Egyéb
Sziget Fesztiválköztársaság: Together
Az Ivan & The Parazol Together cím száma lesz az idei Sziget Fesztiválköztársaság ű “himnusza”. A Sziget fontosnak tartja, hogy a hazai zenekarok bekerüljenek a nemzetközi körforgásba.
Minden évben más-más magyar dal kerül a Sziget Fesztiválköztársaság fókuszába, azaz lesz a Szabadság Szigetének himnusza. Az idei évben a választás az Ivan & The Parazol legújabb lemezének, a Mode Bizarre korongnak egyik számára esett. “Bár a nemzetközi fellép ink zenéi sokkal ismertebbek világszerte, mi mégis tudatosan egy-egy magyar dalt ő választunk a Sziget himnuszának, ezzel is lehet séget biztosítva a zenekaroknak a ő szélesebb kör ismertségre, hiszen a kiválasztott dal kiemelt “szerepl je” a fesztivál azévi ű ő itthoni és nemzetközi kampányának” – mondta a Gerendai Károly, a Sziget alapítója. A f szervez elmondta, hogy míg tavaly a Punnany Massif ő ő Szabadon cím dalát választották, ű idén az Ivan & The Parazol Together cím dalára esett a választás, mely Gerendai szerint ű szintén jól passzol a Szabadság Szigete üzenetéhez.
“Szigetes feszitvál polgárokként felemel érzés, hogy a hatalmas bulikat adó, zseniális ő koncerteket szolgáltató és annyi élményünkhöz köthet fesztiválnak most mi ő szolgáltathatjuk a himnuszát” – mondta Vitáris Iván, a zenekar énekese. “Ez a rendezvény országunk és Budapest hírét is messzire viszi és öregbíti, és most így a mi zenénket is nagyon sokan meg fogják ismerni. Remélem ezt a dalt majd sokakkal együtt tudjuk énekelni a fesztiválon, egy koncerten, vagy majd csak otthon merengve arról, hogy mi is történt ez évben a Szigeten!” – tette hozzá a frontember.
A Sziget szervez k nem csupán az aktuális dalt terjesztik majd szerte a világban, de ő igyekeznek a himnuszt szerz zenekart is népszer síteni. A következ lépés azonban egy ő ű ő klip készítése, melynek itt egy rövidebb változata, egy kis ízelít , milyen jól illik a Szabadság ő Szigetéhez a Together cím szám.
Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Fenntarthatóság a pályán és azon kívül: Az Ausztrál Open hivatalos partnere lett a Waterdrop
Milyen környezetbarát alternatívák léteznek a sztreccsfólia gyártásban?
Ezzel a rendszerrel még többet spórolhatnak a napelemesek
A napelem inverterek típusai
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés