Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szalmát és sót használ a jövő energiatárolója

Az eszköz több szempontból még a lítiumion-akkumulátorokkal is felveszi a versenyt.

Létrehozva:

|

Az amerikai székhelyű SorbiForce úgy tervezte új akkumulátorát, hogy az teljes mértékben újrahasznosítható legyen, csökkentve ezzel a környezeti terhelést és elősegítve a körforgásos gazdaságot – számol be a PV Magazine. Az energiatároló technológiája nem támaszkodik fosszilis alapú erőforrásokra, ehelyett mezőgazdasági melléktermékeket, például szalmát és sótalanító üzemekből származó sóoldatot használ, így fenntartható alternatívát kínál a lítiumion-akkumulátorokkal szemben. A vállalat ultrapórusos szenet, vizet és sót használt a tárolórendszerének kifejlesztéséhez. Az alapanyagok helyi forrásból származó nyersanyagok, amelyek az Egyesült Államok legtöbb helyén bőségesen rendelkezésre állnak, ezáltal csökkentve a hagyományos akkumulátor-összetevőkkel kapcsolatos ellátási lánc kockázatokat. A SorbiForce szerint akkumulátora ellenáll a mechanikai sérüléseknek, nem gyúlékony, nem robbanékony, nem okoz neki problémát a túltöltés, nem igényel hűtést, és nem figyelhető meg az esetében hőelszökés. Az eszközben lévő ZnBr2 brómsót tűzoltásban használják.

A cég állítása szerint a berendezéssel 1 kilowattóra ára 1,8-szor alacsonyabb, mint a lítiumion-akkumulátorok piacán. További előnye, hogy élettartama végén könnyen ártalmatlanítható, teljes mértékben újrahasznosítható, akár szerves komposztként, minimális környezeti hatást hagyva maguk után. A technológia könnyen méretezhetőnek ígérkezik: 120 wattól 1 megawattig terjedő teljesítménytartományt és 500-700 kilowattóra tárolókapacitást kínál. A rendszer hossza 6 méter, szélessége 2,4 méter, magassága 2,6 méter, tömege pedig 18,9 tonna. Az eszköz töltéséhez négy órára van szükség, és ugyanennyi időre a kisütéshez. A SorbiForce 5000 töltési-kisütési ciklust garantál, és célja, hogy ezt 10 000-re növelje.

„Jelenleg 4 és 12 órás ciklusokkal rendelkező akkumulátorokat vezetünk be. Ez 4 óra töltést/4 óra kisütést és 12 óra töltést/12 óra kisütést jelent. Azonban 30 perctől 24 óráig terjedő akkumulátorokat is tudunk gyártani” – mondta Serhii Kaminskyi, a SorbiForce alapítója és vezérigazgatója. „Mi az ipari alkalmazásokra összpontosítunk a napközbeni működésre” – tette hozzá.

Advertisement

Zöld Energia

Lakossági áttörés jöhetne, de a szabályozás visszafogja a napenergia boomot

Nemzeti egység a napenergiáról: a magyarok 85%-a lebontaná az akadályokat, és gyorsítaná az elektrifikációt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarok döntő többsége pártállástól függetlenül támogatja a napenergia terjedését és a lakossági elektrifikáció felgyorsítását – derül ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet közös, 1000 fős reprezentatív kutatásából. Miközben a lakosság 85%-a enyhítené a napelemtelepítés korlátozásait, a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága és a társasházi napelem-telepítés adminisztratív nehézségei akadályozzák a széleskörű elterjedését – ismertette az alternativenergia.hu. A saját felhasználásra termelő napelemek terjedésére továbbra is szükség volna, hiszen támogatják a fosszilis függőség csökkentését és hozzájárulnak az energiaszuverenitás növeléséhez. A felmérés szerint a napenergia és az elektrifikáció kérdésében ma Magyarországon ritka társadalmi konszenzus van: a válaszadók 84%-a támogatná a gázbojler- és főzőlapcserével ösztönzött villamosítást, 75%-uk okosmérők telepítését sürgeti, 72%-uk pedig saját maga is telepítene napelemet. A lakossági nyitottság nemcsak a hagyományos tetőre szerelt rendszerekre terjed ki: a megkérdezettek 62%-a támogatná a balkonnapelemek (plug-in napelemek) használatát, 57%-uk pedig saját energiatárolót is telepítene. Komoly visszatartó erőt jelent ugyanakkor a bizonytalanság: a válaszadók 57%-a tart attól, hogy a szabályozás bármikor, kiszámíthatatlanul megváltozhat. „A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a napenergiáról ma lényegében nemzeti egyetértés van Magyarországon” – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője. „A lakosság készen áll az energiaátmenetre, de az államnak le kell bontania az akadályokat.”

Belvárosi potenciál
Különösen figyelemre méltó a társasházak helyzete. A főváros Nappal hajtva! programja keretében összesített napelemes potenciálfelmérés, illetve a MEKH adatai alapján jól látható, hogy a napelemeket döntően a családi házas, kertvárosias övezetekben telepítették, míg a sűrűn lakott belvárosi területeken alig jelentek meg ezek az eszközök. Ott, ahol sok ember él kis területen, és ahol különösen fontos lenne a helyi energiatermelés támogatása, a fejlődés egyelőre elmarad. Itt hatalmas, jelenleg kihasználatlan potenciál rejlik, amit a korlátozó szabályozás oldásával lehetne aktiválni. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint a kutatás alapján egyértelmű szakpolitikai lépések adódnak a szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolásáért. Egyszerűsíteni kell a társasházi napelemek engedélyezését a településképi szabályok enyhítésével és támogatni az okosmérés kiterjesztését a pénzügyi-adminisztratív korlátok felszámolásával (mérőórák áthelyezéséhez és szabványosításához kapcsolódó előírások drasztikus enyhítése, költségek átvállalása).

Mindenki lehet napelemtulajdonos
A kutatás szerint az 1950 előtt épült bérházak lakói különösen nyitottak az erkély- vagy plug-in napelemek telepítésére. Olyan szabályozási környezetre van szükség, amely lehetővé teszi nyugat-európai vagy térségbeli példák alapján a plug-in napelemek elterjedését – a saját használatra termelő kis naperőművek a lakossági fogyasztás időbeli átcsoportosítását teszik lehetővé, a legdrágább esti időszakokból az ingyenes időszakba. Intézetünk a közeljövőben részletes kutatásban mutatja be szakpolitikai javaslatait a plug-in napelemek kapcsán.

Advertisement

Széles egység az elektrifikáció mellett
A felmérés eredményei szerint a napenergia támogatottsága túlmutat egyetlen technológián: valójában egy szélesebb társadalmi igény rajzolódik ki az áramhasználatra való átállás iránt. A magyarok nagy többsége támogatná, hogy a használatimelegvíz-készítés, a főzés és más háztartási energiafelhasználás is inkább villamos alapúvá váljon, ha ehhez kiszámítható szabályozás, megfelelő hálózati fejlesztések és elérhető technológiai megoldások társulnak. Az energiafelhasználásunk villamos energiára való átállítása elkerülhetetlen: a 2050-es karbonsemlegességi célokon túl a földgáztól való függésünk is jelentős szuverenitási kockázatot is jelent, az ára a nemzetközi piacokon jelentős fluktuációt mutat. A főzési, melegvízelőállítási célú földgáz kiváltása alacsonyan csüngő gyümölcs, néhány év alatt a lakossági célú felhasználás 20%-a is kiváltható lenne egy teljes energetikai korszerűsítésre jellemző kellemetlenségek nélkül. „A társadalom üzenete világos: az emberek szeretnének napelemet, szeretnének elektrifikálni, és nyitottak az új megoldásokra is. Amitől tartanak, az nem maga a technológia, hanem a bizonytalan szabályozási környezet” – mondta Sütő Anna, az IDEA Intézet kutatási igazgatója. „A következő időszak kulcskérdése lehet, hogy a döntéshozók tudnak-e élni ezzel a ritka, széles társadalmi felhatalmazással, és képesek-e olyan szabályozási környezetet kialakítani, amely nem akadályozza, hanem segíti a lakossági energiaátmenetet.” A két szervezet szerint a napenergia és a lakossági elektrifikáció ügyében most nem a társadalmi támogatottság hiányzik, hanem az ezt követő állami cselekvés. Átláthatóbb szabályozásra, pontos adatokra, gyorsabb engedélyezésre, célzott támogatásokra és a hálózat fejlesztésére van szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák