Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szalmát és sót használ a jövő energiatárolója

Az eszköz több szempontból még a lítiumion-akkumulátorokkal is felveszi a versenyt.

Létrehozva:

|

Az amerikai székhelyű SorbiForce úgy tervezte új akkumulátorát, hogy az teljes mértékben újrahasznosítható legyen, csökkentve ezzel a környezeti terhelést és elősegítve a körforgásos gazdaságot – számol be a PV Magazine. Az energiatároló technológiája nem támaszkodik fosszilis alapú erőforrásokra, ehelyett mezőgazdasági melléktermékeket, például szalmát és sótalanító üzemekből származó sóoldatot használ, így fenntartható alternatívát kínál a lítiumion-akkumulátorokkal szemben. A vállalat ultrapórusos szenet, vizet és sót használt a tárolórendszerének kifejlesztéséhez. Az alapanyagok helyi forrásból származó nyersanyagok, amelyek az Egyesült Államok legtöbb helyén bőségesen rendelkezésre állnak, ezáltal csökkentve a hagyományos akkumulátor-összetevőkkel kapcsolatos ellátási lánc kockázatokat. A SorbiForce szerint akkumulátora ellenáll a mechanikai sérüléseknek, nem gyúlékony, nem robbanékony, nem okoz neki problémát a túltöltés, nem igényel hűtést, és nem figyelhető meg az esetében hőelszökés. Az eszközben lévő ZnBr2 brómsót tűzoltásban használják.

A cég állítása szerint a berendezéssel 1 kilowattóra ára 1,8-szor alacsonyabb, mint a lítiumion-akkumulátorok piacán. További előnye, hogy élettartama végén könnyen ártalmatlanítható, teljes mértékben újrahasznosítható, akár szerves komposztként, minimális környezeti hatást hagyva maguk után. A technológia könnyen méretezhetőnek ígérkezik: 120 wattól 1 megawattig terjedő teljesítménytartományt és 500-700 kilowattóra tárolókapacitást kínál. A rendszer hossza 6 méter, szélessége 2,4 méter, magassága 2,6 méter, tömege pedig 18,9 tonna. Az eszköz töltéséhez négy órára van szükség, és ugyanennyi időre a kisütéshez. A SorbiForce 5000 töltési-kisütési ciklust garantál, és célja, hogy ezt 10 000-re növelje.

„Jelenleg 4 és 12 órás ciklusokkal rendelkező akkumulátorokat vezetünk be. Ez 4 óra töltést/4 óra kisütést és 12 óra töltést/12 óra kisütést jelent. Azonban 30 perctől 24 óráig terjedő akkumulátorokat is tudunk gyártani” – mondta Serhii Kaminskyi, a SorbiForce alapítója és vezérigazgatója. „Mi az ipari alkalmazásokra összpontosítunk a napközbeni működésre” – tette hozzá.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák