Zöldinfó
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján Pusztavámon az agrártárca közleménye szerint.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte: az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag. Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja. A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki.
Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére. A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek – ismertették.
Mocz András hangsúlyozta: szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már tavaly két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot – közölték. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között. A helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte: a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Zöldinfó
Különleges japánkertet alakítottak ki a Kámoni Arborétumban
Japánkertet avatott a Soproni Egyetem a Kámoni Arborétumban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szombathelyi Kámoni Arborétum az ország egyik legnagyobb fás gyűjteménye, ahol több mint 3500-féle fa és cserje él – írja az alternativenergia.hu. Belépve az ember egy egészen varázslatos világba csöppen, ahol a csend, madárdal és vízcsobogás fogadja a látogatót. Ez a különleges helyszín most egy újabb látványossággal bővült: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) egy mesés Japánkertet alakított ki az arborétum szívében, egy festői szigeten. A kert avatóünnepségén Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a terület minden szegletét emberi kéz és szakmai alázat formálta. Különösen igaz ez a tavakra, amelyek partján a Japánkert is helyet kapott. „Ezt a tavat a 60-as években Bánó István a családjával, kiskatonákkal és az akkori dolgozókkal kézzel ásta ki. Abban az időben nem gépekkel, hanem kubikus módszerekkel hozták létre ezt a környezetet.”
A főigazgató kiemelte, hogy a kert a pihenés mellett a klímaváltozásra adott válaszokat is keresi, hiszen olyan növényeket tesztelnek, amelyek a jövőben is bírják majd a forró, aszályos nyarakat. Németh Gábor, a Kámoni Arborétum vezetője szerint a helyszínválasztás nem volt véletlen. Az arborétum négy tava közül a legszebb középső tónál, egy több száz négyzetméteres szigeten hozták létre az új egységet. „Egy intenzíven gondozott, formákkal és színekkel teli kertet szerettünk volna, amely akár esküvői fotózásokhoz is tökéletes hátteret ad. Minden kanyargós utat és pihenőt úgy találtunk ki, hogy a látogató elé lépten-nyomon új, megnyugtató látvány táruljon” – mesélte a kertigazgató. A munkálatok látványos része mindössze két hónap alatt készült el. Új hidak épültek, padokat helyeztek ki, és különleges növényritkaságokat ültettek el.
A kert növényanyaga igazi kuriózumokat rejt. A látogatók láthatnak itt virágzó japán azáleákat, színes levelű juharokat és különleges kagylóciprusokat is. Németh Gábor egy személyes büszkeséget is megmutatott a vendégeknek: „Itt látható a ‘Zsófi’ nevű babérmeggy, amely az egyetlen olyan magyar fajta, amely világversenyen aranyérmet nyert. Emellett fontos volt számunkra, hogy a múlt nagyjai előtt is tisztelegjünk, így helyet kaptak Bánó István és Retkes József korábbi nemesítései is, például a ‘Kámon’ névre keresztelt fajta.” A megnyitón elhangzott, hogy a Japánkert célja nem a harsányság, hanem a belső egyensúly megteremtése. A sintó vallás szerint minden kőben és fában istenek laknak, ez a szemlélet pedig a szombathelyi kertet is áthatja.
A kanyargós ösvények, a víz csobogása és a gondosan elhelyezett kőlámpások mind azt szolgálják, hogy a látogató egy kicsit kiszakadjon a digitalizált világ zajából. Bár ez Szombathely első japánkertje, az alkotók nem a hivalkodásra, hanem a valódi tartalomra törekedtek: egy olyan helyre, ahol a természet és az emberi alkotóvágy csendben találkozik. A Japánkertben található egy vörösfenyőből készült autentikus fahíd is, amely FALCO Zrt. támogatásával egy helyi asztalosnak köszönhetően készült el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet