

Zöld Energia
Új kutatás: a klímaváltozás miatt egyre nagyobb bizonytalanságot hoz a szaharai por a napenergia-hasznosításban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Zöld Energia
Magyarország a fenntartható energiaút felé – a nap és a föld erejével
Energiatárolók és a geotermikus energia erősítheti az energiaszuverenitást.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországon naperőművekkel megtermelt energia tárolására, továbbá a geotermikus energia felhasználásának erősítésére van szükség ahhoz, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön – írja az alternativenergia.hu. Lantos Csaba a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) közgyűlésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy 2010-ben Magyarországon még mindössze 300 darab, összesen 1,4 megawattnyi naperőműtelep működött. Ma 316 ezer naperőmű együttesen 8100 megawattnyi áramot termel. Ekkora mértékű növekedést senki nem ért el a világon, és abban is világelső az ország, hogy a napelemek által megtermelt áram aránya 25 százalék a teljes megtermelt mennyiségből. Magyarország megelőzi ezzel Chilét és Görögországot, az import elektromos áram hányada pedig jelentősen, körülbelül tíz százalékkal csökkent – ismertette a miniszter. “Erről szól az energiaszuverenitás” – mutatott rá.
A megyei jogú városok vezetőivel arról tárgyaltak, hogy miként lehet olyan újabb beruházásokat végrehajtani, olyan szabályozást és támogatási rendszert kialakítani, amelyek például energiatárolók telepítését segítené. Ma a naperőművekkel megtermelt 12 terawattóra mennyiségű áramból másfél terawattóra a többlet, amit hasznosabb lenne nem a hálózatba táplálni, hanem helyben energiatárolókban megőrizni – jelezte Lantos Csaba. A miniszter azzal folytatta: Magyarországnak kitűnőek a geotermális adottságai, “támogatjuk, hogy minél több geotermiát használjunk” úgy, hogy nemcsak kivesszük a fúrt kutakból a meleg vizet, hanem a lehűlés után visszatápláljuk. Ez erősíti a körforgásos energiafelhasználást, mert fenntartható jövőt kell építenünk, ahol kevesebb üvegházhatású gázt használunk, egy zöldebb világ pedig jobban élhető világ lesz – mondta.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP), egyben a MJVSZ elnöke felidézte, hogy 1994 és 1998 között az akkori baloldali kormány eladta a közműcégeket külföldi tulajdonosoknak, ettől pedig “óriási lett ennek az országnak a kiszolgáltatottsága”. Ezt követően a 2002 és 2010 közötti gazdaságpolitika eredménye az lett, hogy mi, magyar polgárok fizettük Európában a legtöbbet a gázért és a villanyért.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Magyar gyártású e-buszokkal csökken Balatonfüred szén-dioxid-kibocsátása
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek