Zöld Közlekedés
Úristen, egy bitang kínai hibrid autó
Eljött a nap, amikor már nem lehet önfeledten röhörészni a kínai autóiparon. A BYD Tang egy 505 lóerős hibrid SUV, amelyet adatai és kinézete alapján illik komolyan venni.
Rémisztő sebességgel hozza be a kínai autóipar nemrég még több évtizedes lemaradását: a Tang telibe találja az aktuális trendeket. Terepjáró-kinézetű, összkerekes szabadidőautó, hiszen a SUV-ok mennek mostanában a legjobban, és hibrid, ami évtizedünk legfontosabb vevőcsalogató címkéje. Az eddig ismert adatai alapján komoly elektromos rendszer van benne, ami nem csoda, hiszen a BYD-nek komoly tapasztalatai vannak tisztán elektromos autókkal.
A Tang oldalára biggyesztett 5-4-2 számsor a főbb paramétereket hirdeti: kevesebb, mint 5 másodperc alatt van százon, négykerék-hajtású és két litert fogyaszt. Bár a kínaiak sosem féltek nagyot mondani, a kettes szám legfeljebb akkor lehet valós adat az általános fogyasztásmérési szabványok szerint, ha jelentős távot tud megtenni az akkumulátorban tárolt energiával, és konnektorról lehet tölteni. Az 505 lóerős teljesítményt is érdemes fenntartásokkal kezelni: orrába egy kétliteres, turbós, 205 lóerős benzinest szereltek, hatsebességes automata váltóval, emellett két, egyenként 110 kW-os (150 lóerős), 200 Nm-es villanymotor hajtja még.
A teljesítményadatokat összeadva kijön az 505 lóerő, és a bruttó 720 newtonméterrel simán össze is jöhet a 4,9 másodperces nullaszáz, de hogy hosszú távon hogyan gazdálkodik az energiával, egyelőre talány. Ha a minőségben és megbízhatóságban is bizonyítanának a kínaiak, már csak a marketingstratégián kéne fejleszteniük. A bemutatóval egy időben ugyanis érthetetlen módon kihoztak két limitált sorozatot is, és csak ezek árát közölték: a Limited 300 ezer jüanba, vagyis mintegy 13 millió forintba, a combosabb Ultimate Edition ennek duplájába kerül. Hogy Magyarországra valaha eljutnak-e hivatalosan, kérdéses.
forrás: totalcar.hu
Zöld Közlekedés
Sürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában, ami a “lázári vasútrombolás”, az éveken át leállított vasúti járműbeszerzések eredménye – írta a közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán. Vitézy Dávid a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva kiemelte, a magyar vasúti járművek átlagéletkora 42 év, miközben Romániában 32, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban pedig 20 esztendő ugyanez az adat – írja az alternativenergia.hu. Szerinte ez azt mutatja, hogy Magyarország évtizedes lemaradásban van a vasúti járműpark megújításában, egy olyan területen, ahol minden érdemi intézkedés évtizedes előre gondolkodást, tervezést és évekre előkészített döntéseket igényel.
Kiemelte, a régió országaiban nem azért alacsonyabb a járműflotta átlagéletkora, mert “éppen volt néhány eladó jármű”, hanem mert belátták, hogy a vasútfejlesztés stratégiai kérdés. Lázár János “nem egyszerűen tévedett, hanem messze saját ciklusán túlmutató módon ásta alá a vasútfejlesztés lehetőségét, amikor sorban beszerzéseket és beruházásokat állított le, függesztett fel, vagy húzott keresztbe még a hivatalában töltött legutolsó napjaiban is” – írta.
Kifejtette: a vasútfejlesztés elhalasztása, az öregebb járművek üzemeltetése végső soron a vasút versenyképességét csökkenti a közúttal szemben, még akkor is, amikor a vasút minden szempontból jobb alternatíva lenne. Ez viszont gazdaságstratégiai, térségfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedéspolitikai zsákutcába vezet – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte: a kormányváltás óta felszabadított uniós forrásokból 1,8 milliárd euró értékben új HÉV-kocsikat és 35 emeletes motorvonatot tudnak vásárolni, ez pedig jelentősen javíthatja a járműpark átlagéletkorát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is korszerűbb, megbízhatóbb vasúti szolgáltatás működjön.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöld Közlekedés21 óra telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés