Zöldinfó
Tiszta víz? Nem kell!
Sok szervezet dolgozik a szegény országokban azon, hogy tiszta ivóvizet biztosítson a falvak lakóinak. De nem minden közösségben fogadják örömmel az ajándékot. Ennek oka a tudatlanság.
Ahány falu, annyiféle szennyezett víz – nagyjából ez a mérleg India számos táján. A sokféle szennyezés pedig sokféle tisztítást igényel. Ha nehézfémek találhatók benne, fordított ozmózis-rendszer szükséges, ami egy egész közösséget lát el, ha baktériumokat kell eltávolítani, elég a lakásban felszerelhető tisztító is, ami egy családot szolgál ki. (Egymilliárd ember nem jut naponta tiszta ivóvízhez az UNESCO szerint.)
Indiában például a víztisztító berendezés üzembe helyezése 20 000 dollárt kóstál, amihez 5000 literes tartály is jár. Egy ilyen eszközzel azonban akár egy kisebb falu ivóvízproblémája is megoldható. A helyi lakosok -a keresményük nagyságától függően- havonta 1,2 és 3 dollár közötti összeget fizetnek, amiért naponta 20 liter vízben részesülnek (vagyis havonta több mint 600 liter jár nekik, literenként 22,7 forintért). A tisztítást is baktériumok és UV-fény végzi. A berendezés óránként 2000 liter vizet tisztít meg, vagyis 100 lakost tud ellátni ez idő alatt.
Többek között a joghurt-multi társadalomtudatos szervezete, a Danone Communities segédkezik ilyen projektek kivitelezésében. A legnagyobb nehézséget azonban az emberek meggyőzése jelenti: sokan nem hajlandók fizetni a vízért, mondván ingyen is hozhatnak a kútból vagy a közeli patakból. Ennek oka vagy a tudatlanságuk vagy a megszokás: nem hajlandók belátni, hogy saját szervezetüknek tesznek rosszat, s hogy a szennyezett víz akár végzetes hatással is lehet rájuk.
A nem kormányzati szervezetek munkatársai azt tapasztalták, hogy a fizetési hajlandóság nem vallási alapú: megesik, hogy az egyik faluban örömmel fogadják a kezdeményezést, a másikban viszont nem kérnek a víztisztító eszközből.
Másutt a fizetés módja körülményes. Az elszegényedett emberek nehezen tudják megoldani, hogy minden nap legyen náluk készpénz. Vannak helyek, ahol afféle bérletrendszert találtak ki, amiért egyszer kell fizetni havonta. A lakosok 20 alkalommal jöhetnek vízért és a bérleten mindig bejelölik ezeket az alkalmakat.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés