Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint száz pályamű érkezett a Planet Z fenntarthatósági pályázatra

Létrehozva:

|

Több mint száz pályamű érkezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által támogatott Planet Z fenntarthatósági pályázatra; a Zöld Követ Egyesület versenyén a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás témájában nyújtották be a legtöbb ötletet. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje lett.

A fiatalok számára meghirdetett 2,3 millió forint összdíjazású versenyre összesen 117 pályamű érkezett, amelyek közül hat nyertest választott ki a zsűri. A különdíjast a BKIK egymillió forintos szakmai csomaggal támogatja – olvasható a szervezők MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A Zöld Követ Egyesület 2021 decemberében hirdette meg 18-25 éveseknek szóló Planet Z fenntarthatósági ötletpályázatát. Február 25-éig 89 egyéni és 28 csapatban benyújtott ötlet érkezett be. Az egyesület arra törekszik, hogy minél több ötletnek találjanak pártfogót, mentort, és ezen felül egy olyan közösséget építsenek fel, ahol egymást is segítik és támogatják ötleteik megvalósításában – idézte a közlemény Király Nórát, a Zöld Követ Egyesület elnökét. Az ötletbörzére benyújtott pályázatok jelentős része hulladékcsökkentés, a “zero waste” és újrahasznosítás kategóriában érkezett, de a természeti környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése, a vízhasználat megreformálása, valamint a vízminőség javítása is visszatérő téma volt.

A vállalati képviselőkből és nonprofit egyesületek szakértőiből álló zsűri összesen hat pályaművet díjazott a hétfői döntőn. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje egy köztérre kihelyezhető installáció, ami egyszerre nyújt lakhelyet, ivóvizet és porozható virágokat a beporzó rovarok számára. Második helyezett Kertész-Kollár Márta Oktatótanya projektje, egy minta-konyhakert létrehozása, amely a vegyszermentes háztáji növénytermesztést népszerűsíti, valamint Gaján Réka, Gerencsér Evelin és Hamar József ÖkoPlusz projektje, amely a közösségi médiában népszerűsíti a környezettudatos életmódot. Harmadik helyezett lett Lengyel Nándor és Csomor Balázs Patrik decarbonise! koncepciója, valamint Gál-Bárdos Dorottya Fesztiválkomposzt-ötlete, továbbá Ádám Anna, Dengi Marcell és Czigány Balázs Menimo-ötlete – áll a közleményben.

Advertisement

Mint írják, a BKIK Fehérvári Dávid közönségkedvenc CsikkZero koncepcióját egymillió forint értékű szakmai konzultációs különdíjjal ismerte el. A projekt célja, hogy egy olyan gépet fejlesszenek, amely képes a fűből, a kavicsok közül és a bokrok alól eltávolítani a cigarettacsikkeket, valamint az apró hulladékokat akkor is, ha azok már a talajba ragadtak. A közleményben Zsabka Zsoltot, a BKIK általános alelnökét is idézik, aki elmondta: céljuk az volt, hogy a leendő nyertest segítsék a vállalkozási ötletének megvalósításában, annak piacra vitelében. A közösségi médiában zajló közönségszavazással azt is fel tudták mérni, melyik ötletnek lehet a legszélesebb körű támogatottságra, melyikre lehet a legnagyobb igény. A Planet Z kezdeményezésről bővebb információ a www.planetz.hu weboldalon található meg.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák