Zöldinfó

Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről

Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is.

Létrehozva:

6 hónap telt el a létrehozás óta

2025-04-18

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (HUN-REN CSFK) munkatársai több mint 15 éve tudományos kutatásokat végeznek a szaharai porviharok hatásaival kapcsolatban, ezért erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak. Egyre gyakrabban hallani a hírekben a hazánkat elérő szaharai porviharokról és az ezekkel járó saras esőkről. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is megszaporodnak a félrevezető találgatások és álhírek. Vannak, akik nemcsak a por származását vonják kétségbe, hanem azt is állítják, hogy szándékos mérgezésről vagy repülőgépes permetezésről van szó – mindenféle bizonyíték nélkül. A HUN-REN CSFK kutatói most ezeket az állításokat cáfolják.

A HUN-REN CSFK kutatói 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében. Megfigyeléseik szerint ezek száma és intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt: míg korábban évente csupán 3–4 alkalommal érte el hazánkat a sivatagi por, napjainkban már akár 10–12 esetet is rögzítenek. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.

Kell-e félni a szaharai portól?
Azzal mindenki találkozhat, hogy a szaharai eredetű, vöröses-narancssárga por esőcseppekkel érkezve foltokat hagy az autókon, ablakokon, növényeken. Ezek a porviharok összetételükben főként ásványi szemcsékből – kvarc, földpát, kalcit, dolomit és vas-oxidok – állnak, de spórákat, gombákat és baktériumokat is tartalmaznak, vagyis a Szahara mikroorganizmusai is eljuthatnak hozzánk. Azonban fontos, hogy ezek csak kis mennyiségben figyelhetőek meg az érkező porviharokban.

A kutatók szerint a levegőben megnövekedett por inkább csak kellemetlenséget okoz, komoly egészségügyi hatásokkal általában nem kell számolni.

Persze az is igaz, hogy Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes részein a szaharai porviharok idején a levegőben lévő PM10-es porszemcsék koncentrációja gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A kutatók szerint emiatt nehéz mindig betartani az uniós kibocsátáscsökkentési szabályokat – ezért jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy olyan módszert tudjanak létrehozni, amely figyelembe veszi, ha a szennyezés természetes forrásból – például a Szaharából – származik.

Láthatatlan hatás: közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között
A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket is – de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatása szerint –melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. Részletek a cikkünkben.

Hozhatnak ezek a viharok magukkal radioaktív részecskéket is? A Szaharában végzett atomkísérletek nyomai még ma is kimutathatók. Egy 2022-es porvihar során francia eredetű radioaktív izotópokat találtak Európában. A sugárzás szintje mindenféle egészségügyi küszöbérték alatt maradt, és nem volt magasabb, mint bármely helyi talaj háttérsugárzása. Ennél komolyabb dózis éri az embereket a reptereken vagy egészségügyi intézményekben.

Persze nem csak a tévhitek miatt fontos beszélni a szaharai porviharokról. Valóban egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben.

Ahogy azt korábban részletesen megírtuk, a légköri por csökkenti a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét, mivel visszaveri, elnyeli és szórja a fényt. Emellett egyes porszemcsék a felhőképződést is elősegítik, ami tovább mérsékli a besugárzást. Mindez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előre jelezni.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem Légszennyezés por szahari porvihar

Zöld Energia

Támogatással vagy anélkül? – A napelem ma már nem luxus, hanem befektetés a jövőbe

Az energiaárak kiszámíthatatlansága nagyrészt külső tényezőktől függ, de mi is tehetünk azért, hogy kevesebbet kelljen fizetnünk.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt években mintha minden korábbinál égetőbbé vált volna a háztartások villanyszámláinak kérdése, a téma pedig kiemelt társadalmi és politikai szerepet kapott – írja az alternativenergia.hu. Ugyan a lakosság nagy része úgy érzékelhette, hogy a rezsicsökkentéssel stabil és kiszámítható időszak kezdődött, amelyben viszonylag olcsón lehet energiához jutni, a 2022-ben kirobbant energiaválság és a geopolitikai helyzet olyan fordulatot hozott, amelyet Magyarországon is megéreztünk.

Erre reagálva a kormány teljesen átdolgozta a rezsicsökkentés rendszerét, egy bizonyos fogyasztási határ felett immár piaci árat kell fizetni az áramért – és a gázért. Ez a modell, valamint az európai mércével – épp a rezsicsökkentés nyomán – nem túl tudatos lakossági energiahasználat rengeteg háztartást hidegzuhanyként ért: sok család hirtelen szembesült azzal, hogy egy-egy hidegebb téli hónap vagy megnövekedett fogyasztás után a megszokott érték többszörösét kell kifizetniük.

Miért ennyire kiszámíthatatlan?

A kiszámíthatatlanság hátterében számos tényező áll, ami nem hazai sajátosság, lényegében mindenhol ez a helyzet. Magyarország esetében fontos, hogy ugyan ritkán van szükség közvetlen villamosenergia-importra, és a hazai termelés általában fedezi a fogyasztást, az áram nagy részét fosszilis hordozók felhasználásával, például gázerőművekben állítják elő. Emiatt a világpiaci energiaárak önmagukban befolyásolják a költségeket.

Következő rétegként érdemes behozni a geopolitikai faktort. Bár „békeidőben” ennek hatásait kevéssé érezzük meg, épp az orosz-ukrán háború és az európai szankciók mutatták meg, milyen következményekkel jár a megszokott ellátási láncok felborulása. Az azonnali áremelkedés lényegében elkerülhetetlen volt, erre rakódott rá a forint gyengülése – az energiaimport ugyanis nagyrészt euróban zajlik.

Szintén tőlünk független tényező az időjárás, amely egyrészt a fogyasztási oldalon, másrészt a termelési oldalon mutatkozik meg. Kánikulás napokon a klímaberendezések, hideg téli napokon pedig a fűtés megnövekedett fogyasztása terheli a hálózatot, de az időjárási körülmények a megújuló energián alapuló áramfejlesztésre is hatnak – egy felhős napon jóval kisebb a napelemek termelése.

Érdemes hozzátenni, hogy a hazai szabályozásnak is komoly szerepe lehet. Megfelelő intézkedésekkel némiképp ellensúlyozhatóak a fenti hatások, de ahogy sejteni lehet, a döntéshozók rövid távon legfeljebb alkalmazkodni tudnak, a tényleges, hosszú távú megoldást az átfogó energetikai fejlesztések jelenthetik.

Napelemmel védekezhetünk

Noha a megoldást hajlamosak vagyunk a politikusoktól várni, valójában mi is tehetünk azért, hogy kiszámíthatóbbak legyenek energetikai kiadásaink. Talán nem árulunk el nagy titkot: ezen a téren a megújuló energiaforrások alkalmazása és az energiahatékonyság javítása segíthet, és elsősorban napelemes rendszerek jöhetnek számításba.

A napelemek telepítése egyre inkább nem is annyira környezetvédelmi, hanem inkább gazdasági döntés. A saját termelésű energia révén a családok függetlenedhetnek a piaci ingadozásoktól, a beruházás pedig akár rövid távon is megtérülhet. Mivel a rendszerek akár 25 évig is működhetnek, hosszú időre biztonságot nyújthatnak a tulajdonosoknak.

A napelem-telepítéstől sokan elriadnak, mondván, igen költséges beruházásról van szó, pedig az elmúlt bő egy évtizedben az ilyen rendszerek ára jelentősen csökkent, miközben több állami program is elindult. Ezek változó mértékben kínáltak – sok esetben vissza nem térítendő – támogatást a különféle lakossági energetikai projektekre, így a napelem-telepítésre.

Efféle lehetőség jelenleg is elérhető: a Vidéki Otthonfelújítási Programba kifejezetten 5000 fő alatti településekről lehet bekapcsolódni. Ezen többek között napelemes rendszer is elszámolható, a pályázaton a kedvezményes hitel mellett a beruházás végösszegének legfeljebb 50 százalékát, maximum 3 millió forintot biztosítanak.

Tovább olvasom