Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tengervízzel fűthetnek egy gyárat Horvátországban

A kormányzati és EU-s támogatásból megvalósuló beruházás célja, hogy tengervízzel működő hőszivattyút telepítsenek a hajógyárban.

Létrehozva:

|

A horvátországi Viktor Lenac Hajógyár tengervízzel működő hőszivattyúra cserélné elektromos kazánjait és meglévő víz-víz hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A cél az, hogy modernizálják a vállalat egyik telephelyének fűtési és hűtési rendszerét, a tervek szerint a beruházásnak köszönhetően jelentősen visszaesik majd a létesítmény energiafogyasztása, valamint emissziója. A kísérleti projekt európai uniós és kormányzati támogatással valósul meg, siker esetén további hasonló beruházásokat valósíthatnak meg.

A Viktor Lenac Hajógyár az egyik legnagyobb hajógyár Horvátországban. A projektben úgy számolnak, hogy a tengervizes hőszivattyús rendszer nagyjából elegendő lesz a Martinscica városában található komplexum fűtéséhez és hűtéséhez. A meglévő rendszer szükséges teljesítménye 280 kilowatt, ebből 100 kilowattot a jelenleg víz-hőszivattyú biztosít. Ez a berendezés vízből nyeri ki a hőenergiát, amelyet az áramlási rendszerben használnak tovább, fenntartva a legalább 3 Celsius-fokos hőmérsékletet. Az ipari víz magas díja miatt azonban a mostani hőszivattyú működtetése gazdaságilag nem éri meg, és az energiahatékonyság sem megfelelő. A hajógyár az új beruházással ezen változtatna.

Az új hőszivattyú fő előnye abban rejlik, hogy a tengervíz hőmérséklete többnyire állandó egész évben. Mivel a tengervíz hőmérsékleti szempontból kedvezőbb az ipari víznél, a rendszer használata jóval gazdaságosabbá válhat.

Advertisement

A Viktor Lenac Hajógyár a közelmúltban írt ki pályázatot a tervezés és technikai dokumentáció előkészítésére. A javasolt hőszivattyú az elvárások szerint évi több mint 36 tonnával csökkentheti az épületkomplexum szén-dioxid-kibocsátását, illetve mintegy 155 ezer kilowattórával a fogyasztását. A projekt tervezett teljes költsége 480 millió euró lesz, a Horvát Regionális Fejlesztési Minisztérium és az Európai Unió ebből 233 millió euró támogatást biztosít. A szükséges fejlesztések már tavaly júniusban megkezdődtek, a beruházás előreláthatóan 2024. március 31-ig fog befejeződni.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák