Zöldinfó
Úszó napelemeket tesztel Szingapúr
A távol-keleti városállam egyre inkább a napenergiás innovációkra épít és ezt támasztja alá a legújabb terv is, amelynek alapján a helyi tavak felületének egyötödét fedik le napelemekkel.
A kutatók jelenleg is egy tesztrendszer megalkotásán dolgoznak. Az EDB nevű helyi hivatal több mint 11 millió szingapúri dollárral támogatja a projektet, amelyet a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Napenergia-kutató Intézetének a megbízásából a 35 éves Lu Zhao vezet. A helyi 17 víztározóból 10 esetében vizsgálják meg azt, hogy a felületükön elhelyezhetők-e napelemek. Az egyik érintett víztározó a Tengeh, amely köré lakásokat építenek, így egy intelligens, fenntartható városrész jön létre. A tó felszínén elhelyezett napelemek teljes felülete 11 000 négyzetméter és összesen hét gyártó kilenc eljárását tesztelik a napenergia hasznosítására. Van olyan gyártó, amely például víz segítségével hűti a napelemeket, mert hisz abban, hogy így több áramot termelhet. A kísérleti üzem annyi áramot termel, ami elegendő 250 négyszobás lakás ellátására. Lu úgy vélte, hogy ha Szingapúr úgy dönt, hogy az édesvizei felületeinek nagy részét a napenergia hasznosítására használja, akkor az komoly dolgot jelent majd és 50-100 hektárról lesz szó. Többek között olyan kérdéseket kell megválaszolni, hogy melyik szög a legjobb a leghatékonyabb áramtermeléshez, milyen kábeleket kell alkalmazni a megtermelt áram továbbítására és milyen gyakran kell kitisztítani a napelemeket, amiket a madarak előszeretettel használnak. De tisztázni kell azt is, hogy a projekt milyen hatással lehet a környezetre, a napelemek elhelyezése a tavakra és azok élővilágára, elsősorban az algákra. Lu kifejtette, hogy tartósan szeretnének néhány száz megawatt áramot a víztározók felületén elhelyezett napelemek segítségével megtermelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hektár vízfelületen körülbelül egy megawatt áram termelhető.
Masagos Zulkifli szingapúri vízügyi, környezetvédelmi és nyersanyagügyi miniszter elmondta, hogy az úszó rendszerek nem csupán abban segítenek nekik, hogy szabadon maradjanak az értékes földterületeik, hanem mérséklik a víztározóik párolgási veszteségeit is. A városállam azért is támogatja a kísérleteket, mert hosszú távon szeretné csökkenteni a függőségét a szomszédos országoktól és azok nyersanyagaitól, főleg az indonéz gáztól. A víztározók és tavak mellett a helyi szakemberek egy tengeri mesterséges szigeten is napelemeket helyeznek el. A 350 hektáros Semakau sziget a szingapúri szemétégetés után maradt hamuból jött létre. Zulkifli bejelentette, hogy az év végéig a kétszeresére növelik a víztározók felszínén elhelyezett napelemes rendszerek felületét.
forrás: alternativenergia.hu
Zöldinfó
Nemkívánatos lakók a természetben, látványosság a Vadasparkban
Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a rágcsálok a szintén a Pest megyei település környékén talált mosómedvékkel osztják meg kifutójukat – közölte az alternativenergia.hu. A nutriák (Myocastor coypus), vagy más néven hódpatkányok nagytestű, 40-60 centiméteres rágcsálók, úszóhártyás lábakkal, jól látható, narancssárga fogakkal, barnás bundával és fehér foltos pofával. A legnagyobb rágcsálók közé tartozó, akár kilenc kilogrammosra is megnövő nutria eredetileg Dél-Amerika szubtrópusi és mérsékelt övi területein őshonos. Európába gazdasági céllal, a szőrmekészítés miatt telepítették be az 1900-as évek elején. A farmokról kiszökött állatok önfenntartó populációkat hoztak létre a természetben. Terjedésüknek kedveznek az enyhe telek, az üregeikben összebújva túlélik a mínuszokat is. Magyarországon a nutria kis- és nagyüzemi tenyésztése 1992-ben megszűnt, 2010 óta pedig tilos a tartása és tenyésztése. A jelenlegi vadállományok részben külföldről – folyóvizek mentén – érkezve, részben kiszabadult egyedekből alakultak ki.
A nutria szerepel a Természetvédelmi Világszövetség által létrehozott “a világ 100 legrosszabb” inváziós faját tartalmazó listán, ugyanis a partfalba és gátakba ásott hatalmas üregeik eróziót okoznak. Emellett a naponta akár testtömege negyedének megfelelő táplálékot is elfogyasztó nutria nagy területen képes elpusztítani a vízi, vízparti növényeket, amellyel az ott élő populációk fészkelő, rejtek- és táplálkozási helyét szünteti meg. Szívesen pihen a fészkekben, ezzel a fiókákat kitúrja, a tojásokat összetöri. Komoly gazdasági károkat okoz a szántóföldi növénytermesztésben és veszélyes betegségeket – például a toxoplazmózist – terjeszt. A mosómedvékhez (Procyon lotor) hasonlóan a nutriákat is a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek, majd a Szegedi Vadaspark fogadta be őket.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNagyszabású vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik Makón

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés