Zöldinfó

Tiszta víz? Nem kell!

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-07-31

Szerző:

Hell

Sok szervezet dolgozik a szegény országokban azon, hogy tiszta ivóvizet biztosítson a falvak lakóinak. De nem minden közösségben fogadják örömmel az ajándékot. Ennek oka a tudatlanság.

Ahány falu, annyiféle szennyezett víz – nagyjából ez a mérleg India számos táján. A sokféle szennyezés pedig sokféle tisztítást igényel. Ha nehézfémek találhatók benne, fordított ozmózis-rendszer szükséges, ami egy egész közösséget lát el, ha baktériumokat kell eltávolítani, elég a lakásban felszerelhető tisztító is, ami egy családot szolgál ki. (Egymilliárd ember nem jut naponta tiszta ivóvízhez az UNESCO szerint.)

Indiában például a víztisztító berendezés üzembe helyezése 20 000 dollárt kóstál, amihez 5000 literes tartály is jár. Egy ilyen eszközzel azonban akár egy kisebb falu ivóvízproblémája is megoldható. A helyi lakosok -a keresményük nagyságától függően- havonta 1,2 és 3 dollár közötti összeget fizetnek, amiért naponta 20 liter vízben részesülnek (vagyis havonta több mint 600 liter jár nekik, literenként 22,7 forintért). A tisztítást is baktériumok és UV-fény végzi. A berendezés óránként 2000 liter vizet tisztít meg, vagyis 100 lakost tud ellátni ez idő alatt.

Többek között a joghurt-multi társadalomtudatos szervezete, a Danone Communities segédkezik ilyen projektek kivitelezésében. A legnagyobb nehézséget azonban az emberek meggyőzése jelenti: sokan nem hajlandók fizetni a vízért, mondván ingyen is hozhatnak a kútból vagy a közeli patakból. Ennek oka vagy a tudatlanságuk vagy a megszokás: nem hajlandók belátni, hogy saját szervezetüknek tesznek rosszat, s hogy a szennyezett víz akár végzetes hatással is lehet rájuk.

A nem kormányzati szervezetek munkatársai azt tapasztalták, hogy a fizetési hajlandóság nem vallási alapú: megesik, hogy az egyik faluban örömmel fogadják a kezdeményezést, a másikban viszont nem kérnek a víztisztító eszközből.

Másutt a fizetés módja körülményes. Az elszegényedett emberek nehezen tudják megoldani, hogy minden nap legyen náluk készpénz. Vannak helyek, ahol afféle bérletrendszert találtak ki, amiért egyszer kell fizetni havonta. A lakosok 20 alkalommal jöhetnek vízért és a bérleten mindig bejelölik ezeket az alkalmakat.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:ivóvíz szegénység vízellátás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Több éves kutatás zárult le az autonóm járművek és robotok biztonságos működéséről

Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta – ismertette az alternativenergia.hu. Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek. A 2021. őszén induló program során olyan technológiai megoldások születtek, amelyek segítik az önvezető járműveket és robotokat abban, hogy gyorsabban reagáljanak a váratlan helyzetekre, pontosabban érzékeljék környezetüket, és hatékonyabban használják fel az energiát. Ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, valamint a járműipar és a robotika versenyképességének növeléséhez.

A kutatások hatása nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ARNL működése során több mint 9 milliárd forint összesített bevételt ért el. A program eredményeként eddig 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint 4 nemzetközi szabadalmat nyújtottak be, továbbá 3 spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták, amelyek a laboratóriumban megszületett tudást a gyakorlatban hasznosítják.

A projekt az RRF-2.3.1-2021 „Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” című konstrukció keretében valósult meg. A munkában három meghatározó intézmény – a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vett részt, közel négyszáz kutató és technikus közreműködésével.

„Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára” – mondta Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetését ellátó HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője.

Tovább olvasom