Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Természetközeli élőhelyek helyreállítása kezdődött az Őrségben

Négy helyszínen újulnak meg patak menti területek, kaszálók és vizes élőhelyek az Őrségi Nemzeti Parkban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 535 millió forint támogatást nyert a KEHOP Plusz programban, amelyből vizes élőhelyek, kaszálók és patak menti területek újulnak meg  -írja az alternativenergia.hu. A projekt célja a biológiai sokféleség védelme és az élőhelyek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának erősítése – közölte az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projekt nyitórendezvényén, Őriszentpéteren. Rácz András kiemelte, hogy a KEHOP Plusz program keretében a 10 nemzeti park igazgatóságnál összesen 59 projekt indul el, amelyek éveken keresztül javítják majd Magyarország természeti környezetének állapotát. Az 59 beruházás összértéke 41,1 milliárd forint, és közel 100 ezer hektárt érint a beavatkozás, legyen szó élőhely-rekonstrukcióról, infrastruktúra-fejlesztésről vagy természetvédelmi szemléletformálásról. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hét projektje 4,3 milliárd forint támogatásban részesül, melyek együttesen több mint 1100 hektáron javítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit. A most kezdődő, 128 hektárt érintő beruházás négy helyszínen valósul meg. Ezek közül kiemelkedik a Kerca-patak természetes mederalakulatainak helyreállítása, ahol a víz kis- és középvizes időszakban újra a természetes mederbe kerülhet, valamint a Gyöngyös-patak mentén kialakuló lassú áramlású, sekély vizű élőhelyek rekonstrukciója, amelyek eddig hiányoztak a térség ökológiai palettájáról – írták.

Az államtitkár a közlemény szerint úgy fogalmazott, hogy az élőhely-rekonstrukciók nem csupán ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelten fontosak. A természetvédelmi beruházásokkal együtt fejlődik az ökoturizmus, erősödik a környezeti nevelés, és nő a helyi közösségek természeti értékek iránti elkötelezettsége is. Rácz András kiemelte: a természetvédelem nemcsak értékmegőrzés, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz is lehet, különösen olyan térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs. Ezért a kormány továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő generációi is megismerhessék Magyarország kiemelkedő természeti örökségét – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás során 19 sakál májmintáját vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztják. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal – fűzték hozzá. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is – figyelmeztettek a kutatók, akik azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban.

Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek. Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. “Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin- szennyezettségének jellemzésében” – idézi a közlemény Szőke Zsuzsannát, a kutatás vezetőjét. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére, és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák