Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint 240 tonna adományt gyűjtött az Élelmiszerbank

Létrehozva:

|

Összesen 241 tonna tartós élelmiszert adtak össze a vásárlók a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 17. karácsonyi adománygyűjtő akciójában péntektől vasárnapig az ország 160 településén 334 áruházban 6500 önkéntes közreműködésével.

Talán még soha nem volt ekkora szükség az emberek segítségére, mint az idei évben. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben napról napra emelkedik a rászorulók száma, az őket támogató szervezetek hónapok óta erőn felül igyekeznek helytállni. Pedig ők maguk is egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a segítő munkájukat ellehetetlenítő rezsi- és üzemanyagárak emelkedése miatt – emlékeztet az Élelmiszerbank az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Mint kiemelték, összesen 241 231 kilogramm tartós élelmiszer gyűlt össze, ezekből 48 246 darab, egyenként 5 kilogrammos élelmiszercsomag készül, tehát percenként 30 pakk összeállításához szükséges mennyiség jött össze. A csomagok általában lisztet, cukrot, tésztát, rizst, konzerveket, olajat, tartós tejet, édességet és adott esetben bébiételt tartalmaznak. Súly alapján száraztésztát adományoztak a legtöbben, összesen 47 925 kilót, de szép mennyiség érkezett konzervekből, rizsből, tartós tejből és édességből is. Az adakozó kedvű vásárlóknak köszönhetően az Élelmiszerbank 48 ezer rászoruló embert, családot fog támogatásban részesíteni az ünnepi időszakban.

Bár az adomány mennyisége nem tudta elérni a tavalyi rekordot, a segíteni vágyók száma nem csökkent, legfeljebb a lehetőségeik – közölte az Élelmiszerbank. A közlemény szerint a Tesco ebben az évben is kiegészíti a vásárlók felajánlásait. A cég az áruházaiban összegyűjtött élelmiszerek értékének 20 százalékát, 22,5 millió forintot ajánl fel pénzadomány formájában, amivel az Élelmiszerbank egész éves élelmiszermentő munkájához is hozzájárul. A vásárlók közvetlenül a környezetükben élő nehézsorsú embereknek segítettek. Az összeállított élelmiszercsomagokat a gyűjtésben résztvevő áruházak környékén tevékenykedő karitatív szervezetek közreműködésével osztják ki a közelben élő rászorulók között az ünnepeket megelőző hetekben és a januári időszakban.

Advertisement

Az adományok főként az időseket, nagycsaládosokat, családsegítő szolgálatok és gyermekotthonok ellátottjait, fogyatékossággal élő embereket, hajléktalanokat és az ország legelmaradottabb településein lakókat segítik majd. A közlemény kiemeli, hogy az ünnepi jótékonykodásról az sem maradt le, aki a hétvégén nem tudott ellátogatni az áruházakba. A Tesco Otthonról szolgáltatása november 30-ig még lehetőséget kínál a jótékonykodásra. A honlapjukon bárki vásárolhat tartósélelmiszer-csomagokat adományként, amelyeket az Élelmiszerbank és partnerei szintén az ünnepi időszakban juttatnak el a nélkülözőkhöz.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemes áttörés: A napfényből egyszerre lesz élelmiszer és olcsó áram!

Bár a napelemek alatti növénytermesztés segíthet kivédeni a klímaváltozás hatásait és megmentheti a vidéki földeket, a technológia csak akkor lesz valódi segítség, ha a haszna nem a nagybefektetőknél, hanem a helyi termelőknél csapódik le.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ahogy a nap nyugat felé halad a spanyolországi Murcia egén, a napelemek nemcsak elnyelik a napsugarakat, hanem árnyékot és védelmet is nyújtanak a alattuk növekvő kápia paprikának, borszőlőnek és sárkánygyümölcsnek. A mezőgazdaságáról és bőséges napsütéséről ismert délkelet-spanyolországi régió jelenleg azt teszteli, hogy a termőföldekért folytatott küzdelem helyett a mezőgazdaság és a napenergia képes-e békésen és hatékonyan egymás mellett létezni. Ezt a technológiát nevezik agrár-fotovoltaikának (agrivoltaics vagy agri-PV), amely az élelmiszer-termelés és a megújulóenergia-termelés közvetlen integrációját jelenti, írja az alternativenergia.hu. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a napelemes rendszereket a mezőgazdasági növények fölé, azok sora közé vagy a parcellák szélére telepítik. Egy 2023-as tanulmány becslése szerint Európa a jelenlegi villamosenergia-igényének akár a huszonötszörösét is képes lenne megtermelni az agrár-fotovoltaika segítségével. Ugyanakkor a napenergia-szektor sajátos környezeti és társadalmi kihívásokkal küzd. Mivel egységnyi villamos energia megtermeléséhez lényegesen nagyobb területre van szüksége, mint sok más energiaforrásnak, komoly területhasználati konfliktusokat váltott ki, különösen a vidéki térségekben. A technológiában rejlő gazdasági és környezeti lehetőségek óriásiak, de a szakértők rámutatnak: egyáltalán nem mindegy, hogyan valósítják meg a beruházásokat, és kik a valódi haszonélvezői.

A gondolat, hogy Dél-Európából energiaközpontot formáljanak, komoly támogatást kapott a politikától és a piaci szereplőktől egyaránt. A Big Tech vállalatok gyorsan felismerték a lehetőséget: Olaszország déli részén az Amazon és az Apple már több mint 150 megawatt összkapacitású agrivoltaikus projektekre kötött áramvásárlási szerződést (PPA). Ez a kapacitás nagyjából 100 000 olasz háztartás éves áramszükségletének felel meg. Európa emellett jelentős közpénzekkel támogatja a szemléletváltást: az EU által finanszírozott AGRISOL projekt 1,9 millió eurót fektet be olasz és spanyol fejlesztésekbe, míg Olaszország önmagában 1,7 milliárd eurós állami támogatási keretet különített el a kezdeményezésre.

Szigorú szabályok a mezőgazdaság védelmében

Advertisement

Az uniós és a nemzeti szabályozások egyre szigorúbban írják elő, hogy a mezőgazdasági termelésnek érdemi résznek kell maradnia a napelemmel beépített területeken. Franciaországban a projekteknek a helyi referenciahozamokhoz képest a terménytermelés legalább 90 százalékát fel kell mutatniuk, míg Olaszországban a terület legalább 70 százalékát kötelezően meg kell tartani mezőgazdasági művelés alatt. A szakemberek szerint világos osztályozásra és pontos definíciókra van szükség. A spanyol IMIDA kutatóintézet szakértője, Pilar Flores hangsúlyozza, hogy a termőföldek védelmének kell a szabályozás alappillérének lennie, garantálva a művelhető terület minimális veszteségét.

De miért az aktív termőföldeket használják a beruházók az üres vagy elhagyott területek helyett? A válasz az infrastruktúrában rejlik: a napelemparkoknak viszonylag sík terepre és a meglévő villamoshálózathoz való közelségre van szükségük. Ráadásul a nem művelt, használaton kívüli területek sokszor magas ökológiai értéket képviselnek, így beépítésük környezetvédelmi szempontból problémás lehet.

Advertisement

Mit nyerhetnek a gazdálkodók?

Az agrár-fotovoltaikus rendszerek számos esetben igazoltan javítják a vízfelhasználás hatékonyságát, védik a növényeket a szélsőséges időjárástól, és növelik a földterület összkapacitását. A klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos eszközt jelenthetnek. A rendkívüli hőség és a heves esőzések az elmúlt években súlyos károkat okoztak a mezőgazdaságban, ami sok gazdát a földek elhagyására kényszerített. A napelemek által vetett árnyék csökkenti a párolgást, segít a talajnak megtartani a nedvességet, és enyhülést nyújt a mezőgazdasági dolgozóknak, valamint a legelő állatoknak. Ezenfelül a panelek fizikai védelmet biztosítanak a jégverés ellen. A gazdák a megtermelt energiát felhasználhatják saját üzemi működésükhöz, a felesleget értékesíthetik a hálózatba, vagy egyszerűen bérbe adhatják a növények feletti légteret az energiatermelőknek.

Advertisement

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a pozitív hatások nem automatikusak. Az eredmény nagyban függ az alkalmazott technológiától és a helyszín egyedi adottságaitól. Murciában például a kutatások kimutatták, hogy a vízhiánnyal küzdő paprikatervények jobban fejlődtek a napelemek árnyékában, mint az öntözött társaik, de minden esetet és helyszínt egyedileg kell elemezni.

Valódi segítség vagy a nagyvállalatok kiskapuja?

Advertisement

A technológiát ért kritikák szerint a rendszer nem a mezőgazdaság valódi problémáit orvosolja. A nagyvállalatok és az adatközpont-fejlesztők agresszíven keresték meg a gazdákat a földjeikért. Az olasz Associazione Rurale Italiana termelői szövetség elnöke, Fabrizio Garbarino szerint az agrár-fotovoltaika a szektor válságát használja ki ahelyett, hogy a földek elhagyásának valódi okait kezelné, és csupán olcsó shortcutot jelent az energiaéhes multinacionális cégeknek. Egy 2025-ös, négy európai régiót vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy az agrár-fotovoltaika előnyei jelenleg aránytalanul a nagyüzemi gazdálkodókat, a földtulajdonosokat és az befektetőket támogatják a kisgazdákkal és a helyi közösségekkel szemben. Ha a helyi lakosokat és az ökológiai szempontokat kizárják a döntéshozatalból, az tovább mélyítheti a meglévő hatalmi egyenlőtlenségeket.

Mivel a kezdő beruházási költségek magasak és a hálózati csatlakozási sorok hosszúak, a szektort a multinacionális vállalatok által támogatott nagyprojektek dominálják. Az olasz Today.it 2025-ös elemzése szerint az agrár-fotovoltaikus projektekre szánt mintegy 775 millió eurónyi állami támogatás csaknem 86 százaléka nagy léptékű, gyakran külföldi tulajdonú projektekhez került. Olaszországban például felháborodást váltott ki egy Toszkánában megvalósuló, izraeli tőkéből finanszírozott projekt, ami éles vitát generált arról, ki részesül a zöldátállás hasznából.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: Kép: Zimmermann PV-Steel Group

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák