

Zöld Közlekedés
Több ezer cég kapott támogatást villanyautóra
Meghaladta a hatezret a támogatási szerződéssel rendelkező cégek száma a közlekedés zöldítését ösztönző pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Meghaladta a hatezret a támogatási szerződéssel rendelkező cégek száma a közlekedés zöldítését ösztönző pályázaton. A gazdasági társaságoknak eddig összesen 26,8 milliárd forintot ítéltek oda a felhívás 30 milliárdos keretösszegéből – közölte Facebook-oldalán kedden az Energiaügyi Minisztérium (EM). A több mint 7100 jelentkező mintegy felének, a nyertesek 60 százalékának, több mint 3600 cégnek már ki is fizettek 15,8 milliárd forintot. A vállalati flották környezetbarát korszerűsítését segítő programban egy járműre 2,8-4 millió forint, egy vállalkozásnak akár 64 millió forint támogatás juthat – ismertette a minisztérium. A tiszta és csendes személygépkocsik, kisteherautók, kisbuszok üzemeltetése, karbantartása olcsóbb, mint hagyományos hajtású társaiké, írja az alternativenergia.hu. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a pályázati lehetőség meghosszabbított határidővel 2025. december elsejéig még nyitva áll. A vidéki cégek 1,5 milliárd forinttal több forrásból zöldíthetik járműparkjukat. Az elmúlt tavasz minden idők legjobb havi adatait hozta a klímabarát gépkocsik forgalomba helyezésében. A felpörgött bővüléssel a tisztán elektromos hazai flotta darabszáma 82 ezer fölé nőtt, 2020 elejéhez képest ez tízszeres bővülést jelent – fűzte hozzá a minisztérium.

Zöld Közlekedés
Bővít a BYD Komáromban: évente 1250 elektromos busz érkezhet
A kínai vállalat három európai beruházása közül ez a harmadik, mind Magyarországon.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kínai BYD 32 milliárd forint értékű beruházással új elektromosbusz-gyártó üzemet épít Komáromban, amelynek köszönhetően 620 új munkahely jön majd létre – írja az alternativenergia.hu. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BYD új elektromosbusz-gyártó üzemének alapkőletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a kínai vállalat 32 milliárd forint értékű beruházást hajt végre Komáromban, amelyet a kormány 3,1 milliárd forinttal támogat, így segítve elő 620 új munkahely létrejöttét. Tájékoztatása szerint a projekt nyomán feláll egy kutatás-fejlesztési tesztlaboratórium, illetve az üzem kapacitása is meg fog háromszorozódni, ezáltal évente összesen 1250 elektromos buszt és teherautót tudnak majd előállítani. Beszédében leszögezte, hogy a BYD egy igen dinamikusan bővülő vállalat, az idei év első öt hónapjában 40 százalékkal növelték az értékesített járműveik számát, azaz hazánk egy olyan gyorsvonatra szállt fel, amelyre Európában sokan próbálnak. “A BYD tevékenységének a bővülése lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország a legmodernebb, az európai gazdaság szempontjából gerincoszlopot adó ágazatban, vagyis az elektromos járműgyártásban továbbra is európai listavezető tud lenni” – hangsúlyozta.
Továbbá emlékeztetett, hogy a BYD másfél év alatt három óriási beruházást jelentett be hazánkban, a cég megkezdte az első európai autógyárának építését Szegeden, aztán úgy döntöttek, hogy az európai központjukat és kutatás-fejlesztési központjukat Budapestre hozzák, ezúttal pedig megkezdik ennek az új buszgyártó üzemnek az építését Komáromban. “Mindhárom beruházásért nagyon komoly versenyt kellett vívnunk. És mindhárom beruházásért nyugat-európai országokkal vívtuk a versenyt. Tehát van itt egy elképesztő képmutatás, amikor nyugat-európai politikusok arról beszélnek, hogy el kéne határolni magunkat Kínától, le kéne építeni az európai-kínai gazdasági együttműködést, miközben a háttérben folyamatosan velük versenyzünk ezekért a kínai beruházásokért” – fogalmazott. “Ma már ezek a beruházási versenyek olyan élesek, hogy vannak, akik erkölcsileg kevésbé vállalható eszközöket is megengednek maguknak. Ezeket általában önök úgy látják, hogy álhíreket terjesztenek a magyar sajtóban arról, hogy hogy és miért nem sikerülnek a kínai beruházások Magyarországon. Ebben persze az a szomorúság, hogy itt magyar újságírók és politikusok is beállnak az idegen érdekeket képviselni” – fűzte hozzá.
Rámutatott, hogy a kínai cégek mára az egyik legnagyobb beruházói közösséget alkotják az országban, és a legmodernebb technológiákat hozzák el hazánkba. Óriási eredménynek nevezte, hogy 2023-ban az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka, míg tavaly a 31 százaléka Magyarországra érkezett. A miniszter végül kitért Komárom látványos közelmúltbeli fejlődésére is, rámutatva, hogy a város olyan beruházási célponttá vált Magyarországon, amellyel a méreténél és a lakosságszámánál jóval nagyobb súlyt képvisel a nemzetgazdaság teljesítményében. Kifejtette, hogy itt jött létre a Dunántúl egyik fő gazdasági motorja, ami jól tanúsít az is, hogy Komárom-Esztergom vármegye ipari teljesítménye az elmúlt tizenöt évben a háromszorosára nőtt, értéke ezáltal tavaly már meghaladta az ötezer milliárd forintot, miközben a munkanélküliség a felére csökkent. Aláhúzta, hogy mindez részben annak köszönhető, hogy az állam az utóbbi tíz évben 141 beruházáshoz nyújtott támogatást helyben. Illetve köszönetet mondott a BYD vezetőinek, amiért visszaigazolják annak a kormányzati célkitűzésnek a megalapozottságát, amely úgy szól, hogy a Magyarországra először termelést hozó kínai vállalatok a kritikus mennyiség elérése után folyamatosan növelik a technológiai színvonalukat, kutatás-fejlesztési központokat hoznak létre, majd szolgáltatási funkcióikat is telepítenek ide, ahogy ez most is látszik.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia22 óra telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre