Zöldinfó
Úszó napelemeket tesztel Szingapúr

A távol-keleti városállam egyre inkább a napenergiás innovációkra épít és ezt támasztja alá a legújabb terv is, amelynek alapján a helyi tavak felületének egyötödét fedik le napelemekkel.
A kutatók jelenleg is egy tesztrendszer megalkotásán dolgoznak. Az EDB nevű helyi hivatal több mint 11 millió szingapúri dollárral támogatja a projektet, amelyet a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Napenergia-kutató Intézetének a megbízásából a 35 éves Lu Zhao vezet. A helyi 17 víztározóból 10 esetében vizsgálják meg azt, hogy a felületükön elhelyezhetők-e napelemek. Az egyik érintett víztározó a Tengeh, amely köré lakásokat építenek, így egy intelligens, fenntartható városrész jön létre. A tó felszínén elhelyezett napelemek teljes felülete 11 000 négyzetméter és összesen hét gyártó kilenc eljárását tesztelik a napenergia hasznosítására. Van olyan gyártó, amely például víz segítségével hűti a napelemeket, mert hisz abban, hogy így több áramot termelhet. A kísérleti üzem annyi áramot termel, ami elegendő 250 négyszobás lakás ellátására. Lu úgy vélte, hogy ha Szingapúr úgy dönt, hogy az édesvizei felületeinek nagy részét a napenergia hasznosítására használja, akkor az komoly dolgot jelent majd és 50-100 hektárról lesz szó. Többek között olyan kérdéseket kell megválaszolni, hogy melyik szög a legjobb a leghatékonyabb áramtermeléshez, milyen kábeleket kell alkalmazni a megtermelt áram továbbítására és milyen gyakran kell kitisztítani a napelemeket, amiket a madarak előszeretettel használnak. De tisztázni kell azt is, hogy a projekt milyen hatással lehet a környezetre, a napelemek elhelyezése a tavakra és azok élővilágára, elsősorban az algákra. Lu kifejtette, hogy tartósan szeretnének néhány száz megawatt áramot a víztározók felületén elhelyezett napelemek segítségével megtermelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hektár vízfelületen körülbelül egy megawatt áram termelhető.
Masagos Zulkifli szingapúri vízügyi, környezetvédelmi és nyersanyagügyi miniszter elmondta, hogy az úszó rendszerek nem csupán abban segítenek nekik, hogy szabadon maradjanak az értékes földterületeik, hanem mérséklik a víztározóik párolgási veszteségeit is. A városállam azért is támogatja a kísérleteket, mert hosszú távon szeretné csökkenteni a függőségét a szomszédos országoktól és azok nyersanyagaitól, főleg az indonéz gáztól. A víztározók és tavak mellett a helyi szakemberek egy tengeri mesterséges szigeten is napelemeket helyeznek el. A 350 hektáros Semakau sziget a szingapúri szemétégetés után maradt hamuból jött létre. Zulkifli bejelentette, hogy az év végéig a kétszeresére növelik a víztározók felszínén elhelyezett napelemes rendszerek felületét.
forrás: alternativenergia.hu

Zöldinfó
Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.
Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.
Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.
A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.
Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés