Zöldinfó
Tudatosabban figyelnek a magyarok a fenntarthatóságra, de kevesebbet költenek rá az idén
Tudatosabban figyelnek a magyarok a fenntarthatóságra, azonban az idén kevesebbet hajlandók költeni erre – derül ki abból a felmérésből, amelyet Opinio piackutató végzett a Rondo Hullámkartongyártó Kft. megbízásából.
A környezetbarát csomagolást az ünnepre készülődve a megkérdezettek 50 százaléka fontosnak értékelte. Abban az esetben, ha ez nem jelentene nagy árkülönbözetet számára, többletköltséget is vállalna a megkérdezettek 59 százaléka, de csupán 8 százalék tenne így minden körülmények között. Egy évvel korábban a válaszadóknak csupán 29 százaléka mondta azt, hogy a környezetbarát csomagolást nagyrészt szem előtt tartja, ugyanakkor 74 százalék lett volna hajlandó fizetni a környezetbarátabb csomagolásért, legalább egyes esetekben.
Az idei felmérésben a válaszadók 23 százaléka mondta azt, hogy környezetbarát csomagolóanyagot tervez venni az ajándékaihoz. A legtöbben a papír csomagolóanyagokat részesítik előnyben: 59 százalék csomagolópapír, 36 százalék papírzacskó és papírdoboz használatát tervezi. A magyarok jelentős része az ünnepek alatt is a megszokott lépéseket teszi a fenntarthatóság érdekében: szelektív hulladékgyűjtést 69 százalék, a termékek újrafelhasználását 49 százalék alkalmazza, a nejlonzacskók használatát 46 százalékuk mérsékli. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűbb lett tavaly óta, akkor még csak válaszadók 59 százaléka gondolt erre.
A Rondo megbízásából az Opinio piackutató november második hetében készítette el éves kutatását. A 16-59 éves magyar lakosságból 1131 embert vontak be a reprezentatív felmérésbe, amelyben egyebek mellett azt vizsgálták, hogy a lakosság figyel-e a fenntarthatóságra az ünnepek alatt. A felmérést már 2021-ben is elvégezték.
Zöldinfó
Eltűnő telek: folyamatosan fogy a hó Magyarországon
1980 óta átlagosan tizenegy nappal csökkent a havas napok száma Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A meteorológiai szolgálat a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében mutatta be a havas és hótakarós napok számának alakulását az 1980-as évektől, vagyis az intenzív melegedés kezdetétől országosan, illetve a Budapest 10 kilométeres és Szeged 15 kilométeres sugarú környezetében elhelyezkedő meteorológiai állomások mérései alapján – írja az alternativenergia.hu. A trendvonalak egyértelmű csökkenést jeleznek, kivéve Szeged esetén a legvastagabb hótakaró tekintetében – jegyezték meg. A bejegyzéshez készített infografikák szerint a havas napok száma – amikor havazást tapasztalnak az észlelők, függetlenül attól, hogy a hó megmarad-e a talajon – országos átlaga 21 nap, ami 11 napos csökkenés 1980 és 2025 között. A legtöbb, 38 havas napot 1996-ban mérték, de még 2005-ben is volt 36 ilyen nap. 1989-ben, 2014-ben és 2020-ban azonban mindössze 8-8 ilyen nap adódott, tavalyelőtt 9, tavaly pedig 11 havas nap volt Magyarországon. Szegeden a havas napok száma átlagosan 11 nap, ami 10 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 45 ilyen napot 1996-ban mérték, a legkevesebbet az utolsó két évben: 2024-ben 9, tavaly 8 ilyen nap volt.
A havas napok száma Budapesten átlagosan 20 nap, ami 12 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb havas napot, 39-et még 1980-ban mérték, de 2010-ben is volt még 37, a legkevesebb pedig mindössze 3 nap volt 2014-ben, és 5 nap 1989-ben. Tavalyelőtt 9, tavaly csak 8 havas nap volt a fővárosban. A bejegyzésben közölték a hótakarós napok számának alakulását is. Azt a napot tekintik hótakarós napnak, amikor a reggel 7 órás észleléskor legalább 1 centiméteres hóréteg borítja a felszínt, és a hóvastagságot is ekkor mérik.
Eszerint a hótakarós napok száma Szegeden átlagosan 22 nap, ami 17 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb hótakarós napot még 2003-ban rögzítették, akkor 62 ilyen nap volt. 2020-ban azonban 0, 2021-ben 5, 2022-ben 6, 2023-ban és 2024-ben ismét 0, 2025-ben pedig 1 hótakarós nap volt Szegeden és környékén. Budapesten a hótakarós napok száma Budapesten átlagosan 30 nap, ami 42 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 71 ilyen napot 1986-ban és 1996-ban regisztrálták, de 2020-ban 0, 2021-ben 6, majd a következő évben 2, 2023-ban 7, majd 4 és tavaly már csak 1 ilyen nap volt. A maximális hóvastagság Budapesten átlagosan 22,4 centiméter, ami 21 centiméteres csökkenés 1980-2025 között. A legnagyobb hó ebben az időszakban 1996-ben volt, akkor 52 centiméter esett, 1987-ben pedig 46 centiméter. 2020-ban azonban ez a szám 0 volt és tavaly is csak 5.
A maximális hóvastagság Szegeden átlagosan 14,6 centiméter, ami 5,5 centiméteres, nem szignifikáns csökkenés 1980 óta. Itt a legtöbb havat 2003-ban mérték, 50 centimétert.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
