Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakértők vízvisszatartási és tájhasználati megoldásokat sürgetnek az Alföld megmentéséért

Racionalizálni kellene a tájhasználatot.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Alföld élővilágának és tájképének átalakulásáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Jakab Gusztáv biológussal Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető – írta meg az alternativenergia.hu. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben azt mondta, 2022 óta komoly változások figyelhetők meg az Alföldön, a vegetációs időszak mintegy másfél hónappal korábbra tolódott. A telek egyre enyhébbek, a leginkább a mediterráneum teleire emlékeztetnek, ezzel párhuzamosan pedig egy csapadékmentes, hőhullámokkal tetézett hathónapos nyári időszak figyelhető meg, és ilyenkor eddig szokatlan tájképet mutat az Alföld. Minden zöld eltűnik, szavannaszerűvé válik a táj, egy trópusi, szubtrópusi terület száraz évszakára emlékeztet – fogalmazott Jakab Gusztáv, aki több évtizede gyalog járja be a magyar pusztát.

A biológus a változás okaiként a 19. századi folyószabályozást, a szocialista mezőgazdaságot, a klímaváltozást és a helytelen talajművelést jelölte meg. Hozzátette, az, hogy szárazság van az Alföldön, nem rendkívüli dolog, klimatikus változások mindig is jellemezték ezt a területet, de volt “egy átbillenési pont”, és ma már egyértelműen jelentkezik a vízszabályozás és a vízlecsapolások hatása. Jakab Gusztáv szerint probléma az is, hogy a klíma miatt megváltozik a gyep összetétele, “felnyílnak a gyepek”, a magasabb növésű évelő füveket egyre inkább az alacsonyabb, egyéves füvek váltják fel, ami a legeltetésnél okoz problémát. Áder János rámutatott arra, hogy a kulcskérdés a víz: az, hogy van-e elegendő víz, azzal jól gazdálkodunk-e, meg tudjuk-e őrizni a talaj vízvisszatartó képességét. Jelezte: Jakab Gusztáv és munkatársai javaslatot dolgoztak ki arra, miként lehetne ezen a helyzeten változtatni. Jakab Gusztáv ezzel kapcsolatban kiemelte: racionalizálni kellene a tájhasználatot.

“Ami nem megy, nem kell erőltetni” – fogalmazott, utalva arra, hogy az agráriumban nem lenne szabad újra és újra olyan növényeket termeszteni, amelyeket végül nem tudnak betakarítani. A helyszín dönti el, hogy mit lenne szabad ültetni – jelezte. A biológus szerint a legfontosabb, hogy mérsékeljék a felgyorsuló melegedést az Alföldön, a vízvisszatartási javaslatok az ottani mikroklíma javítására szolgálnának. Úgy vélekedett, egy Békés vármegye nagyságú területet kellene – mozaikszerűen – elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Jakab Gusztáv beszélt arról is, hogy fel kellene számolni több mint 40 ezer kilométernyi belvízlevezető csatornahálózatot, ami óriási munka. Áder János hozzátette: elkezdődött az a program, amelyben a gazdák felajánlják árasztásra földterületüket, így van már példa és tapasztalat is. A volt köztársasági elnök azt mondta, a szakemberek tudására és tapasztalatára nagy szükség lesz, és reméli, hogy azok, akiknek döntést kell hozniuk és a finanszírozást kell biztosítaniuk, hasznosítani fogják ezt a tudást és a javaslatokat.

Advertisement

Zöldinfó

Vízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat

A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indult új projekt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indított projektet uniós támogatással a Magyar Madártani Egyesület (MME) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal és a sándorfalvi önkormányzattal együttműködve, a hatévesre tervezett munka során több mint ezer hektáron állítják vissza az eredeti élőhelyet – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Pannon szikes sztyeppék és mocsarak az Európai Unió olyan kiemelt élőhelytípusai közé tartoznak, amelyek kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő. Ebbe a típusba tartoznak a szikes tavak, amelyek olyan sekély, többnyire időszakos vízállású vizes élőhelyek, amelyek vizét magas oldott sótartalom és lúgos kémhatás jellemzi. A korábbi folyószabályozás és a belvízvédelmi csatornarendszerek jelentősen átalakították a Tisza vonalán elhelyezkedő szikes élőhelyek vízellátottságát. A rendkívüli aszállyal járó, szélsőséges időjárási körülmények egyre gyakrabban jellemzik az alföldi szikes tavakat és mocsarakat. A szikes tavak időszakos kiszáradása ugyan természetes folyamat, amely a múlt században még rendszerint a nyár végén, de általában a parti madarak költési időszaka után következett be.

Az őszi csapadékmennyiség következtében a szikes tavak újra elkezdtek feltöltődni, majd a téli csapadék megemelte a talajvizet és ezzel együtt a vizes élőhelyek vízszintjét is. A jellemző módon hó formájában lehulló téli csapadék olvadását követően a tavaszi esők még ellensúlyozni tudták a párolgási veszteséget, így ideális vízviszonyok várták a költésre visszatérő madarakat. A klímaváltozás miatt a némileg csökkenő éves csapadékmennyiség eloszlása kedvezőtlenné vált a földön fészkelő, vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok számára. A költőhelyek nagyon korán kiszáradnak, gyakran már április végén, és így költésre alkalmatlanná válnak. A természetes élőhelyeken a vízborítottság időtartama 20-30 nappal csökkent. A projekt négy szikes tavat fog kezelni, amelyek a dél-alföldi Tisza-völgyben helyezkednek el: a gátéri Fehér-tó, a tömörkényi Lyukashalmi-puszta, a balástyai Müller-szék és a sándorfalvi Macskás-szék rehabilitációja fog megvalósulni, összesen 1038 hektáron. A cél a szikes vizes élőhelyek mozaik jellegének helyreállítása, a megfelelő vízviszonyok biztosítása, a területen jellemző madárfajok szaporodási sikerének javítása és költő populáció méretének növelése, valamint az inváziós fajok egyedszámának csökkentése. Az vízügyi infrastruktúra fejlesztése – két új műtárgy építése mellett egy meglévő felújítása és egy vízpótlást biztosító szivornyarendszer telepítése – évente 2,7 millió köbméter víz visszatartását biztosítja majd.

A rehabilitációs munka eredményét négy madárfaj – nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus), böjti réce (Spatula querquedula), barátréce (Aythya ferina) – megtelepedésével, illetve költési sikeressége növekedésével mérik. A projekt egyik újítása, hogy e madárfajok költő- és táplálkozó területeit eltérően kezelik, így minimalizálják a ragadozók és a legeltetés okozta vétlen taposási károkat, ezzel elősegítve a költési siker növelését. Egy korábbi uniós projektben már kipróbált villanypásztor-kerítéssel tavasszal az aktuális vízviszonyokhoz alkalmazkodva egy-öt hektáros költőszigeteket alakítanak ki, ahol a madarak magas költési siker mellett nevelhetik fiókáikat. Az eredmények monitorozására és a szikes területek felmérésére modern dróntechnológiát alkalmaznak és mesterségesintelligencia-alapú szoftvert fejlesztenek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák