Zöldinfó
Úszó napelemeket tesztel Szingapúr
A távol-keleti városállam egyre inkább a napenergiás innovációkra épít és ezt támasztja alá a legújabb terv is, amelynek alapján a helyi tavak felületének egyötödét fedik le napelemekkel.
A kutatók jelenleg is egy tesztrendszer megalkotásán dolgoznak. Az EDB nevű helyi hivatal több mint 11 millió szingapúri dollárral támogatja a projektet, amelyet a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Napenergia-kutató Intézetének a megbízásából a 35 éves Lu Zhao vezet. A helyi 17 víztározóból 10 esetében vizsgálják meg azt, hogy a felületükön elhelyezhetők-e napelemek. Az egyik érintett víztározó a Tengeh, amely köré lakásokat építenek, így egy intelligens, fenntartható városrész jön létre. A tó felszínén elhelyezett napelemek teljes felülete 11 000 négyzetméter és összesen hét gyártó kilenc eljárását tesztelik a napenergia hasznosítására. Van olyan gyártó, amely például víz segítségével hűti a napelemeket, mert hisz abban, hogy így több áramot termelhet. A kísérleti üzem annyi áramot termel, ami elegendő 250 négyszobás lakás ellátására. Lu úgy vélte, hogy ha Szingapúr úgy dönt, hogy az édesvizei felületeinek nagy részét a napenergia hasznosítására használja, akkor az komoly dolgot jelent majd és 50-100 hektárról lesz szó. Többek között olyan kérdéseket kell megválaszolni, hogy melyik szög a legjobb a leghatékonyabb áramtermeléshez, milyen kábeleket kell alkalmazni a megtermelt áram továbbítására és milyen gyakran kell kitisztítani a napelemeket, amiket a madarak előszeretettel használnak. De tisztázni kell azt is, hogy a projekt milyen hatással lehet a környezetre, a napelemek elhelyezése a tavakra és azok élővilágára, elsősorban az algákra. Lu kifejtette, hogy tartósan szeretnének néhány száz megawatt áramot a víztározók felületén elhelyezett napelemek segítségével megtermelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hektár vízfelületen körülbelül egy megawatt áram termelhető.
Masagos Zulkifli szingapúri vízügyi, környezetvédelmi és nyersanyagügyi miniszter elmondta, hogy az úszó rendszerek nem csupán abban segítenek nekik, hogy szabadon maradjanak az értékes földterületeik, hanem mérséklik a víztározóik párolgási veszteségeit is. A városállam azért is támogatja a kísérleteket, mert hosszú távon szeretné csökkenteni a függőségét a szomszédos országoktól és azok nyersanyagaitól, főleg az indonéz gáztól. A víztározók és tavak mellett a helyi szakemberek egy tengeri mesterséges szigeten is napelemeket helyeznek el. A 350 hektáros Semakau sziget a szingapúri szemétégetés után maradt hamuból jött létre. Zulkifli bejelentette, hogy az év végéig a kétszeresére növelik a víztározók felszínén elhelyezett napelemes rendszerek felületét.
forrás: alternativenergia.hu
Zöldinfó
Energetikai fejlesztéssel hasznosítják a termálvíz hőjét Szigetváron
Termálhővel fűthetnek középületeket Szigetváron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Termálvíz hulladékhőjének felhasználásával fűthetnek több középületet Szigetváron a városi gyógyfürdő mintegy 241 millió forintos, várhatóan jövő év végére befejeződő energetikai fejlesztésének köszönhetően – tájékoztatta a Szigetvári Gyógyfürdő Üzemeltető és Humán Szolgáltató Kft., közleményben az MTI-t. Azt írták: az európai uniós támogatást élvező beruházás ötletét az adta, hogy a fürdő területén óránként 35 köbméter 31-35 Celsius-fokos termálvíz folyik el anélkül, hogy azt energetikai szempontból hasznosítanák – írja az alternativenergia.hu. A projekt részeként három hőszivattyút telepítenek, amelyek titánlemezes hőcserélőkön keresztül kivonják a termálvíz hőjét, és optimális esetben akár 606 kilowatt hőteljesítmény leadására is képesek – tették hozzá.
Megjegyezték, hogy az így előállított hő 450-500 méter hosszú távvezetéken jut el az önkormányzati kazánházba, ahonnan több középület fűtése biztosítható. Szigetvár modern, fenntartható és költséghatékony hőellátási rendszert kap, a fejlesztés kiváltja önkormányzati középületek fosszilis fűtési energiaigényét, hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez – olvasható a gyógyfürdő közleményében.
Kriszt Mónika, a társaság ügyvezetője az MTI megkeresésére azt mondta: a tervek elkészültek, a beruházással a városháza két épületének, a könyvtárnak, egy orvosi rendelőnek és a Vigadónak a fűtését biztosítják termálhővel. Hozzátette, azzal számolnak, hogy az ingatlanok fűtési költsége a felére csökken.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés