Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Új kutatás: a klímaváltozás miatt egyre nagyobb bizonytalanságot hoz a szaharai por a napenergia-hasznosításban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement

Zöld Energia

A napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki

SmartMan rendezvény: a magyar ipar jövője az energiatároláson és digitalizáción múlik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdaság- és iparpolitika elsődleges prioritása az ipari akkumulátoros energiatározó kapacitások növelése, ami a jövőben a versenyképességet meghatározó tényező lesz – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platform Szövetség rendezvényén Budapesten. A tárcavezető a HUN-REN Sztaki székhelyén, a Smart Manufacturing (Smartman) zárórendezvényen kiemelte: a jövőben a globális versenyben a versenyképesség az adórendszer mellett azon fog múlni, kinek van elérhető és megfizethető energiája – írja az alternativenergia.hu. Ez alapkérdéssé válik, miközben a villamos energia iránti igény a jövőben tovább emelkedik. A hazai napelemes rendszerek áramtermelő kapacitása az elmúlt években dinamikusan nőtt, és 8200 megawattal több mint négyszerese a Paksi Atomerőmű kapacitásának – fogalmazott Nagy Márton megjegyezve, hogy a napenergia áramtermelésen belüli részaránya Magyarországon a világon a legnagyobb.

A magas kapacitásoknak köszönhetően napközben, napsütéses időben, Magyarország nettó áramexportőr a túltermelés miatt, ilyenkor az áramár negatív is lehet. Az energia tárolásával a közép- és kelet-európai régióban kiemelkedően magas volatilitás csökkenthető – mutatott rá. Úgy fogalmazott, hogy a cégek számára most a legfontosabb beruházás a tárolókapacitásokba való befektetés kell, hogy legyen, különben nem csak a technológiai átállás problémájával, hanem működési nehézségekkel nézhetnek szembe. Magyarországon az áram ára a vállalatok számára 10 százalékkal magasabb, mint Németországban – ismertette. Nagy Márton elmondta, az akkumulátoros tárolókapacitások globálisan néhány éve kezdtek el dinamikusan emelkedni, míg a 2022-es évben 18 gigawatt (GW) kapacitás jött létre, az előrejelzések szerint az új, kiépülő kapacitások 2035-ben már elérhetik a 243 gigawattot.

Ezzel párhuzamoson emelkednek a technológiára fordított összegek is, ezen a téren Kína és az Egyesült Államok áll az élen, és a növekedést a mesterséges intelligencia adatközpontok növekvő áramigénye hajtja. Európa csak a harmadik helyen áll a rangsorban, de a felfutást sok országban 2025-ben várják – jegyezte meg. Példaként felhozta Spanyolországot, ahol az áprilisban az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet után indítottak támogató programokat, míg Olaszországban kapacitás aukciókkal ösztönzik a technológia elterjedését. Németország közvetetten támogatja a cégeket, amelyeknek az alacsonyabb áramárból elért nyereséget kell tárolórendszerekbe fektetniük, de Lengyelországban is rohamléptekben haladnak a fejlesztések. Magyarországon is gyorsan terjed az akkumulátoros tárolókapacitások kiépülése, de ennek aránya a napenergia kapacitásokhoz képest alacsony, 1 százalék körül van, míg az uniós átlag 3,5 százalék, ezért a gazdaságpolitikának ösztönöznie kell ezek elterjedését.

Advertisement

Számos előnnyel jár ez a technológiai megoldás, amely a kereslet és kínálat napon belüli volatilitásának mérséklésével csökkenti az árakat, stabilizálja a villamosenergia-hálózatot, javítja az energiabiztonságot és mérsékli az ország energiaimportját – fejtette ki a miniszter. Az akkumulátoros tárolással 15-17 százalékos árelőny érhető el, mint annak használata nélkül – fogalmazott. Kitért arra, hogy a berendezések átlagára is jelentősen csökkent az elmúlt években és a globális túlkapacitás miatt a jövőben további áresés várható. Szemben a kisméretű atomerőművekkel, az ipari tárolókapacitás technológiája már 5-6 éve létezik. Néhány év múlva a globális versenyben már győztesek és vesztesek lesznek, ezért gyorsan kell lépnie a magyar cégeknek – fogalmazott.

A rendezvényen Nagy Márton, Monostori László, az NTPSz elnöke és Ács István társelnök átadták a SmartMan Fesztivál okleveleket. A SmartMan Fesztivál az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség által életre hívott programsorozat, amelyben a magyar ipari nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek betekintést engedtek két héten keresztül (február 26. és március 8. között) az ipari digitalizáció világába. A rendezvény honlapja szerint az eseménysorozat ideje alatt csaknem félszáz programmal, többek között gyárlátogatásokkal, laborbemutatókkal, szakmai és ismeretterjesztő rendezvényekkel várták az érdeklődőket.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák