Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Telepítsünk napelemeket a növények fölé?

Az agrofotovoltaika a növénytermesztésre és az energiatermelésre is hatékonyan hathat.

Létrehozva:

|

Egy új vizsgálat alapján a napelemek telepítése a mezőgazdasági területeken az Egyesült Királyság számos pontján életképes megközelítés lenne – számol be a PV Magazine. Aritra Ghosh, a csapat tagja ugyanakkor kiemelte: további eszközökkel még inkább meg lehetne erősíteni az agrofotovoltaika gazdasági előnyeit. A szakértő szerint még mindig nem nyilvánvaló, hogy a napelemek alatt kialakuló mikroklíma hogyan javítja a rendszer teljesítményét. Az azonban megállapítható: a modulok mindenképp sok pozitív hatást kapnak az alattuk lévő növényektől. A szakértők Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország tíz feltételezett helyszínén végeztek szimulációkat rögzített, döntött és függőleges agrofotovoltaikus rendszerekkel. A szimulációban használt döntött rendszer 250 wattos, 34 fokban döntött, 3,5 méter magasan lévő modulokból állt. A függőleges rendszer szintén 250 wattos modulokból épült fel, ezek azonban csak 0,5 méteres magasságban voltak. Mindkét rendszert 360 kétoldalas egységgel szimulálták 0,3 albedó mellett. A terméshozamra vonatkozó számadatokhoz a kutatók a DSSAT (Decision Support System for Agrotechnology Transfer) termesztési rendszermodelljét használták, és a káposztát választották olyan növényként, amely a tanulmányban szereplő valamennyi helyszínen termeszthető. Az egyes helyszínekre vonatkozóan kiszámították egy önálló fotovoltaikus rendszer és egy napelem nélküli növénytermesztési terméshozamát is.

Az üzemi nyereséget úgy határozták meg, hogy a káposzta nagykereskedelmi árát az Egyesült Királyság kormányzati jelentéseiből megszorozták az egyes helyszínek terméshozamával. Ugyanezt tették a napelemes rendszer által termelt bevétellel, a villamos energia kilowattóránkénti nagykereskedelmi árának és az egyes rendszerek villamosenergia-termelésének szorzatát vették alapul, mielőtt levonták volna az üzemeltetési költségeket.

A szimuláció azt mutatta, hogy a legtöbb helyen az éves üzemi nyereség több mint kétszeresére növelhető az agrofotovoltaika bevezetésével. A legnagyobb gazdasági hasznot a déli helyszínek, például Canterbury, Penryn és Brecon mutatták.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: pv magazine

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák