Zöldinfó

Úszó napelemeket tesztel Szingapúr

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-06-16

Szerző:

Hell

A távol-keleti városállam egyre inkább a napenergiás innovációkra épít és ezt támasztja alá a legújabb terv is, amelynek alapján a helyi tavak felületének egyötödét fedik le napelemekkel.

A kutatók jelenleg is egy tesztrendszer megalkotásán dolgoznak. Az EDB nevű helyi hivatal több mint 11 millió szingapúri dollárral támogatja a projektet, amelyet a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Napenergia-kutató Intézetének a megbízásából a 35 éves Lu Zhao vezet. A helyi 17 víztározóból 10 esetében vizsgálják meg azt, hogy a felületükön elhelyezhetők-e napelemek. Az egyik érintett víztározó a Tengeh, amely köré lakásokat építenek, így egy intelligens, fenntartható városrész jön létre. A tó felszínén elhelyezett napelemek teljes felülete 11 000 négyzetméter és összesen hét gyártó kilenc eljárását tesztelik a napenergia hasznosítására. Van olyan gyártó, amely például víz segítségével hűti a napelemeket, mert hisz abban, hogy így több áramot termelhet. A kísérleti üzem annyi áramot termel, ami elegendő 250 négyszobás lakás ellátására. Lu úgy vélte, hogy ha Szingapúr úgy dönt, hogy az édesvizei felületeinek nagy részét a napenergia hasznosítására használja, akkor az komoly dolgot jelent majd és 50-100 hektárról lesz szó. Többek között olyan kérdéseket kell megválaszolni, hogy melyik szög a legjobb a leghatékonyabb áramtermeléshez, milyen kábeleket kell alkalmazni a megtermelt áram továbbítására és milyen gyakran kell kitisztítani a napelemeket, amiket a madarak előszeretettel használnak. De tisztázni kell azt is, hogy a projekt milyen hatással lehet a környezetre, a napelemek elhelyezése a tavakra és azok élővilágára, elsősorban az algákra. Lu kifejtette, hogy tartósan szeretnének néhány száz megawatt áramot a víztározók felületén elhelyezett napelemek segítségével megtermelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hektár vízfelületen körülbelül egy megawatt áram termelhető.

Masagos Zulkifli szingapúri vízügyi, környezetvédelmi és nyersanyagügyi miniszter elmondta, hogy az úszó rendszerek nem csupán abban segítenek nekik, hogy szabadon maradjanak az értékes földterületeik, hanem mérséklik a víztározóik párolgási veszteségeit is. A városállam azért is támogatja a kísérleteket, mert hosszú távon szeretné csökkenteni a függőségét a szomszédos országoktól és azok nyersanyagaitól, főleg az indonéz gáztól. A víztározók és tavak mellett a helyi szakemberek egy tengeri mesterséges szigeten is napelemeket helyeznek el. A 350 hektáros Semakau sziget a szingapúri szemétégetés után maradt hamuból jött létre. Zulkifli bejelentette, hogy az év végéig a kétszeresére növelik a víztározók felszínén elhelyezett napelemes rendszerek felületét.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Nemcsak szórakoztat, milliárdokat is termel a Sziget a magyar gazdaságnak

4,5 milliárd forintot kereshet az állam a Sziget Fesztiválon.

Létrehozva:

2 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget Fesztivál után, mint amennyit közkiadásként kifizet rá – közölte az MTI-vel a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI számításai szerint egy nagy látogatottságú, külföldiek körében is népszerű rendezvény évente 13 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, nem számolva a százmilliókban mérhető területhasználati díjat, valamint a szálláshelyi, vendéglátási és más közvetett forgalmat – írja az alternativenergia.hu. A gazdasági hatásokat tekintve a külföldiek részvétele különösen fontos, mert az ő költésük tisztán exportbevétel, miközben a magyarországi vendégek költésének egy része a fesztivál nélkül is megjelenne egyéb területeken. A más országokból érkező vendégek részesedése 1 és 8 százalék közötti a látogatók között azon az 5 nagy rendezvényen, amelyeket a GKI vizsgált, a Szigeten viszont eléri az 50 százalékot. A megkérdezett fesztiválok legutóbb együttesen mintegy 751 ezer látogatást regisztráltak.

A bevételi adatok alapján a fesztiválok exportképességének erősítése költségvetési érdek, ám jelenleg kevés támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek – hangsúlyozták. Az állami hozzájárulás a közlemény szerint a nagy rendezvények költségvetésének legfeljebb néhány százalékát fedezi, ha van egyáltalán. Hozzátették, hogy a szervezők visszajelzései szerint a legfőbb kihívás az infláció és a szervezési költségek emelkedése, a bevételi és szervezési bizonytalanságok, valamint a verseny a városi szórakozóhelyekkel. A piac összességében keresletérzékeny, eredményessége sok tényezőtől függ, nyereségrátája alacsony.

A következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fesztiválok képesek-e megőrizni a gazdasági fenntarthatóságukat, a támogatási és szabályozási környezet pedig tükrözni fogja-e a társadalmi és gazdasági jelentőségüket. Ehhez szükség volna a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálatra, valamint olyan adatgyűjtésre, amellyel jobban lehetne mérni a látogatói költéseket, a teljes költségvetéseket és a turisztikai hatásokat – tették hozzá. A felmérés a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek visszajelzései alapjánkészült – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom