Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Telepítsünk napelemeket a növények fölé?

Az agrofotovoltaika a növénytermesztésre és az energiatermelésre is hatékonyan hathat.

Létrehozva:

|

Egy új vizsgálat alapján a napelemek telepítése a mezőgazdasági területeken az Egyesült Királyság számos pontján életképes megközelítés lenne – számol be a PV Magazine. Aritra Ghosh, a csapat tagja ugyanakkor kiemelte: további eszközökkel még inkább meg lehetne erősíteni az agrofotovoltaika gazdasági előnyeit. A szakértő szerint még mindig nem nyilvánvaló, hogy a napelemek alatt kialakuló mikroklíma hogyan javítja a rendszer teljesítményét. Az azonban megállapítható: a modulok mindenképp sok pozitív hatást kapnak az alattuk lévő növényektől. A szakértők Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország tíz feltételezett helyszínén végeztek szimulációkat rögzített, döntött és függőleges agrofotovoltaikus rendszerekkel. A szimulációban használt döntött rendszer 250 wattos, 34 fokban döntött, 3,5 méter magasan lévő modulokból állt. A függőleges rendszer szintén 250 wattos modulokból épült fel, ezek azonban csak 0,5 méteres magasságban voltak. Mindkét rendszert 360 kétoldalas egységgel szimulálták 0,3 albedó mellett. A terméshozamra vonatkozó számadatokhoz a kutatók a DSSAT (Decision Support System for Agrotechnology Transfer) termesztési rendszermodelljét használták, és a káposztát választották olyan növényként, amely a tanulmányban szereplő valamennyi helyszínen termeszthető. Az egyes helyszínekre vonatkozóan kiszámították egy önálló fotovoltaikus rendszer és egy napelem nélküli növénytermesztési terméshozamát is.

Az üzemi nyereséget úgy határozták meg, hogy a káposzta nagykereskedelmi árát az Egyesült Királyság kormányzati jelentéseiből megszorozták az egyes helyszínek terméshozamával. Ugyanezt tették a napelemes rendszer által termelt bevétellel, a villamos energia kilowattóránkénti nagykereskedelmi árának és az egyes rendszerek villamosenergia-termelésének szorzatát vették alapul, mielőtt levonták volna az üzemeltetési költségeket.

A szimuláció azt mutatta, hogy a legtöbb helyen az éves üzemi nyereség több mint kétszeresére növelhető az agrofotovoltaika bevezetésével. A legnagyobb gazdasági hasznot a déli helyszínek, például Canterbury, Penryn és Brecon mutatták.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: pv magazine

Advertisement

Zöld Energia

A nap erejével hajtott tudomány – Szeged lett a zöld innováció fővárosa

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van – jelentette ki az energiaügyi miniszter Szegeden. Lantos Csaba az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósult, kétmilliárd forintos költségvetésű beruházás ünnepélyes átadásán azt mondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik. A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók – köztük a nap- és a szélenergia – hasznosítása. Lantos Csaba emlékeztetett: a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy fűtőelemet vásárolnak a paksi erőműbe a Westinghouse svéd gyárából, használni fogják a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas amerikai fejlesztésű zártkazettás rendszert, valamint a gazdaságosságot előtérbe állító kis moduláris reaktorok (SMR) is épülhetnek Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, az ország az észszerűség határain belül igyekszik diverzifikálni energiabeszerzését, hogy minél nagyobb energiaszuverenitást érjen el.

Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt – tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére. Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet. A beruházás során összesen 13 460 darab magas hatásfokú, alacsony degradációjú, kétoldalas napelemet építettek be. A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült, 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű. Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik.

Advertisement

Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák