Zöldinfó
Úszó napelemeket tesztel Szingapúr
A távol-keleti városállam egyre inkább a napenergiás innovációkra épít és ezt támasztja alá a legújabb terv is, amelynek alapján a helyi tavak felületének egyötödét fedik le napelemekkel.
A kutatók jelenleg is egy tesztrendszer megalkotásán dolgoznak. Az EDB nevű helyi hivatal több mint 11 millió szingapúri dollárral támogatja a projektet, amelyet a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Napenergia-kutató Intézetének a megbízásából a 35 éves Lu Zhao vezet. A helyi 17 víztározóból 10 esetében vizsgálják meg azt, hogy a felületükön elhelyezhetők-e napelemek. Az egyik érintett víztározó a Tengeh, amely köré lakásokat építenek, így egy intelligens, fenntartható városrész jön létre. A tó felszínén elhelyezett napelemek teljes felülete 11 000 négyzetméter és összesen hét gyártó kilenc eljárását tesztelik a napenergia hasznosítására. Van olyan gyártó, amely például víz segítségével hűti a napelemeket, mert hisz abban, hogy így több áramot termelhet. A kísérleti üzem annyi áramot termel, ami elegendő 250 négyszobás lakás ellátására. Lu úgy vélte, hogy ha Szingapúr úgy dönt, hogy az édesvizei felületeinek nagy részét a napenergia hasznosítására használja, akkor az komoly dolgot jelent majd és 50-100 hektárról lesz szó. Többek között olyan kérdéseket kell megválaszolni, hogy melyik szög a legjobb a leghatékonyabb áramtermeléshez, milyen kábeleket kell alkalmazni a megtermelt áram továbbítására és milyen gyakran kell kitisztítani a napelemeket, amiket a madarak előszeretettel használnak. De tisztázni kell azt is, hogy a projekt milyen hatással lehet a környezetre, a napelemek elhelyezése a tavakra és azok élővilágára, elsősorban az algákra. Lu kifejtette, hogy tartósan szeretnének néhány száz megawatt áramot a víztározók felületén elhelyezett napelemek segítségével megtermelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hektár vízfelületen körülbelül egy megawatt áram termelhető.
Masagos Zulkifli szingapúri vízügyi, környezetvédelmi és nyersanyagügyi miniszter elmondta, hogy az úszó rendszerek nem csupán abban segítenek nekik, hogy szabadon maradjanak az értékes földterületeik, hanem mérséklik a víztározóik párolgási veszteségeit is. A városállam azért is támogatja a kísérleteket, mert hosszú távon szeretné csökkenteni a függőségét a szomszédos országoktól és azok nyersanyagaitól, főleg az indonéz gáztól. A víztározók és tavak mellett a helyi szakemberek egy tengeri mesterséges szigeten is napelemeket helyeznek el. A 350 hektáros Semakau sziget a szingapúri szemétégetés után maradt hamuból jött létre. Zulkifli bejelentette, hogy az év végéig a kétszeresére növelik a víztározók felszínén elhelyezett napelemes rendszerek felületét.
forrás: alternativenergia.hu
Zöldinfó
3700 hektárnyi pusztítás után: jelentősen megerősítette tűzvédelmét Szlovénia
Szlovénia jobban felkészült az erdőtüzek megfékezésére, mint négy éve.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szlovénia ma már jóval felkészültebb az erdőtüzek megfékezésére, mint négy évvel ezelőtt, amikor az ország történetének legsúlyosabb erdőtüze pusztított a Karszt-fennsíkon – közölte az alternativenergia.hu. A 2022. július 15-én, hőhullám idején keletkezett tűz 17 napon át tombolt az olasz határ közelében, és mintegy 3700 hektárt, köztük 2900 hektár erdőt perzselt fel. Az oltásban több ezer tűzoltó, katonai helikopterek és külföldi egységek vettek részt. A katasztrófa ráirányította a figyelmet a szlovén tűzoltás hiányosságaira, és felgyorsította a légi oltási kapacitás, a megelőzést szolgáló infrastruktúra és a vészhelyzeti koordináció fejlesztését.
A 2024-ben létrehozott légi tűzoltóegység jelenleg négy Air Tractor típusú tűzoltó repülőgéppel rendelkezik. A gépek az idén már tizenegy erdő- és bozóttűz oltásában vettek részt. A katasztrófavédelem szerint a gyors légi beavatkozással megakadályozható a tüzek továbbterjedése. A repülőgépek személyzete általában fél órán belül mozgósítható. A légi egység további két repülőgép, több pilóta, valamint felderítő drónok beszerzését tervezi. A ljubljanai repülőtéren új hangár is épül a flotta számára. A tűzoltóság szerint a repülőgépek ezen a nyáron több alkalommal is bizonyították, hogy jelentősen javítják az oltás hatékonyságát. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a tartós aszály és a szélsőséges időjárás tovább növeli az erdőtüzek kockázatát.
A 2022-es tűzvész óta a Karszt-fennsíkon tűzvédelmi pásztákat, víztározókat, bekötőutakat és helikopter-leszállóhelyeket alakítottak ki. A Sezanában tavaly megnyílt erdőtűzvédelmi központban az első évben mintegy ezer tűzoltót képeztek ki. A leégett erdők helyreállítása 2022 végén kezdődött meg. Az érintett területek egy részén őshonos fafajokat telepítenek, máshol a természetes újulásra bízzák az erdő regenerálódását.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés