Zöldinfó
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
A hatályos törvények szigorítását kérik kolozsvári környezetvédő civilek a romániai hatóságoktól, mert az elmúlt időszakban Erdély több megyéjében a természetvédelmi területeken randalírozó, engedély nélkül versenyt szervező terepmotorosokra panaszokodnak a helyiek.
A környezetvédelmi és vadorzás elleni civilszervezet (OPMCB) hétfői közleményében a Kolozs megyei Tordaszentlászlóhoz (Savadisla) tartozó védett területekre heti rendszerességgel visszajáró terepmotorosok és egy múlt héten tartott illegális off road verseny példáján keresztül hívta fel a figyelmet a problémára. Közösségi oldalán azt írta, hogy a magyarlakta község lakosai feljelentést tettek a rendőrségen, mert vasárnap egy csoport fiatal quadokkal járta keresztül-kasul a falut és a hozzá tartozó Natura 2000-es területeket, tönkretette a növényzetet és a község legelőjén kifeszített villanypásztort. A civilszervezet arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt hétvégén a román hatóságok állítottak le egy terepjárművek számára szervezett nemzetközi versenyt, amely Bihar, Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Máramaros megyék hegyvidéki védett területeit érintette. Az osztrák szervezők nem kérték a román hatóságok engedélyét, sőt, természetjárásként állították be az off road versenyt.
A Bihar megyei Bihon hírportál beszámolója szerint a hegyi túravezetők egyesülete és az országos off road bizottság lakossági bejelentés nyomán május 16-án értesítette az illetékes hatóságokat a versenyről. A környezetvédelmi őrség felügyelői Máramaros megyében érték tetten a verseny résztvevőit, akik úgy jutottak be ezekre a területekre, hogy leverték az erdő- és vadászterületeket védő sorompók lakatját. Dragomiresti településen több járművet lefoglaltak a hatóságok. Terepverseny nyomait Kolozs és Szilágy megyében is találtak, ott az okozott kárt a következő napokban mérik fel a hatóságok – írta a Bihon. A hírportál szerint a május 12-21. közötti illegális versenyeken mintegy 60, terepmotorozásra alkalmas jármű vett részt kilenc európai országból, egyebek között Ausztriából, Németországból és Svájcból, ahol a törvény szigorúan tiltja a hasonló rendezvényeket. A SuperKarpata Trophy nevezési díja 3000 euró volt. A verseny osztrák szervezői még a román erdészet logóját is feltüntették reklámanyagaikon, mintha társszervező lenne. Ettől az erdészet (Romsilva) elhatárolódott.
Az erdőkben, legelőkön száguldozó terepmotorosok Brassó megyében is veszélyeztetik a természeti értékeket, Bodzavám (Vama Buzaului) hegyi csendőrei az elmúlt hétvégén több quados turistát is megbírságoltak. Az Agerpres közlése szerint nyolc bírságot róttak ki, összesen 28 000 lej (2,1 millió forint) értékben. “Ismételten felszólítjuk a turistákat: úgy élvezzék a természet pompáját, hogy közben a védelméről is gondoskodnak. Meggyőződésünk, hogy egy erdei séta több örömet szerezhet, mint egy motorzajos utazás, és hogy az erdő zöldjét jobb szabad szemmel látni, mint egy bukósisak plexiüvegén keresztül” – idézte a Brassó megyei csendőrség közleményét az Agerpres. A hírügynökség szerint a kelet-erdélyi megyében az elmúlt két hónapban több tucat hasonló bírságot róttak ki, a hatályos romániai jogszabályok szerint a büntetés összege az ötezer lejt (376 ezer forint) is elérheti.
Zöldinfó
Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért
Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.
A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
