Zöldinfó
Több mint 240 tonna adományt gyűjtött az Élelmiszerbank
Összesen 241 tonna tartós élelmiszert adtak össze a vásárlók a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 17. karácsonyi adománygyűjtő akciójában péntektől vasárnapig az ország 160 településén 334 áruházban 6500 önkéntes közreműködésével.
Talán még soha nem volt ekkora szükség az emberek segítségére, mint az idei évben. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben napról napra emelkedik a rászorulók száma, az őket támogató szervezetek hónapok óta erőn felül igyekeznek helytállni. Pedig ők maguk is egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a segítő munkájukat ellehetetlenítő rezsi- és üzemanyagárak emelkedése miatt – emlékeztet az Élelmiszerbank az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Mint kiemelték, összesen 241 231 kilogramm tartós élelmiszer gyűlt össze, ezekből 48 246 darab, egyenként 5 kilogrammos élelmiszercsomag készül, tehát percenként 30 pakk összeállításához szükséges mennyiség jött össze. A csomagok általában lisztet, cukrot, tésztát, rizst, konzerveket, olajat, tartós tejet, édességet és adott esetben bébiételt tartalmaznak. Súly alapján száraztésztát adományoztak a legtöbben, összesen 47 925 kilót, de szép mennyiség érkezett konzervekből, rizsből, tartós tejből és édességből is. Az adakozó kedvű vásárlóknak köszönhetően az Élelmiszerbank 48 ezer rászoruló embert, családot fog támogatásban részesíteni az ünnepi időszakban.
Bár az adomány mennyisége nem tudta elérni a tavalyi rekordot, a segíteni vágyók száma nem csökkent, legfeljebb a lehetőségeik – közölte az Élelmiszerbank. A közlemény szerint a Tesco ebben az évben is kiegészíti a vásárlók felajánlásait. A cég az áruházaiban összegyűjtött élelmiszerek értékének 20 százalékát, 22,5 millió forintot ajánl fel pénzadomány formájában, amivel az Élelmiszerbank egész éves élelmiszermentő munkájához is hozzájárul. A vásárlók közvetlenül a környezetükben élő nehézsorsú embereknek segítettek. Az összeállított élelmiszercsomagokat a gyűjtésben résztvevő áruházak környékén tevékenykedő karitatív szervezetek közreműködésével osztják ki a közelben élő rászorulók között az ünnepeket megelőző hetekben és a januári időszakban.
Az adományok főként az időseket, nagycsaládosokat, családsegítő szolgálatok és gyermekotthonok ellátottjait, fogyatékossággal élő embereket, hajléktalanokat és az ország legelmaradottabb településein lakókat segítik majd. A közlemény kiemeli, hogy az ünnepi jótékonykodásról az sem maradt le, aki a hétvégén nem tudott ellátogatni az áruházakba. A Tesco Otthonról szolgáltatása november 30-ig még lehetőséget kínál a jótékonykodásra. A honlapjukon bárki vásárolhat tartósélelmiszer-csomagokat adományként, amelyeket az Élelmiszerbank és partnerei szintén az ünnepi időszakban juttatnak el a nélkülözőkhöz.
Zöldinfó
A hőség és a légkondik rekordterhelést hoztak a horvát hálózaton
Rekordot döntött az augusztusi áramfogyasztás Horvátországban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rekordot döntött augusztusban a villamosenergia-fogyasztás Horvátországban, ahol a nyári csúcsterhelés már meghaladta a télit az utóbbi években, elsősorban a turizmus, a melegebb nyarak és a légkondicionáló berendezések egyre szélesebb körű használata miatt – közölte a Horvát Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító vállalat (HOPS). Augusztusban rekordnak számító 3400,5 megawattórás (MWh) óránkénti terhelést mértek – írja az alternativenergia.hu. Összehasonlításképpen: 2025 telén 3264,2 MWh volt a csúcsérték, míg a nyári maximum 2024-ben 3362,8, 2025-ben pedig 3150,1 MWh-t tett ki. A HOPS szerint az utóbbi években egyértelmű változás figyelhető meg: míg korábban télen volt a legnagyobb az áramigény, a melegebb nyarak és telek, a turisztikai térségek növekvő fogyasztása, valamint a légkondicionálók terjedése miatt egyre inkább nyáron terhelődik meg a rendszer.
Az év első hét hónapjában már harmadik egymást követő évben emelkedett az áramfogyasztás. Január és július között 10,632 millió MWh villamos energiát használtak fel, egy százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában és 1,9 százalékkal többet, mint 2024-ben. Különösen januárban nőtt jelentősen a fogyasztás: 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 10,5 százalékkal a 2024 januárjában mért értéket.
A rendszerirányító szerint a hőhullámok egyértelműen növelik az áramigényt, hatásuk azonban függ egyebek mellett időtartamuktól, a páratartalomtól, a széltől, attól, hogy hétköznapra vagy hétvégére esnek-e, valamint az ünnepnapoktól és akár a nagyobb sporteseményektől is. A nyári fogyasztás növekedésében jelentős szerepe van a légkondicionáló berendezések terjedésének, pontos hatásukat azonban nem lehet meghatározni, mert nincs átfogó adat arról, hány légkondicionáló működik az országban. A turizmus ugyancsak jelentősen megterheli a hálózatot: egyes térségekben a nyári villamosenergia-fogyasztás akár az ötszöröse is lehet a télinek.
A horvát állami áramszolgáltató (HEP) adatai szerint a hálózat terhelése általában este nyolc és tíz óra között a legnagyobb. Napközben a naperőművek termelése mérsékli a hálózati igényt, estére azonban ez a forrás kiesik. Horvátországban az elmúlt években gyorsan nőtt a megújuló energiaforrások szerepe. Az ország mintegy 6300 megawatt beépített villamosenergia-termelő kapacitással rendelkezik, mintegy 2000 megawattal többel, mint néhány évvel korábban. A megújuló energiaforrások 2025-ben a hazai áramtermelés 74,1 százalékát adták.
A naperőművek beépített kapacitása tavaly elérte az 1500 megawattot, és ezzel első alkalommal meghaladta a szélerőművekét. A napenergia-termelés a 2015-ös 53 ezer MWh-ról 2025-re 1,045 millió MWh-ra nőtt. A HEP elosztóhálózatára 2026 februárjáig mintegy 44 ezer naperőművet csatlakoztattak. A megújuló energiaforrások gyors terjedése ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent a villamosenergia-hálózat számára. A termelőkapacitások fejlesztése mintegy háromszor gyorsabb ütemben halad, mint az átviteli és elosztóhálózat bővítése.
A Horvát Gazdasági Kamara (HGK) arra számít, hogy az ország villamosenergia-igénye a következő években tovább növekszik a közlekedés, a fűtés és az ipar villamosítása, valamint a digitalizáció, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia terjedése miatt. A kamara szerint ezért Horvátországnak a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett a hálózat bővítésére és korszerűsítésére, valamint az energiatároló kapacitások kiépítésére is szüksége lesz.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
