Zöldinfó

Tiszta víz? Nem kell!

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-07-31

Szerző:

Hell

Sok szervezet dolgozik a szegény országokban azon, hogy tiszta ivóvizet biztosítson a falvak lakóinak. De nem minden közösségben fogadják örömmel az ajándékot. Ennek oka a tudatlanság.

Ahány falu, annyiféle szennyezett víz – nagyjából ez a mérleg India számos táján. A sokféle szennyezés pedig sokféle tisztítást igényel. Ha nehézfémek találhatók benne, fordított ozmózis-rendszer szükséges, ami egy egész közösséget lát el, ha baktériumokat kell eltávolítani, elég a lakásban felszerelhető tisztító is, ami egy családot szolgál ki. (Egymilliárd ember nem jut naponta tiszta ivóvízhez az UNESCO szerint.)

Indiában például a víztisztító berendezés üzembe helyezése 20 000 dollárt kóstál, amihez 5000 literes tartály is jár. Egy ilyen eszközzel azonban akár egy kisebb falu ivóvízproblémája is megoldható. A helyi lakosok -a keresményük nagyságától függően- havonta 1,2 és 3 dollár közötti összeget fizetnek, amiért naponta 20 liter vízben részesülnek (vagyis havonta több mint 600 liter jár nekik, literenként 22,7 forintért). A tisztítást is baktériumok és UV-fény végzi. A berendezés óránként 2000 liter vizet tisztít meg, vagyis 100 lakost tud ellátni ez idő alatt.

Többek között a joghurt-multi társadalomtudatos szervezete, a Danone Communities segédkezik ilyen projektek kivitelezésében. A legnagyobb nehézséget azonban az emberek meggyőzése jelenti: sokan nem hajlandók fizetni a vízért, mondván ingyen is hozhatnak a kútból vagy a közeli patakból. Ennek oka vagy a tudatlanságuk vagy a megszokás: nem hajlandók belátni, hogy saját szervezetüknek tesznek rosszat, s hogy a szennyezett víz akár végzetes hatással is lehet rájuk.

A nem kormányzati szervezetek munkatársai azt tapasztalták, hogy a fizetési hajlandóság nem vallási alapú: megesik, hogy az egyik faluban örömmel fogadják a kezdeményezést, a másikban viszont nem kérnek a víztisztító eszközből.

Másutt a fizetés módja körülményes. Az elszegényedett emberek nehezen tudják megoldani, hogy minden nap legyen náluk készpénz. Vannak helyek, ahol afféle bérletrendszert találtak ki, amiért egyszer kell fizetni havonta. A lakosok 20 alkalommal jöhetnek vízért és a bérleten mindig bejelölik ezeket az alkalmakat.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:ivóvíz szegénység vízellátás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?

A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.

Létrehozva:

23 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.

A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.

A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.

A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.

Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.

A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.

Tovább olvasom