Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint 240 tonna adományt gyűjtött az Élelmiszerbank

Létrehozva:

|

Összesen 241 tonna tartós élelmiszert adtak össze a vásárlók a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 17. karácsonyi adománygyűjtő akciójában péntektől vasárnapig az ország 160 településén 334 áruházban 6500 önkéntes közreműködésével.

Talán még soha nem volt ekkora szükség az emberek segítségére, mint az idei évben. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben napról napra emelkedik a rászorulók száma, az őket támogató szervezetek hónapok óta erőn felül igyekeznek helytállni. Pedig ők maguk is egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a segítő munkájukat ellehetetlenítő rezsi- és üzemanyagárak emelkedése miatt – emlékeztet az Élelmiszerbank az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Mint kiemelték, összesen 241 231 kilogramm tartós élelmiszer gyűlt össze, ezekből 48 246 darab, egyenként 5 kilogrammos élelmiszercsomag készül, tehát percenként 30 pakk összeállításához szükséges mennyiség jött össze. A csomagok általában lisztet, cukrot, tésztát, rizst, konzerveket, olajat, tartós tejet, édességet és adott esetben bébiételt tartalmaznak. Súly alapján száraztésztát adományoztak a legtöbben, összesen 47 925 kilót, de szép mennyiség érkezett konzervekből, rizsből, tartós tejből és édességből is. Az adakozó kedvű vásárlóknak köszönhetően az Élelmiszerbank 48 ezer rászoruló embert, családot fog támogatásban részesíteni az ünnepi időszakban.

Bár az adomány mennyisége nem tudta elérni a tavalyi rekordot, a segíteni vágyók száma nem csökkent, legfeljebb a lehetőségeik – közölte az Élelmiszerbank. A közlemény szerint a Tesco ebben az évben is kiegészíti a vásárlók felajánlásait. A cég az áruházaiban összegyűjtött élelmiszerek értékének 20 százalékát, 22,5 millió forintot ajánl fel pénzadomány formájában, amivel az Élelmiszerbank egész éves élelmiszermentő munkájához is hozzájárul. A vásárlók közvetlenül a környezetükben élő nehézsorsú embereknek segítettek. Az összeállított élelmiszercsomagokat a gyűjtésben résztvevő áruházak környékén tevékenykedő karitatív szervezetek közreműködésével osztják ki a közelben élő rászorulók között az ünnepeket megelőző hetekben és a januári időszakban.

Advertisement

Az adományok főként az időseket, nagycsaládosokat, családsegítő szolgálatok és gyermekotthonok ellátottjait, fogyatékossággal élő embereket, hajléktalanokat és az ország legelmaradottabb településein lakókat segítik majd. A közlemény kiemeli, hogy az ünnepi jótékonykodásról az sem maradt le, aki a hétvégén nem tudott ellátogatni az áruházakba. A Tesco Otthonról szolgáltatása november 30-ig még lehetőséget kínál a jótékonykodásra. A honlapjukon bárki vásárolhat tartósélelmiszer-csomagokat adományként, amelyeket az Élelmiszerbank és partnerei szintén az ünnepi időszakban juttatnak el a nélkülözőkhöz.

Advertisement

Zöldinfó

Nemcsak szórakoztat, milliárdokat is termel a Sziget a magyar gazdaságnak

4,5 milliárd forintot kereshet az állam a Sziget Fesztiválon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget Fesztivál után, mint amennyit közkiadásként kifizet rá – közölte az MTI-vel a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI számításai szerint egy nagy látogatottságú, külföldiek körében is népszerű rendezvény évente 13 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, nem számolva a százmilliókban mérhető területhasználati díjat, valamint a szálláshelyi, vendéglátási és más közvetett forgalmat – írja az alternativenergia.hu. A gazdasági hatásokat tekintve a külföldiek részvétele különösen fontos, mert az ő költésük tisztán exportbevétel, miközben a magyarországi vendégek költésének egy része a fesztivál nélkül is megjelenne egyéb területeken. A más országokból érkező vendégek részesedése 1 és 8 százalék közötti a látogatók között azon az 5 nagy rendezvényen, amelyeket a GKI vizsgált, a Szigeten viszont eléri az 50 százalékot. A megkérdezett fesztiválok legutóbb együttesen mintegy 751 ezer látogatást regisztráltak.

A bevételi adatok alapján a fesztiválok exportképességének erősítése költségvetési érdek, ám jelenleg kevés támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek – hangsúlyozták. Az állami hozzájárulás a közlemény szerint a nagy rendezvények költségvetésének legfeljebb néhány százalékát fedezi, ha van egyáltalán. Hozzátették, hogy a szervezők visszajelzései szerint a legfőbb kihívás az infláció és a szervezési költségek emelkedése, a bevételi és szervezési bizonytalanságok, valamint a verseny a városi szórakozóhelyekkel. A piac összességében keresletérzékeny, eredményessége sok tényezőtől függ, nyereségrátája alacsony.

A következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fesztiválok képesek-e megőrizni a gazdasági fenntarthatóságukat, a támogatási és szabályozási környezet pedig tükrözni fogja-e a társadalmi és gazdasági jelentőségüket. Ehhez szükség volna a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálatra, valamint olyan adatgyűjtésre, amellyel jobban lehetne mérni a látogatói költéseket, a teljes költségvetéseket és a turisztikai hatásokat – tették hozzá. A felmérés a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek visszajelzései alapjánkészült – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák