Zöldinfó

Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján Pusztavámon az agrártárca közleménye szerint.

Létrehozva:

10 hónap telt el a létrehozás óta

2025-03-27

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte: az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag. Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja. A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki.

Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére. A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek – ismertették.

Mocz András hangsúlyozta: szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.

A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már tavaly két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot – közölték. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között. A helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte: a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.

Kapcsolódó tartalom:erdő fa facsemete környezetvédelem természet

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-01-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Tovább olvasom