

Zöldinfó
Több mint száz pályamű érkezett a Planet Z fenntarthatósági pályázatra
Több mint száz pályamű érkezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által támogatott Planet Z fenntarthatósági pályázatra; a Zöld Követ Egyesület versenyén a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás témájában nyújtották be a legtöbb ötletet. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje lett.
A fiatalok számára meghirdetett 2,3 millió forint összdíjazású versenyre összesen 117 pályamű érkezett, amelyek közül hat nyertest választott ki a zsűri. A különdíjast a BKIK egymillió forintos szakmai csomaggal támogatja – olvasható a szervezők MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A Zöld Követ Egyesület 2021 decemberében hirdette meg 18-25 éveseknek szóló Planet Z fenntarthatósági ötletpályázatát. Február 25-éig 89 egyéni és 28 csapatban benyújtott ötlet érkezett be. Az egyesület arra törekszik, hogy minél több ötletnek találjanak pártfogót, mentort, és ezen felül egy olyan közösséget építsenek fel, ahol egymást is segítik és támogatják ötleteik megvalósításában – idézte a közlemény Király Nórát, a Zöld Követ Egyesület elnökét. Az ötletbörzére benyújtott pályázatok jelentős része hulladékcsökkentés, a “zero waste” és újrahasznosítás kategóriában érkezett, de a természeti környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése, a vízhasználat megreformálása, valamint a vízminőség javítása is visszatérő téma volt.
A vállalati képviselőkből és nonprofit egyesületek szakértőiből álló zsűri összesen hat pályaművet díjazott a hétfői döntőn. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje egy köztérre kihelyezhető installáció, ami egyszerre nyújt lakhelyet, ivóvizet és porozható virágokat a beporzó rovarok számára. Második helyezett Kertész-Kollár Márta Oktatótanya projektje, egy minta-konyhakert létrehozása, amely a vegyszermentes háztáji növénytermesztést népszerűsíti, valamint Gaján Réka, Gerencsér Evelin és Hamar József ÖkoPlusz projektje, amely a közösségi médiában népszerűsíti a környezettudatos életmódot. Harmadik helyezett lett Lengyel Nándor és Csomor Balázs Patrik decarbonise! koncepciója, valamint Gál-Bárdos Dorottya Fesztiválkomposzt-ötlete, továbbá Ádám Anna, Dengi Marcell és Czigány Balázs Menimo-ötlete – áll a közleményben.
Mint írják, a BKIK Fehérvári Dávid közönségkedvenc CsikkZero koncepcióját egymillió forint értékű szakmai konzultációs különdíjjal ismerte el. A projekt célja, hogy egy olyan gépet fejlesszenek, amely képes a fűből, a kavicsok közül és a bokrok alól eltávolítani a cigarettacsikkeket, valamint az apró hulladékokat akkor is, ha azok már a talajba ragadtak. A közleményben Zsabka Zsoltot, a BKIK általános alelnökét is idézik, aki elmondta: céljuk az volt, hogy a leendő nyertest segítsék a vállalkozási ötletének megvalósításában, annak piacra vitelében. A közösségi médiában zajló közönségszavazással azt is fel tudták mérni, melyik ötletnek lehet a legszélesebb körű támogatottságra, melyikre lehet a legnagyobb igény. A Planet Z kezdeményezésről bővebb információ a www.planetz.hu weboldalon található meg.

Zöldinfó
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.
Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.
A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Otthon1 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése