Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint száz pályamű érkezett a Planet Z fenntarthatósági pályázatra

Létrehozva:

|

Több mint száz pályamű érkezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által támogatott Planet Z fenntarthatósági pályázatra; a Zöld Követ Egyesület versenyén a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás témájában nyújtották be a legtöbb ötletet. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje lett.

A fiatalok számára meghirdetett 2,3 millió forint összdíjazású versenyre összesen 117 pályamű érkezett, amelyek közül hat nyertest választott ki a zsűri. A különdíjast a BKIK egymillió forintos szakmai csomaggal támogatja – olvasható a szervezők MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A Zöld Követ Egyesület 2021 decemberében hirdette meg 18-25 éveseknek szóló Planet Z fenntarthatósági ötletpályázatát. Február 25-éig 89 egyéni és 28 csapatban benyújtott ötlet érkezett be. Az egyesület arra törekszik, hogy minél több ötletnek találjanak pártfogót, mentort, és ezen felül egy olyan közösséget építsenek fel, ahol egymást is segítik és támogatják ötleteik megvalósításában – idézte a közlemény Király Nórát, a Zöld Követ Egyesület elnökét. Az ötletbörzére benyújtott pályázatok jelentős része hulladékcsökkentés, a “zero waste” és újrahasznosítás kategóriában érkezett, de a természeti környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése, a vízhasználat megreformálása, valamint a vízminőség javítása is visszatérő téma volt.

A vállalati képviselőkből és nonprofit egyesületek szakértőiből álló zsűri összesen hat pályaművet díjazott a hétfői döntőn. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje egy köztérre kihelyezhető installáció, ami egyszerre nyújt lakhelyet, ivóvizet és porozható virágokat a beporzó rovarok számára. Második helyezett Kertész-Kollár Márta Oktatótanya projektje, egy minta-konyhakert létrehozása, amely a vegyszermentes háztáji növénytermesztést népszerűsíti, valamint Gaján Réka, Gerencsér Evelin és Hamar József ÖkoPlusz projektje, amely a közösségi médiában népszerűsíti a környezettudatos életmódot. Harmadik helyezett lett Lengyel Nándor és Csomor Balázs Patrik decarbonise! koncepciója, valamint Gál-Bárdos Dorottya Fesztiválkomposzt-ötlete, továbbá Ádám Anna, Dengi Marcell és Czigány Balázs Menimo-ötlete – áll a közleményben.

Advertisement

Mint írják, a BKIK Fehérvári Dávid közönségkedvenc CsikkZero koncepcióját egymillió forint értékű szakmai konzultációs különdíjjal ismerte el. A projekt célja, hogy egy olyan gépet fejlesszenek, amely képes a fűből, a kavicsok közül és a bokrok alól eltávolítani a cigarettacsikkeket, valamint az apró hulladékokat akkor is, ha azok már a talajba ragadtak. A közleményben Zsabka Zsoltot, a BKIK általános alelnökét is idézik, aki elmondta: céljuk az volt, hogy a leendő nyertest segítsék a vállalkozási ötletének megvalósításában, annak piacra vitelében. A közösségi médiában zajló közönségszavazással azt is fel tudták mérni, melyik ötletnek lehet a legszélesebb körű támogatottságra, melyikre lehet a legnagyobb igény. A Planet Z kezdeményezésről bővebb információ a www.planetz.hu weboldalon található meg.

Advertisement

Zöldinfó

A magyar talajok megőrzése kulcs az élelmiszer-biztonsághoz

Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj – közölte az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013-ban a talaj világnapjává nyilvánította december 5-ét – írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság ennek jegyében ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható Év talaja konferenciáját, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott méltó helyszínt. A közlemény idézte Szabó Balázst, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés. A föld a legalapvetőbb termelési tényező, hiszen a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetett úton a talaj szolgáltatja. Ugyanakkor a világszerte tapasztalható degradációs folyamatok, az erózió, a defláció, a szikesedés, a tömörödés, illetve savanyodás miatt a talajok komoly veszélynek van kitéve. Kulcskérdés a szemléletváltás és a talajt kímélő, védő, illetve regeneráló gyakorlatok elterjesztése a gazdálkodásban.

Hozzátette, hogy az idei konferencia – amelynek előkészítésébe és megvalósításába a Nemzeti KAP-hálózat is aktívan bekapcsolódott – egyrészt a talajszennyezettség, másrészt a talajfedettség problémájára világított rá, amely utóbbi a talajaink növekvő mértékű beépítését, burkolattal történő lefedését jelenti. Újabban Európában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a városi és városkörnyéki talajok, mint egyfajta “rejtett agrár-tartalékok”, hiszen a nagyvárosok körül sokszor kiemelkedően jó minőségű talajok találhatók. Ezek szakszerű rehabilitációja nagymértékben hozzájárulhat a városkörnyéki élelmiszertermelés, a közösségi kertek és zöldfelületek növekedéséhez, terjedéséhez.

A rendezvény számos olyan innovatív ismeretet, gyakorlatias ötletet mutatott be, amelyek hatékonyan használhatóak a talajaink egészségének javítására, így mind a tudományos szakma, mind a gazdálkodók számára jól hasznosíthatók. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalatai és a jelenlegi uniós, valamint hazai jogszabályi környezet is egyértelműen rámutatnak: a talaj mint természeti erőforrás rendkívül sérülékeny, megújulása pedig csak tudatos beavatkozással biztosítható. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ig tartó talajjavító stratégiája van, amely azért is kulcsfontosságú, mert az uniós termőföldek 60-70 százalékánál már elengedhetetlen a beavatkozás ahhoz, hogy megfelelő minőségben legyen képes a termelésre, és ezáltal garantálni tudják az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi és szakmai keretek folyamatos fejlesztése most is zajlik: módosult a nitrát rendelet, a termőföldvédelmi törvény, és a gazdálkodóknak talajvédelmi cselekvési tervet kell összeállítaniuk. Kiemelte, hogy számos összehangolt intézkedés együttesen képes javítani a talajok állapotát és regenerációját.

Advertisement

A konferencia keretében megnyíló ideiglenes kamara kiállításon részletes ismertetővel mutatják be az Év talaja díjban részesült talajszelvény monolitok és a Nemzetközi Talajtani Társaság (IUSS) által 2025-ben a Világ Év Talajának megválasztott magyar, püspökladányi talajszelvény – olvasható az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák