Zöld Energia
Telepítsünk napelemeket a növények fölé?
Az agrofotovoltaika a növénytermesztésre és az energiatermelésre is hatékonyan hathat.
Egy új vizsgálat alapján a napelemek telepítése a mezőgazdasági területeken az Egyesült Királyság számos pontján életképes megközelítés lenne – számol be a PV Magazine. Aritra Ghosh, a csapat tagja ugyanakkor kiemelte: további eszközökkel még inkább meg lehetne erősíteni az agrofotovoltaika gazdasági előnyeit. A szakértő szerint még mindig nem nyilvánvaló, hogy a napelemek alatt kialakuló mikroklíma hogyan javítja a rendszer teljesítményét. Az azonban megállapítható: a modulok mindenképp sok pozitív hatást kapnak az alattuk lévő növényektől. A szakértők Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország tíz feltételezett helyszínén végeztek szimulációkat rögzített, döntött és függőleges agrofotovoltaikus rendszerekkel. A szimulációban használt döntött rendszer 250 wattos, 34 fokban döntött, 3,5 méter magasan lévő modulokból állt. A függőleges rendszer szintén 250 wattos modulokból épült fel, ezek azonban csak 0,5 méteres magasságban voltak. Mindkét rendszert 360 kétoldalas egységgel szimulálták 0,3 albedó mellett. A terméshozamra vonatkozó számadatokhoz a kutatók a DSSAT (Decision Support System for Agrotechnology Transfer) termesztési rendszermodelljét használták, és a káposztát választották olyan növényként, amely a tanulmányban szereplő valamennyi helyszínen termeszthető. Az egyes helyszínekre vonatkozóan kiszámították egy önálló fotovoltaikus rendszer és egy napelem nélküli növénytermesztési terméshozamát is.
Az üzemi nyereséget úgy határozták meg, hogy a káposzta nagykereskedelmi árát az Egyesült Királyság kormányzati jelentéseiből megszorozták az egyes helyszínek terméshozamával. Ugyanezt tették a napelemes rendszer által termelt bevétellel, a villamos energia kilowattóránkénti nagykereskedelmi árának és az egyes rendszerek villamosenergia-termelésének szorzatát vették alapul, mielőtt levonták volna az üzemeltetési költségeket.
A szimuláció azt mutatta, hogy a legtöbb helyen az éves üzemi nyereség több mint kétszeresére növelhető az agrofotovoltaika bevezetésével. A legnagyobb gazdasági hasznot a déli helyszínek, például Canterbury, Penryn és Brecon mutatták.
Kép: pv magazine
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
