Zöld Energia

Természetalapú napelemberuházások pénzügyi modelljei a BioSolar projektben

Hogyan lehet még zöldebb a napelemekre költött pénz?

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2025-11-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a nemrég indult BioSolar projekt pénzügyi munkacsomagját, amely azt vizsgálja, miként lehet a napelem-beruházásokat olyan természetpozitív megoldásokká alakítani, hogy az ökoszisztémák helyreállítását is segítsék, és tiszta energiát is termeljenek – írja az alternativenergia.hu. A Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontja a Biosolar projekt pénzügyi vezetőjeként azt tűzte ki célul, hogy a napelemparkokba irányuló befektetésekkel mérhető biodiverzitási előnyöket is létre lehessen hozni. Ennek részeként a kutatók

feltárják, hogyan lehet beépíteni a biodiverzitási kockázatokat és lehetőségeket a napelem-beruházások pénzügyi értékelésébe,
pénzügyi iránymutatásokat dolgoznak ki ahhoz, hogy miként lehet a napelemparkokat úgy kialakítani, hogy azok támogassák a biodiverzitást,
vizsgálják, milyen biodiverzitási kreditek és fizetési rendszerek ösztönzik a leginkább a napelemfejlesztőket és befektetőket.
elemzik a „zöldmosás” kockázatait, hogy az alkalmazott pénzügyi eszközök hitelesek maradjanak és megfeleljenek az EU fenntartható finanszírozási szabályozásainak.

A nemzetközi konzorciumban spanyol, portugál, lengyel, kanadai, szlovén, izlandi, svéd és magyar egyetemek és partnerek vesznek részt. A projektben változatos szakterületeket képviselnek a kutatók az ökológiától és a környezeti szociológiától kezdve a megújuló energián és tájgazdálkodáson keresztül a közgazdaságtanig, pénzügyig. Többek között olyan napelempark-megoldások kidolgozására törekednek, ahol a megvalósításnál és üzemeltetésnél kifejezetten figyelembe veszik a biodiverzitás megőrzési módjait, és lehetőséget kínálnak arra, hogy a felhasznált gyep- és termőterületek a helyi flóra és fauna menedékeként szolgáljanak.

A kezdeményezést közösen finanszírozza a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Biodiversa+, az Európai Biodiverzitás Partnerség. A 2025 áprilisától 2028 márciusáig tartó projekt összköltségvetése 1,7 millió euró, amelyből 250 ezer eurót ítéltek oda a Corvinusnak. „A BioSolar megmutatja, hogy a biodiverzitás és a pénzügyek nem egymással szemben álló fogalmak”, mert az energiaváltás finanszírozása együtt járhat az ökoszisztémák helyreállításával is – mondta Dr. Naffa Helena, az SFRC vezetője. Hozzátette: „Ha olyan pénzügyi eszközöket tervezünk, amelyek jutalmazzák a természetpozitív napelemparkokat, akkor a gyakorlatban is bizonyíthatjuk ezt az összefüggést.”

A kutatás biodiverzitás-finanszírozási eredményei várhatóan új szempontokat adnak majd az uniós szakpolitikák és a befektetési gyakorlatok formálásához, valamint utat mutatnak ahhoz, hogyan érdemes beruházni a természetpozitív energiarendszerekbe. Az eredmények segítik elterjeszteni a természetalapú megoldásokat Európában a döntéshozók, befektetők és fejlesztők között. A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontja multidiszciplináris kutatásokat végez a pénzügyek, a fenntarthatóság és a befektetések határterületein. Kiemelt fókusza a természetpozitív finanszírozás: olyan eszközöket és stratégiákat dolgoz ki, amelyek a pénzügyi rendszert a biodiverzitás megőrzésével és a klímaállósággal hangolják össze.

Zöld Energia

nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika

Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-01-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.

Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.

Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.

Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.

Tovább olvasom