

Zöldinfó
Természetes védelem szőlőre szabva: ragadozómadarak és denevérek segítik a gazdákat
A kutatás eredményei szerint az ökológiai gazdálkodás és az élőhelyek megőrzése kézzelfogható előnnyel jár a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös vizsgálata szerint a madarak és denevérek a szőlőültetvények védelmezői lehetnek, a repülő ragadozók pedig nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem mérséklik a terméskiesést is. A kutatásból az is kiderült, hogy az erdős környezet különösen kedvező a denevérek jelenlétéhez – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Mint írták, a modern mezőgazdaság intenzív módszerei – például a fokozott növényvédőszer-használat – komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel több kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak – tették hozzá. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában. Közös kutatásuk kimutatta, ezek a ragadozók nemcsak a kártevőpopulációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.
Kiemelték: a kutatásban hazai szőlőültetvényeket vizsgáltak, különböző gazdálkodási módok (ökológiai, valamint integrált) és táji környezet (erdős, illetve nyílt mezőgazdasági tájak) mentén. A közlemény szerint a madarak és denevérek ketrecekkel történő kizárásával végzett kísérletek megmutatták, hogy ahol ezek a ragadozók jelen voltak, ott kevesebb terméskárt és alacsonyabb kártevőszámot regisztráltak. Az erdős tájak különösen kedveztek a denevérek tavaszi aktivitásának, ami csökkentette a szőlőmoly jelenlétét, közvetlen hatást gyakorolva a terméshozamra – tették hozzá. “Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra” – idézi a közlemény Korányi Dávidot, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont terepi tanulmányt vezető kutatóját.
A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a kizárt szőlőtőkéken következetesen magasabb volt a levél- és terméskártétel, ami megerősíti a madarak és denevérek kártevő-szabályozó szerepét – olvasható az összegzésben. Mint írták, a tanulmány hangsúlyozza továbbá a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben. Ezzel kapcsolatban a kutatás vezető szerzője, Batáry Péter kiemelte: “A kártevők biológiai szabályozása az ökológiai gazdálkodás révén tovább fokozható, amely a gyomirtó és szintetikus rovarölő készítményeket nélkülözve elősegíti a hasznos ízeltlábú szervezetek betelepülését és növeli az általuk biztosított predációs nyomást a szőlőültetvényekben”. A magyar és olasz kutatók eredményeit a Journal of Applied Ecology szaklapban publikálták – áll a közleményben.

Zöldinfó
Fertőzésveszély a víztározónál: árvíz utáni kárelhárítás zajlik Romániában
Több száz tonna hulladék, állattetemek és törmelék került a vízbe, ami komoly egészségügyi és környezeti kockázatot jelent.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megkezdődött a veszélyes hordalék eltakarítása a romániai Békási-víztározó északi végén, ahol több száz tonnányi fahulladék, háztartási szemét, építőanyag, és rengeteg állattetem gyűlt fel a múlt heti árvíz következtében – közölte az alternativenergia.hu. A munkálatokban Békási-víztározót kezelő, a romániai vízi erőműveket üzemeltető Hidroeletrica vállalat és a regionális vízügyi igazgatóság és a Romsilva állami erdészet mintegy 30 szakembere vesz részt, akik több markolót, darut, rönkszállítót és vízi járművet használnak a takarítás során. A Neamt megyei prefektusi hivatal pénteken veszélyhelyzetet hirdetett Poiana Teiului község területén, miután a megáradt Beszterce-folyó rendkívüli mennyiségű hordalékot sodort a víztározóba.
A vízügyi hatóságok már múlt héten úszó akadályokkal kerítették el a hordalékot, hogy az ne sodródjon tovább a több mint 400 négyzetkilométeres vízfelület belseje felé. A környezetvédelmi és közegészségügyi szakemberek naponta tesztelik a környékbeli falvak ivóvizét, megelőzendő, hogy a víztározóba került hatalmas mennyiségű, gyorsan bomló hulladék fertőzést okozzon. A Békási-víztározóba került, a hajózás biztonságát is veszélyeztető ökológiai veszélyforrás eltakarítása várhatóan több hetet vesz majd igénybe.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hiányos címkék, hibás hirdetések – megbukott az energiatudatos tájékoztatás?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Túlélünk vagy túlfogyasztunk? – Egyre hamarabb jön el az emberiség ökológiai fordulónapja
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Teljes energetikai átalakuláson megy keresztül a bogácsi fürdő
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Hortobágyi halastavak megőrzése a cél