

Zöld Energia
Vajon túlélési stratégia lett a napelem?
A V4-országok lakosai „energiavédekezésből” kezdenek saját áramtermelésbe, hogy függetlenítsék magukat a kiszámíthatatlan áraktól és állami rendszerektől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy friss európai kutatás szerint a Visegrádi Négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) háztartási prosumerei – vagyis azok a lakosok, akik egyszerre fogyasztanak és termelnek villamos energiát – elsősorban gazdasági önvédelemből fordulnak a napelemes rendszerek felé – írja az alternativenergia.hu. A tanulmány szerzői ezt a jelenséget „energiavédekezésként” írják le, amellyel az emberek az energiarendszer hiányosságaira és az állami energiapolitika kiszámíthatatlanságára próbálnak reagálni.
A kutatást vezető Piotr Żuk szerint ez a fajta viselkedés „az energiabizonytalanság, az áremelkedések és a téli fűtéshez való hozzáférés miatti félelem” hatására alakul ki. A szakértők úgy látják, hogy a háztartások egyre gyakrabban veszik saját kezükbe az energiaellátásukat, ami hosszú távon a központosított energiarendszerek decentralizációjához is vezethet. Żuk szerint ezzel párhuzamosan megjelenhet egy új, alulról szerveződő, civil alapú energiaközösségi mozgalom is, amely megkérdőjelezi a nagy energiacégek és az állam kizárólagos szerepét az energiapiacon.
A kutatás – amely az Energy Research & Social Science folyóiratban jelent meg – rávilágít arra, hogy a háború kitörése, az azt követő energiaválság és az inflációs sokk után látványosan megugrott a lakossági napelemes rendszerek és hőszivattyúk száma a V4 országokban. Ez a növekedés azonban nem új kormányzati szabályozások, támogatások vagy kedvezmények eredménye volt, hanem egyfajta társadalmi „ellenreakció” az energiapiac kiszámíthatatlanságára.
A tanulmány megjegyzi: ezek a viselkedésformák hasonlóságot mutatnak a 70-es és 80-as évek kelet-európai civil ellenállási mozgalmaival, amelyek akkor az autoriter rendszerek ellen jöttek létre. A mostani „energiavédekezés” alapja viszont a bizalmatlanság – nemcsak az energiapolitikával, hanem általában az állami intézményrendszerrel szemben is.
A kutatók által készített interjúk alapján egyértelmű, hogy a legtöbb prosumer a háborút követő árrobbanás hatására döntött úgy, hogy saját energiatermelésbe kezd. A döntés hátterében elsősorban gazdasági szempontok álltak, nem pedig környezetvédelmi elkötelezettség – ezt a megállapítást korábbi tanulmányok is alátámasztották.
Bár az önálló kezdeményezések figyelemre méltók, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy hosszú távon nem elegendőek az energiarendszerek átalakításához. A prosumerek kiszámítható szabályozási környezetet, például szaldós elszámolást, feed-in tarifát vagy nettó elszámolást igényelnek a megtérülés biztosítása érdekében.
A tanulmány zárásaként a szerzők két fő megoldást javasolnak: az elektromos hálózatok fejlesztését és az aktív állampolgárság erősítését. Utóbbi különösen fontos lenne ahhoz, hogy az állam iránti bizalomhiány ne elidegenedéshez, hanem közösségi összefogáshoz vezessen.
„Egy erősebb civil energiaközösség csak akkor jöhet létre, ha a társadalomban kialakul a bizalom egymás iránt – ez pedig elengedhetetlen egy olyan korban, amikor egyszerre küzdünk ökológiai, energetikai és társadalmi válságokkal” – áll a tanulmány végkövetkeztetésében.

Zöld Energia
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
Új szabályozás lépett életbe július 1-jén, amely előírja a háztartási napelemes rendszerek adatainak regisztrálását a rugalmasabb hálózatirányítás érdekében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lépett életbe a hazai háztartási napelemes rendszerek üzemeltetői számára. A szabályozás célja, hogy pontosabb kép készüljön az otthoni áramtermelésről és fogyasztásról, ami megkönnyíti az energiarendszer rugalmas és biztonságos irányítását. Az intézkedést az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezte, illeszkedve a klímavédelmi vállalásokhoz és a nemzeti energiaszuverenitás erősítéséhez. A napenergia hazai adottságok mellett kiemelten fontos megújuló forrás, szerepe várhatóan tovább nő. Háztartási méretű kiserőműnek minősül minden olyan villamosenergia-termelő berendezés, például napelemes rendszer vagy kisebb szélerőmű, amelynek névleges teljesítőképessége legfeljebb 50 kVA, és az adott felhasználási hely hálózatból vételezett áramigényét csökkenti. Az új előírás minden HMKE-t üzemeltető magánszemélyre és cégre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a rendszer korábban vagy most kerül telepítésre.
Az adatszolgáltatás két típusú információra terjed ki. Az első a törzsadatok köre, vagyis az inverter beazonosításához szükséges alapadatok megadása a kijelölt online felületen. A második a termelési adatok köre, amely az inverter működéséből származó műszaki információkat jelenti. A rendelet szerint a július 1. előtt üzembe helyezett rendszerek tulajdonosai 60 napon belül kötelesek pótolni a törzsadatokat. A termelési adatok továbbítását azok az inverterek tudják teljesíteni, amelyek jelenlegi állapotukban adatkapcsolatra képesek. Amennyiben az adott típus és telepítés nem alkalmas hálózati adatküldésre, a kötelezettség az inverter bármilyen okból történő cseréjéig nem áll fenn. A már működő HMKE-k üzemeltetőit az adatszolgáltatás miatt semmilyen fejlesztési vagy működtetési többletköltség nem terhelheti.
Az újonnan induló rendszerek esetében szigorúbbak a követelmények. A július 1. után benyújtott üzembe helyezési kérelmeknél az azonosításhoz szükséges törzsadatokat az elosztói engedélyes adja át, így a felhasználónak ezzel nincs külön teendője. Ugyanakkor a termelési adatszolgáltatás feltételeinek biztosítása és folyamatos teljesítése már kötelező, vagyis új HMKE csak adatkapcsolatra alkalmas inverterrel helyezhető üzembe. Kivételt az internetlefedettség hiánya vagy igazoltan nem megfelelő minősége jelenthet.
A termelési adatok továbbítására két megoldás közül lehet választani. Ha a tulajdonos a telepítéskor gyártói adatkapcsolatot létesít, akkor a FEAK Zrt. és az adott gyártó közötti megállapodás alapján az adatok automatikusan, háttérben jutnak el a rendszerirányítás felé. Ha valaki nem kíván gyártói kapcsolódást, akkor saját költségén telepített külső adatgyűjtő eszközzel teljesítheti a kötelezettséget. A már meglévő, de adatkapcsolatra nem képes inverterek esetén a fent említett mentesség életbe lép, és a csere időpontjáig nem szükséges külön beruházás.
A szabályozás összességében a rendszerátláthatóságot és a hálózat stabilitását szolgálja. A pontosabb, valós idejű adatok lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók és a döntéshozók megalapozottabban reagáljanak a napenergia termelés ingadozásaira, hatékonyabban tervezzék a hálózati fejlesztéseket, és hosszabb távon még több megújuló kapacitást integráljanak a hazai villamosenergia-rendszerbe. Az érintetteknek érdemes ellenőrizniük saját rendszerük képességeit és a határidőket, hogy a kötelezettséget zökkenőmentesen teljesítsék.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában