Egyéb
Újabb hangok a Balatonon
A többszörös Grammy-díjas Timbaland, a nyolc év szünet után összeálló Deep Dish, a minimal techno művész, Richie Hawtin, a slágergyáros Martin Solveig, a lehengerlő Rita Ora, az utóbbi években egyre sikeresebb DVBBS valamint a lendületes Blasterjaxx is csatlakozott a napokban a MasterCard Balaton Sound felhozatalához.
Az egyre színesebb nemzetközi sztárkínálathoz csatlakoznak a magyarok is: az Irie Maffia, a The Carbonfools, a Punnany Massif és a Brains is jön a Soundra, idén július 10-13 között, Zamárdiba, mint mindig.
Már mindössze csak kb. 2.500 bérlet várja gazdáját az idei Soundra, miután az elővételes jegyeket idő előtt elkapkodták, s a kiadható bérletek fele is hamar gazdára lelt az elmúlt három hétben. A szervezők eddig tucatnyi előadó, köztük David Guetta, Wiz Khalifa, Alesso, Steve Angello, Martin Garrix, Rudimental, Ricardo Villalobos, a Disclosure és Sven Vath nevét jelentették be. Hozzájuk csatlakozott most egy újabb csokor sztár.
Timothy Zachery Mosley, alias Timbaland valódi intézmény a szakmájában. Többszörös Grammy-díjas producer-óriás, kinek szakértelmében a kortárs könnyűzene nagyágyúi bíznak, kivételes képességű, trendformáló dalszerző és szövegíró, fülbemászó, a nemzetközi listákon mindig kiemelkedően teljesítő slágerek szerzője. Az egyedi stílusú, illetve hangzásvilágú zenéiről világszerte ismert rapper és énekes karrierje csaknem húsz éve tart, neve összefonódott a szexi, dögös és ellenállhatatlan modern r’n’b-vel, de a mainstream hip-hop és a pop világa sem áll távol tőle.
Az idei évi line up egyik legnagyobb szenzációjának minden bizonnyal a nyolc év szünet után újra összeállt Deep Dish fellépése ígérkezik. A fantáziadús, eklektikus és progresszív house anyagairól, világhírű előadók számaiból kikevert remixeiről híres iráni-amerikai DJ-producer páros, Ali “Dubfire” Shirazinia és Sharam Tayebi duója a kilencvenes évek közepén kerültek reflektorfénybe és a kétezres évek elején váltak a műfajt meghatározó, kultikus alakulattá. Nemrégiben Quincy címmel új single-t adtak ki, és 2014-ben egy 15 állomásos világkörüli turné keretében júliusban tiszteletüket teszik a MasterCard Balaton Soundon is.
Richie Hawtin a modern e-zene történetének egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Innovatív, elektronikus zenészgenerációkat inspiráló és kinevelő minimal techno művész. Egyedi stílusát az elektronika nagy klasszikusainak illetve a detroiti techno-közösség hagyományos ütemeinek vegyítéséből nyeri, önálló mix szériáiból és formabontó albumainak anyagaiból felépített vegytiszta szettjei óriási tömegeket vonzanak világszerte.
Martin Solveig egy excentrikus francia elektronikus zenész, DJ és producer, könnyed, 0-99 éves korig korlátlanul fogyasztható, popos house trackjeivel hódító slágergyáros, aki minden őrültségre kapható a keverőpult mögött, hogy önfeledt bulizásra késztessen mindenkit. Hosszú ideje kirobbanthatatlan a DJ Mag 100-as listájáról, nevéhez köthető az utóbbi idők legkedveltebb bulihimnusza, a ‘Hello’, eddigi munkássága négy, több milliós példányszámban elkelt stúdióalbumot ölel fel és köztudott, hogy rajong a Balaton Soundért.
Az ellenállhatatlan Rita Ora csodás előadói képességekkel megáldott és lehengerlő, karizmatikus egyéniség. Ő az egyik legizgalmasabb, feltörekvő popcsillag; az önfeledt bulizásra csábító mainstream elektronika és a dögös r’n’b egyaránt jól áll neki.
Két fiatal titán, a huszonéves testvérpár Alex és Chris Andre alkotja az utóbbi időben zajos sikereket arató DVBBS (ejtsd: dubs) formációt. Kegyetlenül hangos, bivalyerős, a hangládák decibelkapacitását próbára tevő, izzasztó, könyörtelenül intenzív elektronikát tolnak. Megméretették már magukat a nagy nemzetközi fesztiválok közönsége előtt, legismertebb számukra, a Tsunamira pedig már több tízmillióan indultak be a Youtube-on.
Két mindenre elszánt, ambiciózus fiatal, tehetséges holland DJ-producer, Thom Jongkind és Idir Makhlaf áll a Blasterjaxx mögött. Lendületes, korszerű és nagyszabású, az electro, a big room és a progresszív house leghatásosabb elemeiből szintetizált elektronikában utaznak s megjelenésről megjelenésre komolyabb hírnévre tettek szert. Ennek köszönhetően ma már a szakma legjobbjaival állnak kapcsolatban és a legnagyobb bulikba, például a MasterCard Balaton Soundra, kapnak rendszeresen meghívást.
A nemzetközi felhozatal mellett természetesen a legjobb magyarok is sorban igazolnak le a Soundra. A mostani csokorban már megtaláljuk az Irie Maffiát, The Carbonfoolst, a Punnany Massif-ot és a Brains-t is.
Egyéb
Mi tesz vonzóvá egy építőipari vállalatot a fiatal tehetségek számára?
Az építőipar világszerte, így hazánkban is komoly kihívással néz szembe: a munkaerő elöregszik, a fiatal generációk (Y és Z) bevonzása pedig egyre nehezebb feladatnak bizonyul. A „piszkos, nehéz és elavult” iparág képe még mindig élénken él a köztudatban, miközben a valóságban a szektor soha nem látott technológiai forradalmon megy keresztül. A verseny a tehetségekért éles, és ma már nem elég egy jó fizetést kínálni.
Technológia és innováció
A mai pályakezdők már okostelefonnal a kezükben nőttek fel, számukra a technológia nem kiegészítő, hanem az élet alapvető része. Egy építőipari cég, amely még mindig papíralapú tervekkel, elavult szoftverekkel és lassú folyamatokkal dolgozik, azonnal elriasztja a fiatalokat. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek a BIM (Building Information Modeling), a drónok, a kiterjesztett valóság (AR/VR) vagy a 3D nyomtatás alkalmazását helyezik előtérbe, izgalmas játszótérnek tűnnek számukra.
Az innovációra való nyitottság azt üzeni a jelöltnek, hogy a cég halad a korral, és van jövője. A fiatal tehetségek részt akarnak venni a modernizációban, szeretnék használni a legújabb applikációkat a műszaki ellenőrzéshez vagy a projektmenedzsmenthez.
Fenntarthatóság a fókuszban
A fiatal generációk számára a klímaváltozás nem elvont fogalom, hanem a jövőjüket fenyegető valóság. Éppen ezért kritikusan fontos számukra, hogy a munkaadójuk felelősséget vállaljon a környezetért. Egy olyan építőipari cég, amelyik semmibe veszi a környezetvédelmi előírásokat, pazarolja az anyagot és nem törekszik a zöld megoldásokra, morálisan elfogadhatatlan számukra. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség – legyen szó zöld épületek kivitelezéséről, hulladék-újrahasznosításról vagy karbonsemleges célokról – ma már alapvető vonzerő.
A fiatalok tudni akarják, hogy a munkájukkal hogyan járulnak hozzá egy jobb világ építéséhez. Építeni egy kórházat, egy iskolát vagy egy energiahatékony lakóparkot motiválóbb, mint pusztán a profitmaximalizálást látni célként. A cégeknek kommunikálniuk kell a projektjeik társadalmi hasznosságát és környezeti hatását, hogy érzelmileg is bevonják a munkavállalókat.
Nem elég zöld szlogeneket pufogtatni, a tetteknek is tükrözniük kell az elveket a mindennapi működésben, az irodai szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve a kivitelezési technológiákig. A fenntarthatóság tehát nem PR-fogás, hanem a munkáltatói márka (employer branding) szerves része.
Karrierút, fejlődés és mentorálás
A mai fiatalok türelmetlenek, ha a karrierépítésről van szó; nem akarnak 10 évet várni az első előléptetésre. Világos, átlátható karrierutat várnak el, ahol látják, hova juthatnak el 2-3-5 éven belül, és ehhez mit kell teljesíteniük. A szakmai fejlődés támogatása képzésekkel, konferenciákon való részvétellel vagy tanulmányi szerződésekkel hatalmas megtartó erő. Az építőipar gyorsan változik, és a fiatalok érezni akarják, hogy a cégük befektet a tudásukba. A tapasztalt „rókák” tudásának átadása a fiataloknak nemcsak szakmailag hasznos, hanem a beilleszkedést is segíti.
A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a tehetségek nem akarnak fogaskerekek lenni a gépezetben; egyéni figyelmet, személyre szabott fejlesztési terveket igényelnek. Ha egy vállalat képes megmutatni, hogyan válhat valakiből projektvezető vagy főmérnök náluk, akkor nyert ügye van a konkurenciával szemben, akik csak „embert keresnek a gátra”.
Munka-magánélet egyensúly
Az építőipar hírhedt a hosszú munkaidőről, a hajnali kezdésről és a hétvégi munkavégzésről, ami sok fiatalt elriaszt. A Z generáció számára a work-life balance (munka-magánélet egyensúly) nem luxus, hanem alapfeltétel. Bár a beton kötése nem várhat, a cégeknek törekedniük kell a rugalmasságra ott, ahol lehetséges. Az irodai, tervezői vagy előkészítői munkakörökben a hibrid munkavégzés (home office) lehetősége ma már elvárás, nem pedig extra juttatás.
A terepi munkáknál nehezebb a rugalmasság, de nem lehetetlen. A csúsztatott munkarend, a tömbösített munkaidő vagy a garantált szabad hétvégék vonzóbbá tehetik a kivitelezést is. A lényeg, hogy a munkáltató tartsa tiszteletben a munkavállaló magánéletét, és ne várja el a 0-24 órás rendelkezésre állást, hacsak nem indokolt vészhelyzet van. A kiégés elleni küzdelem közös érdek.
Az a bizonyos „cool factor”
A fiatalok irtóznak a merev hierarchiától, a tekintélyelvű vezetéstől és a bürokráciától, a lapos szervezeti struktúra, a közvetlen kommunikáció és a „nyitott ajtók” politikája sokkal vonzóbb számukra. Szeretnek csapatban dolgozni, értékelik a jó humort és a laza, de profi légkört. A munkakörnyezet minősége is számít: egy modern, jól felszerelt iroda, jó kávéval és közösségi terekkel, vagy egy tiszta, rendezett konténerváros az építkezésen alapvető igény.
Az építőiparban van egy egyedi cool factor is: az alkotás öröme. Látni, ahogy a semmiből kinő egy épület, amit mi alkottunk, hatalmas büszkeség.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés