Zöldinfó
Természetközeli módszerekkel újult meg a kőbányai erdő
Ökoszisztéma és rekreációs szolgáltatásaikkal a városi erdők az élhetőség nélkülözhetetlen feltételei.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A városierdő-fejlesztési program kőbányai projektjének bemutatóján Zambó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország céltudatosan foglalkozik az erdőkkel, az állami erdőgazdaságok 22 ezer hektár parkerdőről gondoskodnak – írja az alternativenergia.hu. Budapesten az erdők területe többszörösen meghaladja a parkokét, ezért nem mindegy, milyen kezelésben részesülnek. Ma az egyik legfontosabb megoldás a folyamatos erdőborítottság, az örökerdő-gazdálkodás, amely Budapesten is kiemelt jelentőségű. A nagyvárosokban az erdő léte nem magától értetődő, hanem hosszas és tudatos munka gyümölcse, a kőbányai erdő megújítása pedig példaértékű összefogás eredménye, amelyet a Pilisi Parkerdő és az önkormányzat együttműködése tett lehetővé – fogalmazott. A Pilisi Parkerdő vezérigazgatója szerint a városi erdők klímavédelmi pajzsok, a fenntartható erdőgazdálkodás laboratóriumai. Ezzel a felismeréssel kezdődött el a városierdő-fejlesztési program, amely hagyományos erdőgazdálkodási eljárásokat keresett a környezeti kihívásokra – mondta Reinitz Gábor, aki úgy látja, hogy az új stratégia a gyakorlatban is bevált, eredményeit az itt élők is elismerik.
A budapesti erdők kétharmada, több mint 3600 hektár a Pilisi Parkerdő kezelésében áll, ám a jövőjük nem csupán erdészeti, hanem társadalmi, gazdasági, közjóléti ügy is, amiért közösen kell tenni – hangsúlyozta. Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője elmondta, hogy a kőbányai erdő folyamatos erdőborítással kezelve, természetközeli eljárásokkal újulhatott meg, és várhatóan ellenáll majd a klímaváltozás hatásainak. Kiemelte, hogy a városi erdők milliók életét befolyásolják, ezért bízik benne, hogy lesznek újabb források és együttműködések, hogy ne csak a kőbányai projekthez hasonló mintaterületek újulhassanak meg. D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere hangsúlyozta, hogy a főváros keleti zöld tüdeje a klimatikus viszonyok alakításában betöltött szerepét csak akkor képes ellátni, ha megfelelő gondozást kap. Az önkormányzat ezért jelentős összegeket biztosított az itteni erdők megújításához, és hasonló projekt kezdődhet a közeli nagyiccei erdőben is mintegy 200 millió forintos állami támogatással.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés: így ösztönzik az energiaspórolást