Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Új naperőművet épít Kunmadarason az MVM Csoport

Új naperőművet épít Kunmadaras déli részén az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft.

Létrehozva:

|

Bilinszky Péter, az MVM Zöld Generáció Kft. üzleti projekt igazgatója csütörtökön Kunmadarason a projektnyitó rendezvényen elmondta: az erőmű a tervek szerint 2023 második negyedévében kezdi meg a kereskedelmi üzemet. A beruházás tervezett összköltsége 11,541 milliárd forint, amelyen belül 4,270 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásából, a többi költséget saját forrásból finanszírozza az MVM Csoport – közölte. Ismertetése szerint a projekt során a társaság egy 28,7 megawatt (MWp) beépített teljesítményű naperőművet létesít Kunmadaras repülőterének szomszédságában. A fejlesztés célja, hogy a saját erőművi portfolióban és ezáltal a hazai energiatermelésen belül növekedjen a megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek aránya, és csökkenjen a villamosenergiaszektor fajlagos szén-dioxid-kibocsátása – mondta. Az erőmű éves átlagban 121 586 gigajoule (GJ) villamos energiát tud majd termelni, ami csaknem 15 ezer háztartás éves villamosenergia-szükségletét fedezi, egyidejűleg éves szinten 32 ezer 950 tonnával csökkenhet az ország szén-dioxid-kibocsátása – számolt be. A közbeszerzési eljárás során kiválasztott kivitelező a Green Plan Energy Kft..

A napelempark jelentősen hozzájárul a Nemzeti Energiastratégiában és a KEHOP-ban meghatározott célok, továbbá a klímavédelmi célkitűzések eléréshez is – hangsúlyozta Bilinszky Péter. Az MVM Zöld Generáció Kft. az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, jelenleg 7 szélerőművet és több mint 100 naperőművet üzemeltet Magyarország területén. Középtávú stratégiája keretében folyamatosan bővíti környezetbarát erőművi portfolióját, jelenleg megvalósítás alatt álló Megújuló Programja keretében 33 új napelemparkot épít a KEHOP támogatásával – ismertetik a projektindító alkalmából kiadott sajtóközleményben.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika

Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.

Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.

Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.

Advertisement

Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák