Zöldinfó
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján Pusztavámon az agrártárca közleménye szerint.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte: az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag. Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja. A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki.
Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére. A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek – ismertették.
Mocz András hangsúlyozta: szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már tavaly két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot – közölték. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között. A helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte: a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Zöldinfó
Alkalmazkodás vagy lemaradás: az éghajlatváltozás döntő kérdéssé válik az agráriumban
Klímavédelem nélkül nincs versenyképes agrárium: figyelmeztetnek a szakértők.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jelentős eltérést mutatnak az agrárágazat idei kilátásai: míg a növénytermesztő ágazatok némileg derűlátóbbak, mert a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, addig az állattenyésztési piac szereplői negatív kilátásokat jeleznek – értékeltek az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzésében. Az alternativenergia.hu kiemelte: az elmúlt években és a 2026 elején is tapasztalható komoly kihívások hatására jelentős változások előtt áll a magyar agrárium, az elengedhetetlen szemléletváltás mellett pedig a most születő pénzügyi döntések is új irányokat jelölhetnek ki az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésében. Az agrárium jelenleg főként a tej- és a sertéspiacon szembesül nehézségekkel, hosszabb távon pedig az éghajlatváltozás negatív hatásaira is választ kell találnia, noha a mostani hidegebb, csapadékosabb téli időjárás kedvezően hatott a szántóföldi növénytermesztés kilátásaira.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt évek piaci kihívásai és az éghajlatváltozás negatív hatásai egyértelművé tették, hogy a bizonytalanságok tartóssá válhatnak, ami jelentős hatással van az agrárvállalkozások termelési, tervezési és pénzügyi környezetére. Hozzátette: a Közös Agrárpolitika beruházási programjának most kezdődő megvalósítása a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeriparig minden ágazatot érint, és talán soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére.
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: a tavaly szeptemberrel zárult negyedév után 2025 utolsó három hónapjában további 0,4 ponttal mérséklődött. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiaci kihívások vezettek csökkenéshez.
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, mivel a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, így összességében még javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest – tette hozzá.
Az elemzés szerint az idei hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a termésvárakozásokra a szántóföldi növénytermesztésben, a magas kínálati szint miatt azonban az árak közepes szinten vannak. A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a kedvezőtlenebb árkörnyezet miatt inkább a jó termésmennyiségben lehet bízni. A talajból ugyanakkor a havazás ellenére is jelentős mennyiségű, az ország egész területére vetítve 75 milliméter víz hiányzik. Az állati termékpályákon a baromfi ágazat kilátásai a brojler mellett a pulyka esetében is jók, emellett a víziszárnyaságazatok is a korábbiaknál kedvezőbb évet zártak. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025, és az év elején csak a szezonális mintázat miatt látható némi árcsökkenés.
A másik két meghatározó termékpálya, a tejtermelés és a sertéshús-termelés esetében viszont az év végére kicsúcsosodtak a már korábban is megmutatkozó negatív kilátások. A tejnél a spotpiaci árak év végére – egy magasabb szintről – gyakorlatilag megfeleződtek, az önköltségen literenként 150-170 forintért előállítható nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100-110 forint körül van. A tavalyinál jóval gyengébb árakon lehet szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van – mondta Héjja Csaba. Szerinte 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a keresleti-kínálati szint a tejpiacon.
A sertés iránt stabil a kereslet, és várhatóan a takarmányozás sem lesz drágább. Az év második felében már javulás várható a sertéstartás- és tenyésztés kilátásaiban is a szakértők szerint. Az elemzés szerint a hajtatásos kertészeteknél a nagy déli termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
