Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Több tízezer család kapott napelemes ingyenpénzt az államtól

A Napenergia Plusz Program célja az energiafüggetlenség erősítése és a zöldenergia-termelés növelése, miközben a tapasztalatok alapján fejlesztik a jövőbeli energetikai pályázatokat, hogy azok gyorsabb és egyszerűbb hozzáférést biztosítsanak a támogatásokhoz.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A Napenergia Plusz Program, illetve minden hasonló pályázati lehetőség legfontosabb célja az energiaszuverenitás, az energiafüggetlenség erősítése, országosan és a családok szintjén is – hangsúlyozta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a program kedvezményezettjei számára rendezett fórumon. Steiner Attila felidézte: egy évvel ezelőtt indították a Napenergia Plusz Programot. A hétfő esti információs rendezvényt egyebek mellett azért hívták össze, mert a tájékoztatások mellett szeretnék meghallgatni a program kedvezményezettjeit arról, hogy milyen tapasztalataik voltak és milyen kihívásokkal szembesültek, mit lehetne fejleszteni egy ilyen programnál – jelezte. Az államtitkár elmondta: ez azért is fontos, mert – ahogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétfőn bejelentette – indítanak több mint 440 milliárd forint keretösszeggel további tíz energetikai pályázati programot vállalatoknak. Szeretnék a Napenergia Plusz Program tapasztalatait is beépíteni az új pályázatokba, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben lehessen hozzájutni ezekhez a támogatásokhoz – közölte.

Steiner Attila emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2022-ben megtapasztalhatta az energiaválságot. Az emelkedő költségektől, a magas áraktól a lakosságot megóvta a rezsivédelem, ugyanakkor az ország energiaszámlája egyik pillanatról a másikra 7 milliárd euróról 17 milliárdra nőtt – idézte fel. Az ezt követő hónapokban különösen fontos kérdéssé vált, hogyan lehetne elérni, hogy kevesebb energiát fogyasszunk, illetve minél több energiát magunk tudjunk megtermelni – fogalmazott.

A Napenergia Plusz Program arról is szól, hogy minél több zöld energiát lehessen termelni, és ezt minél szélesebb idősávban lehessen felhasználni, ne csak azokban az időszakokban, amikor süt a nap – fejtette ki az államtitkár.

Advertisement

Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a rendezvényen egyebek mellett kiemelte: évek óta a magyar háztartások által fizetett gáz- és áramárak a legalacsonyabbak a statisztikák szerint, amelyek 28 európai ország háztartásainak helyzetét hasonlítják össze, a gázért például az európai átlagnál négy és félszer fizetnek kevesebbet a magyar családok. Németh Szilárd elmondta: figyelik, hogy hányan térnek át az egyetemes szolgáltatásról a piaci árú szolgáltatásra. Az adatok alapján eddig egyetlen magyar háztartás sem tért át – jelezte.

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák