Zöldinfó
Szakértők vízvisszatartási és tájhasználati megoldásokat sürgetnek az Alföld megmentéséért
Racionalizálni kellene a tájhasználatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Alföld élővilágának és tájképének átalakulásáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Jakab Gusztáv biológussal Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető – írta meg az alternativenergia.hu. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben azt mondta, 2022 óta komoly változások figyelhetők meg az Alföldön, a vegetációs időszak mintegy másfél hónappal korábbra tolódott. A telek egyre enyhébbek, a leginkább a mediterráneum teleire emlékeztetnek, ezzel párhuzamosan pedig egy csapadékmentes, hőhullámokkal tetézett hathónapos nyári időszak figyelhető meg, és ilyenkor eddig szokatlan tájképet mutat az Alföld. Minden zöld eltűnik, szavannaszerűvé válik a táj, egy trópusi, szubtrópusi terület száraz évszakára emlékeztet – fogalmazott Jakab Gusztáv, aki több évtizede gyalog járja be a magyar pusztát.
A biológus a változás okaiként a 19. századi folyószabályozást, a szocialista mezőgazdaságot, a klímaváltozást és a helytelen talajművelést jelölte meg. Hozzátette, az, hogy szárazság van az Alföldön, nem rendkívüli dolog, klimatikus változások mindig is jellemezték ezt a területet, de volt “egy átbillenési pont”, és ma már egyértelműen jelentkezik a vízszabályozás és a vízlecsapolások hatása. Jakab Gusztáv szerint probléma az is, hogy a klíma miatt megváltozik a gyep összetétele, “felnyílnak a gyepek”, a magasabb növésű évelő füveket egyre inkább az alacsonyabb, egyéves füvek váltják fel, ami a legeltetésnél okoz problémát. Áder János rámutatott arra, hogy a kulcskérdés a víz: az, hogy van-e elegendő víz, azzal jól gazdálkodunk-e, meg tudjuk-e őrizni a talaj vízvisszatartó képességét. Jelezte: Jakab Gusztáv és munkatársai javaslatot dolgoztak ki arra, miként lehetne ezen a helyzeten változtatni. Jakab Gusztáv ezzel kapcsolatban kiemelte: racionalizálni kellene a tájhasználatot.
“Ami nem megy, nem kell erőltetni” – fogalmazott, utalva arra, hogy az agráriumban nem lenne szabad újra és újra olyan növényeket termeszteni, amelyeket végül nem tudnak betakarítani. A helyszín dönti el, hogy mit lenne szabad ültetni – jelezte. A biológus szerint a legfontosabb, hogy mérsékeljék a felgyorsuló melegedést az Alföldön, a vízvisszatartási javaslatok az ottani mikroklíma javítására szolgálnának. Úgy vélekedett, egy Békés vármegye nagyságú területet kellene – mozaikszerűen – elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Jakab Gusztáv beszélt arról is, hogy fel kellene számolni több mint 40 ezer kilométernyi belvízlevezető csatornahálózatot, ami óriási munka. Áder János hozzátette: elkezdődött az a program, amelyben a gazdák felajánlják árasztásra földterületüket, így van már példa és tapasztalat is. A volt köztársasági elnök azt mondta, a szakemberek tudására és tapasztalatára nagy szükség lesz, és reméli, hogy azok, akiknek döntést kell hozniuk és a finanszírozást kell biztosítaniuk, hasznosítani fogják ezt a tudást és a javaslatokat.
Zöldinfó
Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák
A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.
Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.
Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.
Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
