

Zöld Energia
Több tízezer család kapott napelemes ingyenpénzt az államtól
A Napenergia Plusz Program célja az energiafüggetlenség erősítése és a zöldenergia-termelés növelése, miközben a tapasztalatok alapján fejlesztik a jövőbeli energetikai pályázatokat, hogy azok gyorsabb és egyszerűbb hozzáférést biztosítsanak a támogatásokhoz.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A Napenergia Plusz Program, illetve minden hasonló pályázati lehetőség legfontosabb célja az energiaszuverenitás, az energiafüggetlenség erősítése, országosan és a családok szintjén is – hangsúlyozta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a program kedvezményezettjei számára rendezett fórumon. Steiner Attila felidézte: egy évvel ezelőtt indították a Napenergia Plusz Programot. A hétfő esti információs rendezvényt egyebek mellett azért hívták össze, mert a tájékoztatások mellett szeretnék meghallgatni a program kedvezményezettjeit arról, hogy milyen tapasztalataik voltak és milyen kihívásokkal szembesültek, mit lehetne fejleszteni egy ilyen programnál – jelezte. Az államtitkár elmondta: ez azért is fontos, mert – ahogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétfőn bejelentette – indítanak több mint 440 milliárd forint keretösszeggel további tíz energetikai pályázati programot vállalatoknak. Szeretnék a Napenergia Plusz Program tapasztalatait is beépíteni az új pályázatokba, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben lehessen hozzájutni ezekhez a támogatásokhoz – közölte.
Steiner Attila emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2022-ben megtapasztalhatta az energiaválságot. Az emelkedő költségektől, a magas áraktól a lakosságot megóvta a rezsivédelem, ugyanakkor az ország energiaszámlája egyik pillanatról a másikra 7 milliárd euróról 17 milliárdra nőtt – idézte fel. Az ezt követő hónapokban különösen fontos kérdéssé vált, hogyan lehetne elérni, hogy kevesebb energiát fogyasszunk, illetve minél több energiát magunk tudjunk megtermelni – fogalmazott.
A Napenergia Plusz Program arról is szól, hogy minél több zöld energiát lehessen termelni, és ezt minél szélesebb idősávban lehessen felhasználni, ne csak azokban az időszakokban, amikor süt a nap – fejtette ki az államtitkár.
Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a rendezvényen egyebek mellett kiemelte: évek óta a magyar háztartások által fizetett gáz- és áramárak a legalacsonyabbak a statisztikák szerint, amelyek 28 európai ország háztartásainak helyzetét hasonlítják össze, a gázért például az európai átlagnál négy és félszer fizetnek kevesebbet a magyar családok. Németh Szilárd elmondta: figyelik, hogy hányan térnek át az egyetemes szolgáltatásról a piaci árú szolgáltatásra. Az adatok alapján eddig egyetlen magyar háztartás sem tért át – jelezte.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több napsütés, mégis kevesebb energia – veszélyben a nyári napenergia-termelés?