Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szokatlan nyarunk volt

Létrehozva:

|

2014 nyara különösen csapadékos évszak volt. Országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott. Eddig kiszámíthatóbb volt, hogy például a front honnan érkezik, hiszen Magyarország a nyugatias szelek övében van, és jellemzően ezek szállítják a levegőt az atlanti térségből, vagy a mediterrán a levegőt hazánkba, valamint a ciklonokat is nyugat felől várjuk.

Nyáron szokatlan módon alakult az időjárás, hiszen dél-kelet felől érkezett a hideg front. Az OzoneNetwork TV szerdai Egyenlítő c. műsorának vendége Fejős Ádám, a Meteo Klinika humánmeteorológusa szerint ez rendkívül szokatlan jelenség, de minthogy a példa mutatja, nem lehetetlen. Míg a front iránya kiszámíthatóbb, ezzel szemben a zivatar bármelyik irányból érkezhet.

Idén június egy hőhullámmal indult, és elrendelték az első fokú hőségriasztást is, ez közel egy hétig tartott. Ez a hőhullám volt az első és egyetlen idén, több nem érkezett hazánkba. Ekkor fordult elő az úgynevezett forró nap, ami azt jelenti, hogy a maximális hőmérséklet 35 °C fölé emelkedik. Ezt követően pedig elindult a ciklon tevékenység, és nem alakult ki anticiklon. Ciklon akkor alakul ki, amikor a hideg és a meleg légtömeg találkozik, így létrejön egy hullámmozgás, kiterjedése 2-3 ezer kilométer is lehet. A meleg levegő betolul a hideg légtömegbe és fölé siklik, majd alacsony légnyomás alakul ki a belsejében és az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylő mozgást végez. Felfelé irányul a légmozgás, ami felhő és csapadékképződést indukál, és ennek a légmozgásnak vannak hideg és meleg frontjai.

Fejős Ádám elmondása szerint 2014 nyarán a kettős frontoké volt a főszerep. Kettős front akkor alakul ki, amikor a hideg front utoléri a meleg frontot, és ez a légköri jelenség felel a legnagyobb csapadék mennyiségekért.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák