Zöld Energia
Tengervízzel fűthetnek egy gyárat Horvátországban
A kormányzati és EU-s támogatásból megvalósuló beruházás célja, hogy tengervízzel működő hőszivattyút telepítsenek a hajógyárban.
A horvátországi Viktor Lenac Hajógyár tengervízzel működő hőszivattyúra cserélné elektromos kazánjait és meglévő víz-víz hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A cél az, hogy modernizálják a vállalat egyik telephelyének fűtési és hűtési rendszerét, a tervek szerint a beruházásnak köszönhetően jelentősen visszaesik majd a létesítmény energiafogyasztása, valamint emissziója. A kísérleti projekt európai uniós és kormányzati támogatással valósul meg, siker esetén további hasonló beruházásokat valósíthatnak meg.
A Viktor Lenac Hajógyár az egyik legnagyobb hajógyár Horvátországban. A projektben úgy számolnak, hogy a tengervizes hőszivattyús rendszer nagyjából elegendő lesz a Martinscica városában található komplexum fűtéséhez és hűtéséhez. A meglévő rendszer szükséges teljesítménye 280 kilowatt, ebből 100 kilowattot a jelenleg víz-hőszivattyú biztosít. Ez a berendezés vízből nyeri ki a hőenergiát, amelyet az áramlási rendszerben használnak tovább, fenntartva a legalább 3 Celsius-fokos hőmérsékletet. Az ipari víz magas díja miatt azonban a mostani hőszivattyú működtetése gazdaságilag nem éri meg, és az energiahatékonyság sem megfelelő. A hajógyár az új beruházással ezen változtatna.
Az új hőszivattyú fő előnye abban rejlik, hogy a tengervíz hőmérséklete többnyire állandó egész évben. Mivel a tengervíz hőmérsékleti szempontból kedvezőbb az ipari víznél, a rendszer használata jóval gazdaságosabbá válhat.
A Viktor Lenac Hajógyár a közelmúltban írt ki pályázatot a tervezés és technikai dokumentáció előkészítésére. A javasolt hőszivattyú az elvárások szerint évi több mint 36 tonnával csökkentheti az épületkomplexum szén-dioxid-kibocsátását, illetve mintegy 155 ezer kilowattórával a fogyasztását. A projekt tervezett teljes költsége 480 millió euró lesz, a Horvát Regionális Fejlesztési Minisztérium és az Európai Unió ebből 233 millió euró támogatást biztosít. A szükséges fejlesztések már tavaly júniusban megkezdődtek, a beruházás előreláthatóan 2024. március 31-ig fog befejeződni.
Zöld Energia
Egyre nagyobb az igény az otthoni napelem és akkumulátor rendszerekre
A rezsicsökkentés, az energiafüggetlenség és a nagyobb önellátás a legfontosabb motiváció a napelemes és energiatárolós rendszerek telepítésénél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az EU-SOLAR SE megbízásából készült IPSOS reprezentatív közvélemény-kutatás szerint különösen azok a háztartások nyitottak az otthoni akkumulátorok telepítésére, amelyek már rendelkeznek napelemes rendszerrel – írja az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyar lakosság jelentős része még nem lépett be a napenergia-piacra: a válaszadók mintegy 70 százalékának jelenleg sem napeleme, sem energiatárolója nincs. A falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van, elsősorban a diplomások, a vármegyeszékhelyeken élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében. A már napelemes háztartások azonban komoly érdeklődést mutatnak az akkumulátorok iránt. A felmérés szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttet, és ha a beruházáshoz állami támogatás is társulna, a telepítési kedv 78 százalékra emelkedne.
Azok körében, akik még semmilyen rendszert nem telepítettek, egyelőre visszafogottabb a beruházási hajlandóság. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk gondolkodik napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésében. Állami támogatással azonban ez az arány 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot. Az EU-SOLAR SE felmérése szerint a lakosság óvatos a beruházási összegek tekintetében. A meglévő napelemes rendszert kiegészítő energiatárolóra a válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot költene. A teljes rendszerben gondolkodók többsége (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészt vállalna.
A motivációk között is jól látható különbség van a két csoport között. A napelemmel rendelkező háztartások számára az energiatároló elsősorban biztonsági tartalékot jelent (49 százalék) illetve lehetőséget a saját termelésű energia minél nagyobb arányú felhasználására (47 százalék). Az új beruházók ezzel szemben leginkább a rezsicsökkentés (56 százalék) miatt vágnának bele a telepítésbe, de fontos szempont számukra az energia-önellátás növelése (39 százalék) és az energiaárak kiszámíthatatlanságától való függetlenedés is (34 százalék).
A kivitelező kiválasztásakor a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: a megkérdezettek 89 százaléka ezt döntő tényezőnek tartja. Emellett fontos, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon, valamint az is, hogy ismert és megbízható szolgáltatóként működjön. Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
