Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szokatlan nyarunk volt

Létrehozva:

|

2014 nyara különösen csapadékos évszak volt. Országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott. Eddig kiszámíthatóbb volt, hogy például a front honnan érkezik, hiszen Magyarország a nyugatias szelek övében van, és jellemzően ezek szállítják a levegőt az atlanti térségből, vagy a mediterrán a levegőt hazánkba, valamint a ciklonokat is nyugat felől várjuk.

Nyáron szokatlan módon alakult az időjárás, hiszen dél-kelet felől érkezett a hideg front. Az OzoneNetwork TV szerdai Egyenlítő c. műsorának vendége Fejős Ádám, a Meteo Klinika humánmeteorológusa szerint ez rendkívül szokatlan jelenség, de minthogy a példa mutatja, nem lehetetlen. Míg a front iránya kiszámíthatóbb, ezzel szemben a zivatar bármelyik irányból érkezhet.

Idén június egy hőhullámmal indult, és elrendelték az első fokú hőségriasztást is, ez közel egy hétig tartott. Ez a hőhullám volt az első és egyetlen idén, több nem érkezett hazánkba. Ekkor fordult elő az úgynevezett forró nap, ami azt jelenti, hogy a maximális hőmérséklet 35 °C fölé emelkedik. Ezt követően pedig elindult a ciklon tevékenység, és nem alakult ki anticiklon. Ciklon akkor alakul ki, amikor a hideg és a meleg légtömeg találkozik, így létrejön egy hullámmozgás, kiterjedése 2-3 ezer kilométer is lehet. A meleg levegő betolul a hideg légtömegbe és fölé siklik, majd alacsony légnyomás alakul ki a belsejében és az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylő mozgást végez. Felfelé irányul a légmozgás, ami felhő és csapadékképződést indukál, és ennek a légmozgásnak vannak hideg és meleg frontjai.

Fejős Ádám elmondása szerint 2014 nyarán a kettős frontoké volt a főszerep. Kettős front akkor alakul ki, amikor a hideg front utoléri a meleg frontot, és ez a légköri jelenség felel a legnagyobb csapadék mennyiségekért.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Speciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon

Repülőgépről kutat olaj után a Mol a Balaton térségében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol megbízásából Buzsák szénhidrogén-kutatási koncesszió területén végez repülőgépes geofizikai méréseket március 18. és 28. között az amerikai Bell Geospace – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a speciális mérőrepülőgép naponta a Pécs-Pogány Repülőtérről száll fel, és mintegy 820 négyzetkilométeres területet vizsgál, a gyűjtött adatokból pontosabban azonosíthatók a lehetséges kőolaj- és földgázlelőhelyek. A magyar olajvállalat 2025-ben nyerte el a Buzsák koncessziót, amelyre a török állami céggel, a TPOC Ltd.-vel közösen pályázott. A tavaly elvégzett felszíni geofizikai méréseket most repülőgépes vizsgálatok egészítik ki. A tájékoztatás szerint a repülőgép fedélzeti műszerei nem bocsátanak ki jeleket, kizárólag a gravitációs tér változásait mérik. A gradiometriai eljárás lehetővé teszi, hogy a szakemberek háromdimenziós képet alkossanak a felszín alatti szerkezetekről.

A mérések várhatóan tíz napon át tartanak, ez idő alatt a kisrepülőgép naponta repül a somogyi és zalai térség felett. A repülések időpontját az időjárás is befolyásolja, mivel a mérés érzékeny a szélre és a rázkódásra – jegyezték meg. A gép lakott területeken kívül legalább 80 méter, lakott területek felett minimum 300 méter magasságban közlekedik. Az útvonalak egymással párhuzamos, észak-déli irányú sávok mentén, illetve azokra merőlegesen, kelet-nyugati irányban haladnak, mintegy 200 kilométer per órás sebességgel. A zajszint lakott területeken kívül nem haladja meg a 70 decibelt, lakott területek fölött pedig ennél alacsonyabb – tájékoztatott a Mol.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák