Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tengervízzel fűthetnek egy gyárat Horvátországban

A kormányzati és EU-s támogatásból megvalósuló beruházás célja, hogy tengervízzel működő hőszivattyút telepítsenek a hajógyárban.

Létrehozva:

|

A horvátországi Viktor Lenac Hajógyár tengervízzel működő hőszivattyúra cserélné elektromos kazánjait és meglévő víz-víz hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A cél az, hogy modernizálják a vállalat egyik telephelyének fűtési és hűtési rendszerét, a tervek szerint a beruházásnak köszönhetően jelentősen visszaesik majd a létesítmény energiafogyasztása, valamint emissziója. A kísérleti projekt európai uniós és kormányzati támogatással valósul meg, siker esetén további hasonló beruházásokat valósíthatnak meg.

A Viktor Lenac Hajógyár az egyik legnagyobb hajógyár Horvátországban. A projektben úgy számolnak, hogy a tengervizes hőszivattyús rendszer nagyjából elegendő lesz a Martinscica városában található komplexum fűtéséhez és hűtéséhez. A meglévő rendszer szükséges teljesítménye 280 kilowatt, ebből 100 kilowattot a jelenleg víz-hőszivattyú biztosít. Ez a berendezés vízből nyeri ki a hőenergiát, amelyet az áramlási rendszerben használnak tovább, fenntartva a legalább 3 Celsius-fokos hőmérsékletet. Az ipari víz magas díja miatt azonban a mostani hőszivattyú működtetése gazdaságilag nem éri meg, és az energiahatékonyság sem megfelelő. A hajógyár az új beruházással ezen változtatna.

Az új hőszivattyú fő előnye abban rejlik, hogy a tengervíz hőmérséklete többnyire állandó egész évben. Mivel a tengervíz hőmérsékleti szempontból kedvezőbb az ipari víznél, a rendszer használata jóval gazdaságosabbá válhat.

Advertisement

A Viktor Lenac Hajógyár a közelmúltban írt ki pályázatot a tervezés és technikai dokumentáció előkészítésére. A javasolt hőszivattyú az elvárások szerint évi több mint 36 tonnával csökkentheti az épületkomplexum szén-dioxid-kibocsátását, illetve mintegy 155 ezer kilowattórával a fogyasztását. A projekt tervezett teljes költsége 480 millió euró lesz, a Horvát Regionális Fejlesztési Minisztérium és az Európai Unió ebből 233 millió euró támogatást biztosít. A szükséges fejlesztések már tavaly júniusban megkezdődtek, a beruházás előreláthatóan 2024. március 31-ig fog befejeződni.

Advertisement

Zöld Energia

Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?

Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.

Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.

Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.

Advertisement

A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket.  „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.

A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.

Advertisement

Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.

További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák