek. Hozzáfűzte, a keresztúton a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel vagy a biodiverzitással kapcsolatos problémák bemutatása mellett rendszeresen imádkoznak. Ezek alkalmával a résztvevők saját szavaikkal próbálják megfogalmazni a közös felelősség mellett azt, hogy mit tudnak tenni a környezetért, és miben kérik a Teremtő támogatását – jegyezte meg. Áder János kiemelte, a Pannonhalmi Főapátság az elmúlt időszakban biomassza-fűtőművet létesített, hőszivattyúkat szerzett be, és napelemes rendszert alakított ki. Ezek segítségével az apátság mérsékelni tudta környezeti lábnyomát, és komoly kibocsátáscsökkentő hatást ért el – hangsúlyozta.

A főapát az említett megoldások mellett kiemelte, hogy a bencés gimnáziumban szelektíven gyűjtik a szemetet, a vécéöblítéshez és az apátsági kertek öntözéséhez pedig nem ivó-, hanem ipari vizet használnak. Hozzátette, sörfőzdéjükben a főzéskor keletkezett meleg vizet megőrzik, és újra felhasználják az előmelegítési folyamatban. Szerinte a legfontosabb lépés a gázról biomasszára – amely ágvégekből és vágástéri hulladékból előállított apríték – való átállás volt. Azt mondta, a váltás mögött az anyagi érdekeltség mellett a fosszilis energiától való függőség tudatos csökkentése is ott volt. Hortobágyi T. Cirill a Pannonhalmi Főapátság könyvtárát ért kenyérbogár-fertőzésről is beszélt. Ismertette, a Kárpát-medencében eddig sem ismeretlen bogár csak akkor képes a szaporodásra, ha az átlaghőmérséklet tartósan 22 Celsius-fok fölé emelkedik.

Azt mondta, a könyvtár klasszicista épülete, amelyben nincs fűtés, sokáig tárolta a téli hideget, de az elmúlt években 22 Celsius-fok fölé nőtt a nyári hónapok hőmérséklete. Hozzátette, a takarítónők vették észre, hogy nem csupán a por ülepedik meg a polcokon: rágásmaradványokat is észleltek. A főapát hangsúlyozta, a könyvtár fertőtlenítésekor az összes könyvet le kellett venni a polcokról és ládákba rakni, amelyekre helyben vákuumosan lezárt fóliazsákokat hegesztettek. A légmentesen lezárt zsákokba a kártevők kiirtására gázt vezettek be, a könyveknek pedig hét héten keresztül kellett így állniuk. Szerinte a munka neheze a polcok takarítása és azok esetleges javítása után kezdődött, hiszen a zsákokból kivett könyveket egyesével kellett leporszívózni és rágásnyomokat keresve megvizsgálni. Kiemelte, mivel a problémát időben észrevették, nem történt nagy károsodás, de a legértékesebb és legrégebbi művek épségben megmaradtak, azokat olyan helyen őrzik, ahol nincs fertőzés. Megjegyezte: a könyvtár 2026 januárjától ismét várja a látogatókat.

A pannonhalmi főapát a podcastban az általa kitalált 5T-mozgalomról is beszélt. A kezdeményezésben meghatározott öt tételmondatot Áder János ismertette, ezek a következők: takarékoskodj az energiával, tudatosan vásárolj, tölts több időt a természetben, táplálkozz egészségesen és tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a Földön.

Tovább olvasom