

Zöldinfó
Újrakezdés a szőlősorok között? A jövő az időjárás kezében van
Lassulhat a szőlőtermő-területek zsugorodása Magyarországon, ám a klímaváltozás egyre komolyabb kihívások elé állítja az ágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megállhat a magyar szőlőtermesztés visszaesése, de a klímaváltozás jelentős károkat okozhat az ültetvényekben – tudatta az alternativenergia.hu. A svájci agrárcég elemzésében kitért arra, hogy Magyarországon az elmúlt években folytatódott a szőlőtermő-területek zsugorodása: az elmúlt öt év során közel 5 ezer hektárral csökkent az ültetvények összterülete. Jelenleg Magyarországon mintegy 58 ezer hektáron termesztenek hivatalosan szőlőt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint. Ugyanakkor a szakma bízik abban, hogy a kedvezőtlen trend megfordul, és a jövőben a telepítések aránya ismét meghaladja a kivágásokét – hangsúlyozta Varga Zoltán, a Syngenta termékfelelőse a közlemény szerint. Az idei szélsőséges időjárás érezteti hatását, a szőlő fejlődése vontatott volt a tavasz folyamán, főleg a korai fajtáknál voltak termékenyülési problémák. 2024-ben országosan 3,73 millió mázsa szőlőt takarítottak be, ez mintegy 11 százalékkal maradt el az elmúlt tíz év átlagától. Az idei kilátásokat nagyban befolyásolják az időjárási szélsőségek, főként az aszályos periódusok, így rekordtermésre idén sem számít a szakértő.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a kártevők, kórokozók elleni, jól időzített védekezés segíthet megelőzni vagy legalább mérsékelni a károkat. Idén a lisztharmat a legnagyobb kihívás, de akik tartották magukat a szigorú növényvédelmi fegyelemhez, azoknak jelenleg nincs ezzel gondjuk. A nyugati országrészben a szőlőkabóca elleni védekezés a legfontosabb ezekben a hetekben, de a későbbiekben nem nagyon lesz szükség védekezésekre, ha az aszály tartós lesz – olvasható a közleményben. Varga Zoltán kitért arra, hogy a hazai szőlő minőségét tekintve felveszi a versenyt a külföldi fajtákkal. Ugyanakkor a belföldi értékesítésben nagyon fontos lenne az árszint emelkedése annak érdekében, hogy az ágazat hosszú távon is fenntartható és gazdaságilag jövedelmező legyen – jegyezte meg.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira