Zöldinfó
Szokatlan nyarunk volt
2014 nyara különösen csapadékos évszak volt. Országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott. Eddig kiszámíthatóbb volt, hogy például a front honnan érkezik, hiszen Magyarország a nyugatias szelek övében van, és jellemzően ezek szállítják a levegőt az atlanti térségből, vagy a mediterrán a levegőt hazánkba, valamint a ciklonokat is nyugat felől várjuk.
Nyáron szokatlan módon alakult az időjárás, hiszen dél-kelet felől érkezett a hideg front. Az OzoneNetwork TV szerdai Egyenlítő c. műsorának vendége Fejős Ádám, a Meteo Klinika humánmeteorológusa szerint ez rendkívül szokatlan jelenség, de minthogy a példa mutatja, nem lehetetlen. Míg a front iránya kiszámíthatóbb, ezzel szemben a zivatar bármelyik irányból érkezhet.
Idén június egy hőhullámmal indult, és elrendelték az első fokú hőségriasztást is, ez közel egy hétig tartott. Ez a hőhullám volt az első és egyetlen idén, több nem érkezett hazánkba. Ekkor fordult elő az úgynevezett forró nap, ami azt jelenti, hogy a maximális hőmérséklet 35 °C fölé emelkedik. Ezt követően pedig elindult a ciklon tevékenység, és nem alakult ki anticiklon. Ciklon akkor alakul ki, amikor a hideg és a meleg légtömeg találkozik, így létrejön egy hullámmozgás, kiterjedése 2-3 ezer kilométer is lehet. A meleg levegő betolul a hideg légtömegbe és fölé siklik, majd alacsony légnyomás alakul ki a belsejében és az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylő mozgást végez. Felfelé irányul a légmozgás, ami felhő és csapadékképződést indukál, és ennek a légmozgásnak vannak hideg és meleg frontjai.
Fejős Ádám elmondása szerint 2014 nyarán a kettős frontoké volt a főszerep. Kettős front akkor alakul ki, amikor a hideg front utoléri a meleg frontot, és ez a légköri jelenség felel a legnagyobb csapadék mennyiségekért.
Zöldinfó
Természetvédők kérik a fakitermelési moratórium fenntartását
Természetvédők: ne védett erdőkből termeljenek ki szociális tűzifát!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A legértékesebb védett állami erdőkre és a Natura 2000-es területekre vonatkozó, szeptember végén lejáró fakitermelési moratórium meghosszabbítását kérik a miniszterelnöktől nyílt levélben természetvédő szervezetek, álláspontjuk szerint a moratórium fenntartása nem veszélyezteti a szociálistűzifa-termelés céljait – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány által írt nyílt levél emlékeztet arra, hogy az újonnan létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik első bejelentése volt májusban, hogy az erdők kezelését új alapokra helyezi.
Az átállás szimbolikus eszközeként szeptember végi lejárattal három hónapos fakitermelési moratóriumot hirdetett a tárca, amelynek idejére tervezte, hogy előkészíti a védett és Natura 2000 területeken található állami erdők kezelését új alapokra helyező intézményi átalakulásokat, elkezdi kidolgozni a kezelési célrendszereket, felülvizsgálni a szabályozási környezetet – idézik fel a közleményben. A zöld szervezetek szerint nem készült tiszta, transzparens ütemterv sem a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, nincs továbbá biztosíték arra, hogy ott a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat.
A közleményben a szervezetek hangsúlyozzák: a szociális tűzifa iránti igény a becsült mennyiségek alapján teljes egészében kielégíthető a nem védett területek alacsony természetességű erdeiből. Különösen megkönnyítené az igények biztosítását, ha a kormány módot találna arra, hogy hatékonyan segítse az ország erdeinek csaknem felét kezelő magán-erdőtulajdonosok piaci szerepvállalását, valamint visszafogná az erdőkből származó faanyag erőművi égetését.
A szervezetek álláspontja szerint a védett és Natura 2000 állami erdőterületeken kulcsfontosságú a moratórium határozatlan idejű fenntartása, mert az új minisztérium felállítása még zajlik, a moratórium idejére tervezett, rendszerszintű intézményi átalakítások eddig nem történtek meg. A közlemény rámutat arra is, hogy a magas természetességű, védett erdőkben tervezett faanyagtermelés legtöbb formája rövid, közép- és hosszú távon is károsítja az erdei ökoszisztémák működését. Az idei nyáron tapasztalt, történelmi aszály ráadásul olyan kritikus, vízhiányos állapotba hozta a magyarországi erdőket, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások okozta többletstressz hatása beláthatatlan következményekkel járhat – figyelmeztetnek a természetvédők, akik további szervezetek csatlakozását is várják a nyílt levélhez.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés