Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tudatosabban figyelnek a magyarok a fenntarthatóságra, de kevesebbet költenek rá az idén

Tudatosabban figyelnek a magyarok a fenntarthatóságra, azonban az idén kevesebbet hajlandók költeni erre – derül ki abból a felmérésből, amelyet Opinio piackutató végzett a Rondo Hullámkartongyártó Kft. megbízásából.

Létrehozva:

|

A környezetbarát csomagolást az ünnepre készülődve a megkérdezettek 50 százaléka fontosnak értékelte. Abban az esetben, ha ez nem jelentene nagy árkülönbözetet számára, többletköltséget is vállalna a megkérdezettek 59 százaléka, de csupán 8 százalék tenne így minden körülmények között. Egy évvel korábban a válaszadóknak csupán 29 százaléka mondta azt, hogy a környezetbarát csomagolást nagyrészt szem előtt tartja, ugyanakkor 74 százalék lett volna hajlandó fizetni a környezetbarátabb csomagolásért, legalább egyes esetekben.

Az idei felmérésben a válaszadók 23 százaléka mondta azt, hogy környezetbarát csomagolóanyagot tervez venni az ajándékaihoz. A legtöbben a papír csomagolóanyagokat részesítik előnyben: 59 százalék csomagolópapír, 36 százalék papírzacskó és papírdoboz használatát tervezi. A magyarok jelentős része az ünnepek alatt is a megszokott lépéseket teszi a fenntarthatóság érdekében: szelektív hulladékgyűjtést 69 százalék, a termékek újrafelhasználását 49 százalék alkalmazza, a nejlonzacskók használatát 46 százalékuk mérsékli. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűbb lett tavaly óta, akkor még csak válaszadók 59 százaléka gondolt erre.

A Rondo megbízásából az Opinio piackutató november második hetében készítette el éves kutatását. A 16-59 éves magyar lakosságból 1131 embert vontak be a reprezentatív felmérésbe, amelyben egyebek mellett azt vizsgálták, hogy a lakosság figyel-e a fenntarthatóságra az ünnepek alatt. A felmérést már 2021-ben is elvégezték.

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák