Zöldinfó
Természeti kincsek versenye: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park lett a legszeb
A Balaton-felvidéki lett a magyarok kedvenc nemzeti parkja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hazánk tíz nemzeti parkja közül a Balaton-felvidékit tartják a legszebbnek a magyarok – ez derül ki a Csodásmagyarország.hu online felméréséből – közölte az alternativenergia.hu. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkra a Csodásmagyarország.hu 2198 fő részvételével, 2025. júliusi online kutatásában a megkérdezettek 22 százaléka szavazott. Második helyen a cseppkőbarlangjairól híres Aggteleki Nemzeti Park végzett 20 százalékkal, harmadik lett a Bükki Nemzeti Park 18 százalékkal, amely lombos erdeivel és vízeséseivel vonzza a látogatókat. Az Őrségi Nemzeti Park – a falusias táj és árnyas erdők vidéke – 14 százalékkal a negyedik helyen zárt, az ötödik helyet pedig a Hortobágyi Nemzeti Park szerezte meg, amely az alföldi puszta és a hagyományos állattartás ikonikus helyszíne, 11 százalékkal. A vízi élőhelyeiről és madárvilágáról ismert Fertő-Hanság, valamint az ártéri erdőkkel és mocsarakkal tarkított Duna-Dráva Nemzeti Park egyaránt 4-4 százalékot kapott a felmérés során. A Duna-Ipoly Nemzeti Park – a folyók menti völgyek és erdők otthona – 3 százalékot ért el, míg a Körös-Maros Nemzeti Park, az ártéri rétek vidéke, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park, a homokbuckák és a sztyeppei tájak hazája, 2-2 százalékot szerzett.
Kiemelik: mindegyik természetvédelmi terület különleges látnivalókat és élményeket kínál – köztük több világörökségi helyszínnel is büszkélkedhet, mint például az Aggteleki, a Hortobágyi és a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A most legszebbnek választott Balaton-felvidéki Nemzeti Park számos kuriózumot rejt: itt található például a Kis-Balaton, amely Fekete István regényeinek is a helyszíne, a világon egyedülálló és csónakázásra is lehetőséget adó Tapolcai-tavasbarlang, valamint a híres Tihanyi-félsziget. Emellett érdemes felfedezni a Bakony-Balaton Geoparkot, Hegyestűt, a Badacsonyi Bazaltorgonákat, valamint Salföldet és a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumot is. A Káli-medence apró falvai vonzó fekvésük mellett gasztronómiai különlegességeikkel is csábítanak, míg a Badacsonyról vagy a Szigligeti várból páratlan panoráma nyílik a vidékre. A térség feltérképezhető egy tókerülő kerékpártúra részeként, de akár az Országos Kéktúra helyi szakaszain vagy a Balaton-felvidéki Kéktúrán barangolva is.
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
