Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Történelmi napelemes projekt jöhet két év múlva

Ausztráliából Szingapúrba jutna el általa a megtermelt energia.

Létrehozva:

|

A szingapúri székhelyű Sun Cable benyújtotta gigaberuházásának környezeti hatásaira vonatkozó összefoglalóját – számol be a PV Magazine. A vállalat célja az, hogy létrehozza a világ legnagyobb napelemes és akkumulátoros energiatárolási projektjét: az ausztráliai Északi területen előállított energiát Szingapúrba exportálnák. David Griffin, a Sun Cable vezérigazgatója szerint a dokumentum fontos mérföldkő a rendszer történetében. A nyilatkozat alapján a több mint 30 milliárd dolláros Australia-Asia PowerLink (AAPL) projekt keretében egy 17-20 gigawattos napelemfarmmal állítanák elő az energiát, melyet aztán egy 36-42 gigawattos, 12 ezer hektáron elterülő akkumulátorrendszerbe táplálnának. A szükséges paneleket a Sydney-i központú 5B gyártja.

A Powell Creek nevű helyszínről egy 800 kilométer hosszú légvezeték viszi majd az áramot Murrumujukhoz, egy átalakító telephez. Itt nagyjából 800 megawattot terveznek elosztani Darwin városának térségében, a többi energiát pedig egy újabb létesítménybe, majd 4200 kilométeres távolságba, tenger alatti hálózaton küldenék tovább Szingapúrba. A benyújtott dokumentum szerint a projekt rengeteg előnnyel járna, 70 év alatt mintegy 480 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását lehetne megspórolni vele. Az Északi territóriumban a fejlesztésnek köszönhetően több mint 1700 munkahely jöhetne létre az építőiparban, 350 ember pedig az AAPL hosszú távú üzemeltetésébe kapcsolódhat be. A nyilatkozatban a negatívumokat is felsorolják, a projekt például károsíthat bizonyos sérülékeny növényekre – ilyen többek között a Typhonium praetermissum nevű faj, amely az átalakító telephelyen kerülhet veszélybe. A beruházás hívei szerint nem valószínű, hogy az állatvilágot is érintené az AAPL.

A Sun Cable becslése alapján a rendszer a szingapúri energiaigény 15 százalékát láthatná el. A projekt pénzügyi lezárása 2023 végére várható, az építkezés pedig akár már 2024-ben megkezdődhet. Jelenleg az őslakos földhasználati megállapodásról folynak a tárgyalások, a Darwin körüli beruházásokba ugyanis a helyi őslakos közösségnek is beleszólása van.

Advertisement

 

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák