Zöldinfó
Több vizet kér Magyarország a szlovák féltől, áramot is kapna a bősi erőműből
Nagymaroson nem épülhet gát – szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagymaroson nem épülhet gát – szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos, ahol elhangzott, hogy a Duna vízjárásának újrarendezéséről egy négypontos megállapodás körvonalazódik Szlovákia és Magyarország között – írja az alternativenergia.hu. Az államtitkár felidézte, hogy 1977-ben kötött a két állam egyezményt egy vízlépcsőrendszer létrehozásáról, a tervezési és kivitelezési munkálatok elkezdődtek; 1984-ben megalakult a Duna-kör, a rendszerváltás emblematikus szervezete. Ez a társadalmi mozgalom elérte azt, hogy a kormány 1989-ben felmondta a szerződést, abbahagyta a munkákat, nem épült meg a nagymarosi duzzasztó. Erre válaszul a szlovákok 1992-ben elterelték a Dunát. Vízjogi üzemeltetési megállapodást sikerült kötni 1995-ben, így a Szigetköz és a Duna-mellékág rendszere ökológiailag rendben lévőnek tekinthető, de ezen túl az elmúlt 30 esztendőben nem volt előrelépés.
Született 1997-ben egy hágai bírósági ítélet, amelynek tartalma úgy foglalható össze, hogy igaza van Magyarországnak és Szlovákiának is, és állapodjanak meg a felek, ám megállapodni csak a tárgyalóasztalnál lehet – tette hozzá. Nyilvánvalóvá vált, hogy a következő 30 évben is működni fog az erőmű, és bár lejárt az üzemideje, a szlovák fél tervezi a hosszabbítást, meg is tette ez irányba a lépéseket, így Magyarország helyzetben van – mondta. Egy jó megállapodáshoz szükség van megfelelő diplomáciai kapcsolatokra a kormányok és a kormányfők között, ez megvan, és arra is, hogy az energetikai, klímapolitikai és vízügyi kérdéseket is rendezni tudják. Az időpont alkalmas a megállapodásra, de ez csak a helyiek bevonásával történhet – mondta, megjegyezve, hogy ennek érdekében tárgyalt a Szigetközben pénteken a polgármesterekkel.
Az érintettek pártállástól függetlenül egyöntetűen támogatják azokat a pontokat, amelyekben a magyar kormány egyezségre kíván jutni a szlovák féllel. Eszerint Nagymaroson nem épülhet gát, rendezni kívánják a vízkormányzás dolgait. Az 1995-ös megállapodást tovább kívánják fejleszteni, hogy kisvizes, aszályos időszakban is maximális védelmet tudjanak biztosítani a Szigetköznek. “Több vizet szeretnénk kapni a szlovákoktól” – jelentette ki a kormánybiztos. Az elmúlt 30 esztendőben a bősi erőműből “egyetlen elektron” sem szolgált magyar érdekeket. Magyarország szeretné a bősi erőműben termelt energia egyharmadát megkapni kedvező áron. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy ez olyan árammennyiség, amely Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye lakossági éves felhasználását fedezni tudja, és nagy segítség lenne a rezsicsökkentés fenntartásában – mondta.
Czepek Gábor kifejtette: Magyarország kedvezőtlen geográfiai helyzetben van energetikai szempontból, ilyen körülmények között kell az energiapolitikát építeni. Ez csak úgy megy, ha a szomszédos országokkal megfelelő kapcsolatot ápol. Szlovákiával energetikai megállapodást kívánnak kötni, még a nyáron szeretnék aláírni az elvi megállapodást. A kormánybiztos szerint ezzel lezárulhat egy maratoni jogvita, új fejezetet lehetne nyitni, úgy, hogy Magyarország megtartja azt a szimbolikus eredményt, amelyet elért a társadalom a rendszerváltáskor, azaz nem épül Nagymaroson gát, és a jelenlegi helyzethez képest mind vízgazdálkodási, mind energetikai szempontból előnyöket tudna elérni.
Zöldinfó
Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése
Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat, cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.
Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.
Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
