Zöldinfó

Szokatlan nyarunk volt

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-09-17

Szerző:

Hell

2014 nyara különösen csapadékos évszak volt. Országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott. Eddig kiszámíthatóbb volt, hogy például a front honnan érkezik, hiszen Magyarország a nyugatias szelek övében van, és jellemzően ezek szállítják a levegőt az atlanti térségből, vagy a mediterrán a levegőt hazánkba, valamint a ciklonokat is nyugat felől várjuk.

Nyáron szokatlan módon alakult az időjárás, hiszen dél-kelet felől érkezett a hideg front. Az OzoneNetwork TV szerdai Egyenlítő c. műsorának vendége Fejős Ádám, a Meteo Klinika humánmeteorológusa szerint ez rendkívül szokatlan jelenség, de minthogy a példa mutatja, nem lehetetlen. Míg a front iránya kiszámíthatóbb, ezzel szemben a zivatar bármelyik irányból érkezhet.

Idén június egy hőhullámmal indult, és elrendelték az első fokú hőségriasztást is, ez közel egy hétig tartott. Ez a hőhullám volt az első és egyetlen idén, több nem érkezett hazánkba. Ekkor fordult elő az úgynevezett forró nap, ami azt jelenti, hogy a maximális hőmérséklet 35 °C fölé emelkedik. Ezt követően pedig elindult a ciklon tevékenység, és nem alakult ki anticiklon. Ciklon akkor alakul ki, amikor a hideg és a meleg légtömeg találkozik, így létrejön egy hullámmozgás, kiterjedése 2-3 ezer kilométer is lehet. A meleg levegő betolul a hideg légtömegbe és fölé siklik, majd alacsony légnyomás alakul ki a belsejében és az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylő mozgást végez. Felfelé irányul a légmozgás, ami felhő és csapadékképződést indukál, és ennek a légmozgásnak vannak hideg és meleg frontjai.

Fejős Ádám elmondása szerint 2014 nyarán a kettős frontoké volt a főszerep. Kettős front akkor alakul ki, amikor a hideg front utoléri a meleg frontot, és ez a légköri jelenség felel a legnagyobb csapadék mennyiségekért.

Kapcsolódó tartalom:csapadék időjárás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?

A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu. A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.

A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.

Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.

A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.

Tovább olvasom