Zöldinfó
Tudatosabban figyelnek a magyarok a fenntarthatóságra, de kevesebbet költenek rá az idén
Tudatosabban figyelnek a magyarok a fenntarthatóságra, azonban az idén kevesebbet hajlandók költeni erre – derül ki abból a felmérésből, amelyet Opinio piackutató végzett a Rondo Hullámkartongyártó Kft. megbízásából.
A környezetbarát csomagolást az ünnepre készülődve a megkérdezettek 50 százaléka fontosnak értékelte. Abban az esetben, ha ez nem jelentene nagy árkülönbözetet számára, többletköltséget is vállalna a megkérdezettek 59 százaléka, de csupán 8 százalék tenne így minden körülmények között. Egy évvel korábban a válaszadóknak csupán 29 százaléka mondta azt, hogy a környezetbarát csomagolást nagyrészt szem előtt tartja, ugyanakkor 74 százalék lett volna hajlandó fizetni a környezetbarátabb csomagolásért, legalább egyes esetekben.
Az idei felmérésben a válaszadók 23 százaléka mondta azt, hogy környezetbarát csomagolóanyagot tervez venni az ajándékaihoz. A legtöbben a papír csomagolóanyagokat részesítik előnyben: 59 százalék csomagolópapír, 36 százalék papírzacskó és papírdoboz használatát tervezi. A magyarok jelentős része az ünnepek alatt is a megszokott lépéseket teszi a fenntarthatóság érdekében: szelektív hulladékgyűjtést 69 százalék, a termékek újrafelhasználását 49 százalék alkalmazza, a nejlonzacskók használatát 46 százalékuk mérsékli. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűbb lett tavaly óta, akkor még csak válaszadók 59 százaléka gondolt erre.
A Rondo megbízásából az Opinio piackutató november második hetében készítette el éves kutatását. A 16-59 éves magyar lakosságból 1131 embert vontak be a reprezentatív felmérésbe, amelyben egyebek mellett azt vizsgálták, hogy a lakosság figyel-e a fenntarthatóságra az ünnepek alatt. A felmérést már 2021-ben is elvégezték.
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások