Zöldinfó
Úszó napelemeket tesztel Szingapúr
A távol-keleti városállam egyre inkább a napenergiás innovációkra épít és ezt támasztja alá a legújabb terv is, amelynek alapján a helyi tavak felületének egyötödét fedik le napelemekkel.
A kutatók jelenleg is egy tesztrendszer megalkotásán dolgoznak. Az EDB nevű helyi hivatal több mint 11 millió szingapúri dollárral támogatja a projektet, amelyet a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Napenergia-kutató Intézetének a megbízásából a 35 éves Lu Zhao vezet. A helyi 17 víztározóból 10 esetében vizsgálják meg azt, hogy a felületükön elhelyezhetők-e napelemek. Az egyik érintett víztározó a Tengeh, amely köré lakásokat építenek, így egy intelligens, fenntartható városrész jön létre. A tó felszínén elhelyezett napelemek teljes felülete 11 000 négyzetméter és összesen hét gyártó kilenc eljárását tesztelik a napenergia hasznosítására. Van olyan gyártó, amely például víz segítségével hűti a napelemeket, mert hisz abban, hogy így több áramot termelhet. A kísérleti üzem annyi áramot termel, ami elegendő 250 négyszobás lakás ellátására. Lu úgy vélte, hogy ha Szingapúr úgy dönt, hogy az édesvizei felületeinek nagy részét a napenergia hasznosítására használja, akkor az komoly dolgot jelent majd és 50-100 hektárról lesz szó. Többek között olyan kérdéseket kell megválaszolni, hogy melyik szög a legjobb a leghatékonyabb áramtermeléshez, milyen kábeleket kell alkalmazni a megtermelt áram továbbítására és milyen gyakran kell kitisztítani a napelemeket, amiket a madarak előszeretettel használnak. De tisztázni kell azt is, hogy a projekt milyen hatással lehet a környezetre, a napelemek elhelyezése a tavakra és azok élővilágára, elsősorban az algákra. Lu kifejtette, hogy tartósan szeretnének néhány száz megawatt áramot a víztározók felületén elhelyezett napelemek segítségével megtermelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hektár vízfelületen körülbelül egy megawatt áram termelhető.
Masagos Zulkifli szingapúri vízügyi, környezetvédelmi és nyersanyagügyi miniszter elmondta, hogy az úszó rendszerek nem csupán abban segítenek nekik, hogy szabadon maradjanak az értékes földterületeik, hanem mérséklik a víztározóik párolgási veszteségeit is. A városállam azért is támogatja a kísérleteket, mert hosszú távon szeretné csökkenteni a függőségét a szomszédos országoktól és azok nyersanyagaitól, főleg az indonéz gáztól. A víztározók és tavak mellett a helyi szakemberek egy tengeri mesterséges szigeten is napelemeket helyeznek el. A 350 hektáros Semakau sziget a szingapúri szemétégetés után maradt hamuból jött létre. Zulkifli bejelentette, hogy az év végéig a kétszeresére növelik a víztározók felszínén elhelyezett napelemes rendszerek felületét.
forrás: alternativenergia.hu
Zöldinfó
Ősszel indulhat az Alteo új kötvényprogramja
Az Alteo 25-40 milliárd forintos kötvénykibocsátást tervez ősszel.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. 25-40 milliárd forint összértékű kötvénykibocsátást készít elő intézményi befektetők számára, a forrásbevonás a tervek szerint ősszel indulhat – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a kötvényprogram elsődleges célja a meglévő hitelállomány refinanszírozása, valamint a saját tőke és a hitelállomány arányának stabilizálása. A társaság 3-7 éves futamidejű kötvényt bocsáthat ki forintban vagy euróban és a szükséges feltételek teljesítése esetén zöldkötvény kibocsátása is elképzelhető – tájékoztattak. A kibocsátás részleteiről az előzetes piaci szondázás eredményeit is figyelembe véve a későbbiekben döntenek és a tranzakció után kezdeményezik a kötvények regisztrációját a BÉT XBond multilaterális kereskedési rendszerében. A kötvényprogram előkészítésében és lebonyolításában szervező-forgalmazóként az Erste Bank Hungary Zrt. működik közre.
Az Alteo energetikai szolgáltató és kereskedővállalat 36 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el az idei első negyedévben, 24 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában, míg kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 2,78 milliárd forint volt, 23 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakának szintjétől. Az alacsonyabb EBITDA eredmény legfőbb okai a 2026-ban bevezetett egyszeri különadó, valamint az alacsonyabb megújuló alapú termelésből származó árbevétel mellett elsősorban a rendkívül kedvezőtlen energiapiaci helyzet hatása – közölte korábban a vállalat.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés