Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Sziget: milyen lenne, ha a Föld énekelni tudna?

Létrehozva:

|

“A köztünk kialakult régi barátság és a közös gondolkodás hozta, hogy 2010-ben Sintrában megalakítottuk a Terra Livrét (magyarul: szabad föld). Mindannyian érdeklődtünk a permakultúra iránt, tenni akarunk a bolygónkért, és voltak dalaink” – mondta a koncert előtt Goncalo Sarmento énekes-dalszerző a fesztivál világzenei helyszíne, a Global Village színpad backstage-ében az MTI-nek.

A permakultúra az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, amely a természetben zajló ökológiai folyamatokat veszi mintául. A gitáron, szaxofonon, valamint két különleges húros hangszeren, a nyugat-afrikai korán és a marokkói guembrin is játszó Goncalo Sarmento hangsúlyozta: megváltoztatni nem tudják és nem is akarják az embereket, csupán elmondani nekik, mit gondolnak ők a bolygóról, a természettel együttélés fontosságáról. A Terra Livre másik énekes-dalszerzője, Rodrigo Cordomar arról beszélt, hogy az élő zene a leghatékonyabb eszköz ara, hogy kényelmes és nyugodt környezetben tudják elérni az embereket, olyan helyzetben, amikor nyitottak valami új befogadására.

“Mondok egy példát: egy nagy vállalat olajkutat akart létesíteni a portugál tengerparton, ami ellen halászok, szörfösök, helyi hatóságok és sokan mások tiltakoztak. Számos fórumot szerveztek, ezeken mi is felléptünk, és végül sikerült megakadályozni a beruházást” – fejtette ki Rodrigo Cordomar (gitár, billentyűs és ütőhangszerek). A Terra Livre zenéje rendkívül sokszínű: van benne rock, még több reggae, portugál muzsika, indiai, balkán és afrikai hatások, de még amerikai funk is. Sarmento és Cordomar mellett van egy harmadik énekes-dalszerző is, Leo Marsh. Ahogy Sarmento kifejtette, mindannyian különböző háttérrel érkeztek a zenekarba, és más-más zenei hatásokat hoztak a közösbe.

Advertisement

“Engem az észak-afrikai zene nyűgözött le mindig is, és ha elkezdek játszani valami ilyesmit, a többiek máris bekapcsolódnak, hozzáteszik a saját világukat. Nyitottak vagyunk egymás felé, nyilván meghatározó volt ilyen szempontból, hogy Lisszabon igazi multikulturális város, sok afrikaival, balkáni származásúval, ami nagyon inspiráló” – magyarázta Goncalo Sarmento. A Terra Livre eddig egyetlen albumot készített, és a három évvel ezelőtt megjelent Seeds, Roots, Flowers and Fruits nem átlagos hallgatnivaló. A rajta szereplő tizenkét dal tisztelgés az évszakok, a hónapok, a természetes ciklusok előtt. A dalcímek sokatmondóak: Greening the Desert (Kizöldítjuk a sivatagot), Earth Music (Földzene), Start a Revolution (Kezdj forradalmat), Water (Víz). “A lemez nem sokkal a COVID berobbanása előtt jelent meg. A járvány újabb aspektust adott ahhoz, mennyire átalakulóban van a világ, mennyire gyorsan képes megváltozni a bolygónk élete” – jegyezte meg Sarmento.

A Terra Livre a Sziget fesztiválos fellépéssel zárja áprilisban indult európai turnéját. A következő hetekben portugáliai fellépések lesznek. A mostani Sziget-koncert eredetileg 2020-ban lett volna, most, a fesztivál visszatérével pótolják ők is azt a fellépést. “Most néhányan a zenétől visszatérünk a fenntartható mezőgazdasághoz, a permakultúrához kapcsolódó projektjeinkhez. Ősszel megjelenik a Seeds… lemez remixváltozata, októberben pedig vadonatúj dallal jelentkezünk, ez már a következő stúdióalbum előfutára. A második lemezünk arról fog szólni, milyen lenne, ha a Föld énekelni tudna” – mondta végül Sarmento és Cordomar az MTI-nek. A Terra Livrében, amely csütörtökön 18 óra 30 perctől játszik a Global Village színpadon, a három dalszerző mellett Adriano Dias Pereire (fafúvósok, elektronika), Pedro Pereire (basszusgitár) és Tiago Santos (dob, ütőhangszerek) szerepel.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: sziget.hu

Advertisement

Zöldinfó

Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon

Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.

A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.

Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.

Advertisement

Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák