Zöld Energia
Szalmát és sót használ a jövő energiatárolója
Az eszköz több szempontból még a lítiumion-akkumulátorokkal is felveszi a versenyt.
Az amerikai székhelyű SorbiForce úgy tervezte új akkumulátorát, hogy az teljes mértékben újrahasznosítható legyen, csökkentve ezzel a környezeti terhelést és elősegítve a körforgásos gazdaságot – számol be a PV Magazine. Az energiatároló technológiája nem támaszkodik fosszilis alapú erőforrásokra, ehelyett mezőgazdasági melléktermékeket, például szalmát és sótalanító üzemekből származó sóoldatot használ, így fenntartható alternatívát kínál a lítiumion-akkumulátorokkal szemben. A vállalat ultrapórusos szenet, vizet és sót használt a tárolórendszerének kifejlesztéséhez. Az alapanyagok helyi forrásból származó nyersanyagok, amelyek az Egyesült Államok legtöbb helyén bőségesen rendelkezésre állnak, ezáltal csökkentve a hagyományos akkumulátor-összetevőkkel kapcsolatos ellátási lánc kockázatokat. A SorbiForce szerint akkumulátora ellenáll a mechanikai sérüléseknek, nem gyúlékony, nem robbanékony, nem okoz neki problémát a túltöltés, nem igényel hűtést, és nem figyelhető meg az esetében hőelszökés. Az eszközben lévő ZnBr2 brómsót tűzoltásban használják.
A cég állítása szerint a berendezéssel 1 kilowattóra ára 1,8-szor alacsonyabb, mint a lítiumion-akkumulátorok piacán. További előnye, hogy élettartama végén könnyen ártalmatlanítható, teljes mértékben újrahasznosítható, akár szerves komposztként, minimális környezeti hatást hagyva maguk után. A technológia könnyen méretezhetőnek ígérkezik: 120 wattól 1 megawattig terjedő teljesítménytartományt és 500-700 kilowattóra tárolókapacitást kínál. A rendszer hossza 6 méter, szélessége 2,4 méter, magassága 2,6 méter, tömege pedig 18,9 tonna. Az eszköz töltéséhez négy órára van szükség, és ugyanennyi időre a kisütéshez. A SorbiForce 5000 töltési-kisütési ciklust garantál, és célja, hogy ezt 10 000-re növelje.
„Jelenleg 4 és 12 órás ciklusokkal rendelkező akkumulátorokat vezetünk be. Ez 4 óra töltést/4 óra kisütést és 12 óra töltést/12 óra kisütést jelent. Azonban 30 perctől 24 óráig terjedő akkumulátorokat is tudunk gyártani” – mondta Serhii Kaminskyi, a SorbiForce alapítója és vezérigazgatója. „Mi az ipari alkalmazásokra összpontosítunk a napközbeni működésre” – tette hozzá.
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
