Zöld Energia
Szalmát és sót használ a jövő energiatárolója
Az eszköz több szempontból még a lítiumion-akkumulátorokkal is felveszi a versenyt.
Az amerikai székhelyű SorbiForce úgy tervezte új akkumulátorát, hogy az teljes mértékben újrahasznosítható legyen, csökkentve ezzel a környezeti terhelést és elősegítve a körforgásos gazdaságot – számol be a PV Magazine. Az energiatároló technológiája nem támaszkodik fosszilis alapú erőforrásokra, ehelyett mezőgazdasági melléktermékeket, például szalmát és sótalanító üzemekből származó sóoldatot használ, így fenntartható alternatívát kínál a lítiumion-akkumulátorokkal szemben. A vállalat ultrapórusos szenet, vizet és sót használt a tárolórendszerének kifejlesztéséhez. Az alapanyagok helyi forrásból származó nyersanyagok, amelyek az Egyesült Államok legtöbb helyén bőségesen rendelkezésre állnak, ezáltal csökkentve a hagyományos akkumulátor-összetevőkkel kapcsolatos ellátási lánc kockázatokat. A SorbiForce szerint akkumulátora ellenáll a mechanikai sérüléseknek, nem gyúlékony, nem robbanékony, nem okoz neki problémát a túltöltés, nem igényel hűtést, és nem figyelhető meg az esetében hőelszökés. Az eszközben lévő ZnBr2 brómsót tűzoltásban használják.
A cég állítása szerint a berendezéssel 1 kilowattóra ára 1,8-szor alacsonyabb, mint a lítiumion-akkumulátorok piacán. További előnye, hogy élettartama végén könnyen ártalmatlanítható, teljes mértékben újrahasznosítható, akár szerves komposztként, minimális környezeti hatást hagyva maguk után. A technológia könnyen méretezhetőnek ígérkezik: 120 wattól 1 megawattig terjedő teljesítménytartományt és 500-700 kilowattóra tárolókapacitást kínál. A rendszer hossza 6 méter, szélessége 2,4 méter, magassága 2,6 méter, tömege pedig 18,9 tonna. Az eszköz töltéséhez négy órára van szükség, és ugyanennyi időre a kisütéshez. A SorbiForce 5000 töltési-kisütési ciklust garantál, és célja, hogy ezt 10 000-re növelje.
„Jelenleg 4 és 12 órás ciklusokkal rendelkező akkumulátorokat vezetünk be. Ez 4 óra töltést/4 óra kisütést és 12 óra töltést/12 óra kisütést jelent. Azonban 30 perctől 24 óráig terjedő akkumulátorokat is tudunk gyártani” – mondta Serhii Kaminskyi, a SorbiForce alapítója és vezérigazgatója. „Mi az ipari alkalmazásokra összpontosítunk a napközbeni működésre” – tette hozzá.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés16 óra telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
