Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Történelmi napelemes projekt jöhet két év múlva

Ausztráliából Szingapúrba jutna el általa a megtermelt energia.

Létrehozva:

|

A szingapúri székhelyű Sun Cable benyújtotta gigaberuházásának környezeti hatásaira vonatkozó összefoglalóját – számol be a PV Magazine. A vállalat célja az, hogy létrehozza a világ legnagyobb napelemes és akkumulátoros energiatárolási projektjét: az ausztráliai Északi területen előállított energiát Szingapúrba exportálnák. David Griffin, a Sun Cable vezérigazgatója szerint a dokumentum fontos mérföldkő a rendszer történetében. A nyilatkozat alapján a több mint 30 milliárd dolláros Australia-Asia PowerLink (AAPL) projekt keretében egy 17-20 gigawattos napelemfarmmal állítanák elő az energiát, melyet aztán egy 36-42 gigawattos, 12 ezer hektáron elterülő akkumulátorrendszerbe táplálnának. A szükséges paneleket a Sydney-i központú 5B gyártja.

A Powell Creek nevű helyszínről egy 800 kilométer hosszú légvezeték viszi majd az áramot Murrumujukhoz, egy átalakító telephez. Itt nagyjából 800 megawattot terveznek elosztani Darwin városának térségében, a többi energiát pedig egy újabb létesítménybe, majd 4200 kilométeres távolságba, tenger alatti hálózaton küldenék tovább Szingapúrba. A benyújtott dokumentum szerint a projekt rengeteg előnnyel járna, 70 év alatt mintegy 480 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását lehetne megspórolni vele. Az Északi territóriumban a fejlesztésnek köszönhetően több mint 1700 munkahely jöhetne létre az építőiparban, 350 ember pedig az AAPL hosszú távú üzemeltetésébe kapcsolódhat be. A nyilatkozatban a negatívumokat is felsorolják, a projekt például károsíthat bizonyos sérülékeny növényekre – ilyen többek között a Typhonium praetermissum nevű faj, amely az átalakító telephelyen kerülhet veszélybe. A beruházás hívei szerint nem valószínű, hogy az állatvilágot is érintené az AAPL.

A Sun Cable becslése alapján a rendszer a szingapúri energiaigény 15 százalékát láthatná el. A projekt pénzügyi lezárása 2023 végére várható, az építkezés pedig akár már 2024-ben megkezdődhet. Jelenleg az őslakos földhasználati megállapodásról folynak a tárgyalások, a Darwin körüli beruházásokba ugyanis a helyi őslakos közösségnek is beleszólása van.

Advertisement

 

Advertisement

Zöld Energia

Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég

Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.

Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.

A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”

Advertisement

­”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.

Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.

Advertisement

A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.

A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák