Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Természetvédelem termálvízzel: példaértékű együttműködés a szikes tavak jövőjéért

A szikes tavak revitalizációjára kerestek megoldást a Homokhátságon.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Homokhátság szikes tavainak revitalizációjára kerestek megoldást a szűrt termálvíz hasznosításával a magyar és szerb együttműködéssel megvalósult SPArrow projekt során – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az egyedülálló élőhelynek számító szikes tavak évszázadok óta jelentős emberi hatásnak vannak kitéve. A vízelvezetés, a szennyezés és a környezet átalakítása miatt számos ilyen tó eltűnt. A mórahalmi önkormányzat és az Újvidéki Egyetem műszaki karának együttműködésével, uniós támogatással megvalósult, 200 ezer eurós (76,4 millió forintos) költségvetésű projekt célja olyan helyreállítási terv kidolgozása volt, amely a különleges élőhely megőrzésével hozzájárul a térség biodiverzitásának védelméhez. A magyar és szerb szakemberek több mintavétel során vizsgálták a termálvizet és a talaj összetételét a vajdasági Nagybecskerek (Zrenjanin) közelében található Ruszanda-tónál és Mórahalmon. Terveket készítettek a vízminőség javítása és a biodiverzitás megőrzése érdekében. Eljárásrendet dolgoztak ki a gyógyfürdőkben használt termálvíz-kivezetésre, a gyógyvíz hőenergiájának hasznosítására, a víz sótalanítását, valamint a sótartalom esetleges gyógyászati felhasználására.

A projekt fő eredménye a mórahalmi Bite-szék revitalizációs terveinek elkészítése egy ökológiailag fenntartható, integrált vízgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében. A Mórahalomtól keletre található, mélyfekvésű szikes terület még a kétezres évek elején rendszeresen víz alá került, így fontos szerepet töltött be a vízimadarak életében mint táplálkozó, fészkelő és pihenőhely. A terv más, hasonló kihívásokkal küzdő települések számára is adaptálható lesz. A mórahalmi önkormányzat a Bite-szék revitalizációját szintén pályázati források felhasználásával tervezi, ehhez a jogszabályok megváltoztatására is szükség lesz.

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák