Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szokatlan nyarunk volt

Létrehozva:

|

2014 nyara különösen csapadékos évszak volt. Országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott. Eddig kiszámíthatóbb volt, hogy például a front honnan érkezik, hiszen Magyarország a nyugatias szelek övében van, és jellemzően ezek szállítják a levegőt az atlanti térségből, vagy a mediterrán a levegőt hazánkba, valamint a ciklonokat is nyugat felől várjuk.

Nyáron szokatlan módon alakult az időjárás, hiszen dél-kelet felől érkezett a hideg front. Az OzoneNetwork TV szerdai Egyenlítő c. műsorának vendége Fejős Ádám, a Meteo Klinika humánmeteorológusa szerint ez rendkívül szokatlan jelenség, de minthogy a példa mutatja, nem lehetetlen. Míg a front iránya kiszámíthatóbb, ezzel szemben a zivatar bármelyik irányból érkezhet.

Idén június egy hőhullámmal indult, és elrendelték az első fokú hőségriasztást is, ez közel egy hétig tartott. Ez a hőhullám volt az első és egyetlen idén, több nem érkezett hazánkba. Ekkor fordult elő az úgynevezett forró nap, ami azt jelenti, hogy a maximális hőmérséklet 35 °C fölé emelkedik. Ezt követően pedig elindult a ciklon tevékenység, és nem alakult ki anticiklon. Ciklon akkor alakul ki, amikor a hideg és a meleg légtömeg találkozik, így létrejön egy hullámmozgás, kiterjedése 2-3 ezer kilométer is lehet. A meleg levegő betolul a hideg légtömegbe és fölé siklik, majd alacsony légnyomás alakul ki a belsejében és az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylő mozgást végez. Felfelé irányul a légmozgás, ami felhő és csapadékképződést indukál, és ennek a légmozgásnak vannak hideg és meleg frontjai.

Fejős Ádám elmondása szerint 2014 nyarán a kettős frontoké volt a főszerep. Kettős front akkor alakul ki, amikor a hideg front utoléri a meleg frontot, és ez a légköri jelenség felel a legnagyobb csapadék mennyiségekért.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra

A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.

A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.

A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.

Advertisement

A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák